Vissza
  • 2021.01.29
  • MeseCentrum

Körkérdés a tavalyi év legfontosabb gyerekirodalmi történéseiről

GYEREKIRODALMI SZAKEMBEREKET KÉRDEZTÜNK A TAVALYI ÉV LEGFONTOSABB TÖRTÉNÉSEIRŐL. KÖRKÉRDÉSÜNKRE LAPIS-LOVAS ANETT VÁLASZOLT.

A gyerekirodalom szempontjából hogyan alakult 2020?

A könyvpiacot érintő általános recesszió bizonyára a gyerekkönyvkiadókat is érzékenyen érintette. 2020-ban is voltak azonban figyelemfelkeltő megjelenések: szerzőként debütált például Takács Mari (Bingaminga és a babkák, írásunkat ITT olvashatod a könyvről), folytatódtak bizonyos könyvsorozatok, például a Csimota Bibliai történetek (Meseterasz-videóinkat ITT és ITT nézhetitek meg)- vagy Huszti Gergely Mesteralvók-könyvei (ITT és ITT olvashatsz az első kötetről) is újabb részekkel bővültek, illetve olyan, külföldön már nagy sikert aratott kötetek fordításai jelentek meg, mint David Hockney és Martin Gayford közös munkája, A képek története gyerekeknek (ITT olvashatsz a könyvről), vagy Catherine Gilbert Murdocktól a Fiú könyve (ITT olvashatsz a könyvről). Mindezek arról tanúskodnak, hogy a gyerekkönyvkiadók is igyekeznek talpon maradni, és érdekes újdonságokat kínálni a fiatal olvasók (és szüleik, tanáraik) számára.

(A képre kattintva megnyílik a galéria)

Vannak-e új trendek, meglepő fordulatok az itthoni gyerekirodalomban?

Úgy látom, egyre hangsúlyosabbá válik a környezettudatosság témája a gyerekkönyvekben. Jó példa az Amikor a kukák világgá mentek című antológia (ITT olvashatsz a könyvről), melynek kortárs szerzők által írt meséi a környezetvédelem kérdéskörét járják körül, s maga a könyvtárgy is újrahasznosított papírból készült. Kollár Árpád és Szimonidesz Hajnalka Mire jó egy lyukas zacskó? című papírszínháza az újrahasznosítás fontosságára világít rá. Nemcsak a legkisebbek, hanem a kamasz korosztály is találkozhat ezzel a témával: Rojik Tamás Szárazsága (ITT olvashatsz a könyvről) egy olyan ifjúsági climate fiction, amit, bármennyire nyomasztó jövőképet fest, nehéz letenni.

(A képre kattintva megnyílik a galéria)

Egy másik tendenciát is látok kirajzolódni: egyre több kötet mesél történelmi alakok, művészek életrajzáról.

Kertész Edina A lány, aki szavakkal varázsolt című könyvében Szabó Magda alakját idézi meg (ITT írtunk a könyvről) 

(A Naphegy  kiadó életrajzi sorozatában korábban többek közt Bartók Béláról, Erdős Pálról vagy Hugonnai Vilmáról olvashattunk), Petőfi Sándor életének eseményeit Veres István öltöztette mesés, humoros köntösbe (Pozsonyi Kifli), Halász Margit pedig Jane Haining, a „budapesti skót misszió” zsidó nőket és gyerekeket bújtató mártírjának történetét mondja el (ITT írtunk a könyvről) – de a korábbi évekből is lehetne példákat idézni. Azért izgalmasak ezek a művek, mert a gyerekek, fiatalok nyelvén fogalmazott történetek és a gazdag, igényes illusztrációk közelebb hozzák az olvasókhoz azokat a szerzőket, történelmi személyiségeket, akiknek műveit, esetenként tevékenységét vagy csak felszínesen ismerik, vagy csak a kissé papírízű életútjukkal szoktak megismerkedni.

Melyik öt gyerekkönyv volt tavaly a legérdekesebb, a legfontosabb, és miért?

Érdemes figyelni a Csirimojó Kiadó munkáit, ugyanis a szláv nyelvterületen született gyerekkönyvek legjavát ültetik át magyar nyelvre. Személyes kedvencem az Egérke enciklopédiája, amely játékos és közérthető módon mutatja be a tavak, folyók, erdők-mezők élővilágát. 2020-as könyveik közül a Hogyan alszanak az állatok? című rajzos atlaszt emelném ki, amely a különböző állatok pihenésével foglalkozik.

Lisa Aisato illusztrátor munkáit kitüntetett figyelemmel kísérem; részletgazdag, színpompás, egyben szürreális világa gyereket és felnőttet egyaránt elvarázsol. Idén két könyv is megjelent hazánkban az ő képeivel: Linn Skaber A szívem egy bezárt bódéKamaszmonológok (ITT olvashatsz a könyvről) és Haddy Nije Aludj, kis virág! című kötete, (ITT olvashatsz a könyvről) mindkettőt a Scolar adta ki. A két kötet két eltérő célközönséghez szól, Lisa Aisato rajzai azonban kiváló párbeszédre tudnak lépni a különféle korosztályoknak szóló szövegekkel.

Gimesi Dóra Maurice Maeterlinck klasszikusát, A kék madarat mesélte újra, és ebben konzseniális alkotótársa volt Rofusz Kinga. Nyelvileg és képileg is a tavalyi év egyik legszebb gyerekkönyve lett.

(ITT olvashatsz a könyvről)

(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)

Nagyon örültem, amikor Catarina Sobral Asimpája 2015-ben megjelent magyarul, mert korábban az eredetit foghattam kézbe, és bár a szöveget nem értettem, a rajzok lenyűgöztek. Szerencsére a Vivandra Kiadó 2020-ban is folytatta a portugál szerző-illusztrátor könyveinek kiadását: a Hihetetlen az univerzum születéséről szól, az Asimpából már ismerős humorral, ami a szöveget és a képeket is jellemzi.

És végül nem maradhat ki a Lehetnék bárki versantológia sem (Meseterasz-adásunkat ITT láthatod). Péczely Dóra (interjúnkat ITT olvashatod vele) olyan műveket válogatott ebbe a kötetbe, amelyek a költők harmincéves kora előtt születtek; a névsorban szerepelnek korunkbéli és már nem élő szerzők is. A válogatás egyik célja, hogy megmutassa, milyen a legfiatalabb irodalom, és milyen utakon jártak a nagy klasszikusok fiatalkorukban – ezzel is közelebb hozva a kamaszokhoz a kortárs és a kortalan költészetet.

Hol tart most a kortárs magyar gyerekirodalom a világtrendekhez képest szöveg és illusztráció szempontjából?

huszti korkerdes-01

Sajnos átfogó világtrendekre nincs rálátásom, a német nyelvű gyerek- és ifjúsági irodalmat ismerem valamelyest. Ebből a perspektívából azt látom, hogy bizonyos témák nálunk még kibeszéletlenek, és itt nem elsősorban ún. tabutémákra gondolok, hanem például történelmi időszakokra. Német nyelvterületen például a nemzetiszocializmus vagy a hidegháború nemcsak a filmeknek vagy a felnőtteknek szóló szépirodalomnak, hanem a gyerek- és ifjúsági könyveknek is gyakori témája. Hogy a következő kérdésre is válaszoljak, kissé hiányolom tehát a XX. századi történelmi regényeket a magyar szcénából, pedig bizonyára izgalmas lenne fiataloknak szóló könyvekben, akár gyermeki vagy kamasz nézőpontból elmesélni például a Kádár-korszak eseményeit.

Más kérdéskörök esetében azonban nem állunk rosszul az összehasonlításban: külföldön szintén hangsúlyos téma a környezettudatosság, és ez nálunk is egyre erősebb nyomatékot kap, illetve az ifjúsági disztópiák hazánkban is mind nagyobb teret hódítanak – gondoljunk például Zágoni Balázs Fekete fény-sorozatára, amely bármilyen külföldi könyvpiacon megállná a helyét. (Meseterasz-adásainkat ITT és ITT láthatod)

további Interjúk

Kolozsvárról Bukarestbe a leggyorsabb út Budapesten át vezet

Zágoni Balázzsal Poós Zoltán készített interjút.

Tovább
Miért olyan fontos a jó gyerekszínház?

Körkérdésünk befejező részében Markó Róbert válaszait olvashatjátok.

Tovább
„Remélem, voltunk, és leszünk is annyira empatikusak, hogy tudunk egy mai huszonéves fejével gondolkodni”

Nemrégiben ért véget a 35. OTDK, melynek figyelemreméltó újítása, hogy idén először indult Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi tagozata. Poós Zoltán beszélgetett Hermann Zoltánnal, a zsűri elnökével.

Tovább