Lackfi János: Igaz mese a karácsonyról (Cerkabella, illusztrátor: Horváth Ildi)
A klasszikus bibliai történetet már ezerszer újramesélték, születtek jobb és rosszabb verziók, Lackfi János átirata azonban bravúros. A szerző életszagúvá tette a mesét, miközben megőrizte Jézus születésének a csodáját. Lackfi úgy meséli ezt a történetet, hogy közben magyarázza és értelmezi azokat a pontokat, amelyeken felnőttként már átsiklunk. Ezáltal az elbeszélés szereplői életszerűek, közeliek lesznek, könnyen azonosulhatunk velük. Az író rávilágít például, milyen döbbenetes pillanat lehetett, mikor az angyal megérkezett Máriához. Nagyon finoman oldja fel a fogantatás körüli „zavart”: „Na de hogy lehet ez? Még férjhez se mentem, és Józseffel nem bújtunk annyira össze, hogy babánk születhessen… – Nem gond, az Isten megérinti a pocakodat, és beköltöztet oda egy kisbabát, akinek Jézus lesz a neve, és ha felnő, az összes embert nagyon fogja szeretni. Van kedved hozzá?” Ha tehát idén karácsonykor szeretnénk elmesélni a gyermekünknek Jézus születését, azt mindenképpen ezzel a kötettel tegyük.
3-5-8 perces téli mesék (Pozsonyi Pagony, illusztrátor: Szimonidész Hajnalka)
Óriási siker a Pagony 3-5-8 perces sorozata, hiszen megoldást kínál azokra az estékre, amikor időhiány miatt már nincs idő hosszabb mesére. Ezek a történetek nem váltják ki a nagyobb lélegzetű szövegeket, de lehetővé teszik, hogy egy nap se teljen el mese nélkül. A sorozat darabjai régebben fordításkötetek voltak, aztán megjelent a 3-5-8 perces mesék utazáshoz és kalandozáshoz, ami közkedvelt kortárs íróink hosszabb-rövidebb történeteit gyűjtötte egybe. Ezt a sort folytatja a most megjelent téli meseantológia, amit akkor is remekül lehet használni, ha a nagy sütés-főzés során kifutunk az időből, és már alig marad pár perc a lefekvésig. Ebben a könyvben olyan sok mese van, hogy egész télen kitart, de az is előfordulhat, hogy ha egy szuszra végigzongorázunk az összes történeten. Ezek a mesék friss, új hangokat hoznak a klasszikus karácsonyi történetek mellé. Sőt: még a karácsonyt követő két téli hónap szürke, borongós hangulatát is feldobják, hiszen a történetek megmutatják, mennyi lehetőség rejlik a télben.
Grecsó Krisztián: Belefér egy pici szívbe (Magvető, illusztrátor: Baranyai (b) András)
Grecsó Krisztián kislánya, Hanna ihlette ezeket a gyerekverseket, ám a Belefér egy pici szívbe darabjai a felnőttek lelkét is átjárják. A hétköznapok, ünnepnapok versei, az évsorolók és a helyzetdalok azt a felhőtlen derűt közvetítik, ami a gyermekek sajátja, és ami felnőttként sajnos rég kiveszett belőlünk. Ezekben a művekben a világ megtapasztalásának ösztönössége, a dolgokra való őszinte rácsodálkozás van jelen. Vajon milyen lehet a nagyinál, amikor nem vagyunk nála? Ha a Kisjézus is örökbe fogadott gyermek, nem vagyunk-e azok mindannyian? Minden kérdésre választ kaphatnak-e a kis tudóskák? A versek nem tudják a válaszokat, de együtt kérdeznek a gyerekekkel. Nagyon izgalmas, hogy Grecsó ismert dalokat is átírt a gyerekek nyelvén: a Kicsi, gyere velem rózsát szedni vagy a Most múlik pontosan parafrázisai azonban főleg a szülők számára tartogatnak meglepetéseket. De ezek a versek jó alkalmat kínálnak arra is, hogy az ismert dalokat az új szövegekkel énekeljük gyermekeinknek.
Varró Dániel: Diótörő (Jelenkor, illusztrátor: Szegedi Katalin)
A klasszikus karácsonyi történetet idén Varró Dani átiratában olvashatjuk a gyerekeinknek. Az eredeti Hoffmann-mese szövevényes, feloldatlan rejtélyekkel teli történetét és Csajkovszkij balettjének leegyszerűsített változatát ötvözve Varró Dániel keze alatt kerek mű, a mai gyerekek számára is követhető, élvezetes verses mese született. A történet ízig-vérig „varródanis” lett, a különböző versformák pedig szellemesek, lazák és viccesek. Szegedi Katalinnak is jár a pluszpont, hogy Diótörő alakját nem ronda, ijesztő figuraként kell látnunk, hiszen egy csúnyácskán vigyori, ám viccesen szeretni való alakként jelenik meg ezeken a lapokon.
Harcos Bálint: A medve, aki a karácsonyfában lakott (Pozsonyi Pagony, illusztrátor: Agócs Írisz)
Tandori Dezső medvés és madaras verseinek új kiadásait követi e kötet arculata, de nem csak emiatt szeretjük ezt a könyvet. Harcos Bálint fordulatokban gazdag mesét írt a karácsonyi készülődésről, a furcsa történések pedig egy szürreális, de nagyon kedves csattanóban teljesednek ki. Ez a történet azért is olyan szívet melengető, mert angyalok, Jézuska és Mikulás nélkül is képes megteremteni a karácsonyi hangulatot a közös ünnepre hangolódás és az együtt megélt pillanatok segítségével. Sőt: még csoda is jut a mesébe! Agócs Írisz rajzaival kiegészülve a történet olyanná válik, mint egy varázslatos, kedves karácsonyi rajzfilm.
Marc-Uwe Kling: Tavaszapó (Scolar, illusztrálta: Astrid Henn, fordító: Érsek-Obádovics Mercédesz)
Ha könnyed, laza és szórakoztató történetre vágyunk, akkor a Tavaszapót is érdemes a karácsonyfa alá tenni. Rendkívül humoros az alapsztori: Télapó gyermeke ki nem állhatja a telet, a szánkózást és a tea ízét. Ráadásul kategorikusan kijelenti, hogy ha felnő, ő bizony nem veszi át a stafétabotot az apjától, hanem Tavaszapó szeretne lenni… Persze a szülei először sokkot kapnak, de a történet végére megoldódik a konfliktus. Ez a történet nagyon finoman és könnyedén szól a másság elfogadásának fontosságáról és az egyéniség dicséretéről, miközben arról is tanúbizonyságot tesz, hogy humorral és szeretettel bármit meg lehet oldani. A Tavaszapó bájos családi mese, vicces illusztrációkkal.
Finy Petra: Bodzaszörp (Manó könyvek, illusztrátor: Bogdán Viki)
Vannak bizonyos színek, illatok, hangok, amelyeket a nagyszüleinkhez kapcsolunk. A cseresznye pirosa, a bodza illata, vagy a dúdolás, amivel a mama álomba ringat. A nagyszülők olyan szeretetet adnak, amilyet senki más, mégis méltatlanul kevés történet szól róluk. Ebben a könyvben viszont minden mese előttük tiszteleg, így remek karácsonyi ajándék lehet kicsiknek, nagymamáknak és nagypapáknak egyaránt. A kötetben szereplő tizenöt mese az unoka és a nagyszülő közötti bensőséges kapcsolat sokféleségéről és gazdagságáról szól. A mai ihletésű unoka–nagyszülő-történetek egy része olyan helyzeteket old meg, amelyek minden gyermekkel előfordulnak, a mesék tanulságai pedig kedvesek, kézenfekvők, miközben mélyen merítenek a múltból és a fantázia világából is. Bogdán Viki szívmelengető illusztrációi még szerethetőbbé teszik ezt a kötetet.
Davide Cali: A medve és a kardja (Csimota, illusztrátor: Gianluca Folí, fordító: Piróth Attila)
Klasszikus láncmesei elemekből építkező történet A medve és a kardja, amelynek főhőse egy erős, harcos mackó, aki folyamatosan kaszabol, vág, aprít, bármi is kerüljön az útjába. A főhős nagyra tartja magát, egészen addig, amíg egy gátszakadás okozta vízözön le nem rombolja a várat, a medve pedig az árral már nem tud elbánni. Hősünk keresi a felelőst, eljut a hódokhoz, a vaddisznóhoz, a rókához, a madarakhoz, majd fokozaton felfejti a láncszemeket, míg elér a konklúzióig. „A medve megértette, hogy senkit sem vághat ketté a kardjával – hacsak önmagát nem.” Az önhitt medve végül alázatos mackóvá válik, aki megérti, hogy a tetteinknek következményei vannak, és hogy bizony sokszor mi vagyunk a felelősei a bekövetkezett bajoknak. A szöveghez kapcsolódó illusztráció zsenialitása a színekkel való játék: a medve, ahogy veszít a magabiztosságából, úgy halványodik, majd a történet végén visszanyeri színét és erőteljes kontúrjait.
Tóth Krisztina: Kígyóuborka (Manó könyvek, illusztrátor: Szalma Edit)
„Egy ládában hasalok, uborkának becézve, pedig felnőtt ubor vagyok, kígyósággal tetézve.” Kígyóként tekerednek végig ezen a köteten az ünnepekről, hétköznapokról, tipikus helyzetekről és különleges eseményekről szóló versek, amelyek a kicsik életének legfontosabb eseményeit dolgozzák fel, a karácsonytól az anyák napján át a tejfog kipottyanásáig. Tóth Krisztina ereje abban áll, hogy bájos, humoros költeményeiben hiteles gyermeki hangon szólaltatja meg a kicsik gondolatait és érzelmeit. A felnőttek számára is tanulságos vers az Évgyűrűk, ami életritmusunk felgyorsulásáról szól, arról, hogy felnőttként már képtelenek vagyunk lassítani és megállni, rácsodálkozni a pillanatra.
Lisa Aisato: Aludj, kis virág (Scolar, illusztrátor: Haddy Nije, fordító: Pap Vera-Ágnes)
Ez az altatókönyv olyan szépen illusztrált kötet, hogy elsőre nem is a benne szereplő versre csodálkozunk rá, hanem a festői remekművekre. Az évszakok gyerekként elevenednek meg a lapok között, rengeteg virág veszi őket körül, ezek a színes-szagos rajzok pedig varázslatosan hatnak a gyermekek képzeletére. A költeményben a megszemélyesített évszakok szenderegve várják, hogy rájuk kerüljön a sor: színes, ízes szavak adják meg az egyes évszakok karakterét. Altatáshoz és összebújáshoz is tökéletes könyvecske.
Dornbach Mária: Az égig érő mesefa – Mesék furfangos állatokról és varázslatos hősökről (Noran Libro, illusztrátor: Grela Alexandra)
Ebben a kötetben rövid, csattanós állatmesék szerepelnek, amelyek a legkisebbek számára is érthetően magyarázzák a különféle morális kérdéseket és erkölcsi igazságokat, valamint segítenek nekik leküzdeni a félelmeiket, oldani a szorongásaikat. A mesék a hétköznapokból ismerős motívumokat és helyzeteket villantanak fel, ezáltal könnyen tudunk velük azonosulni. Mégis különlegesek ezek a történetek, mivel a szerző régi spanyol nyelvterületről származó históriákat mesél újra, olyanokat, amelyekből kiderül, hogy minden állattól és varázslatos hőstől tanulhatunk valamit, ami gazdagítja a személyiségünket.
Andre Erne: Mit? Miért? Hogyan? Mini – Mit csinálunk télen? (Scolar, fordító: Tihor Szilvia)
A Scolar Mini legújabb kiadványából az apróságok is megtudhatják, mi a jó a télben, mit csinálunk advent idején, hogyan ünnepeljük a karácsonyt, sőt még arra is fény derül, hogy mi történik az állatokkal a leghidegebb évszakban. A kötet a sorozat korábbi darabjainál már megszokott módon ad egyszerű, szemléletes válaszokat a kicsik kérdéseire. A játékos elemek, kedves rajzok, kinyitható ablakok és a kornak megfelelő magyarázatok élvezetesen, szórakoztatóan tárják ki a világot az óvodások számára.
Luo Xi: Egy életmentő maszk kalandjai (Ventus Libro, illusztrátor: Luo Xi)
A koronavírus kapcsán számos kérdés foglalkoztat minket, de ne gondoljuk, hogy csak mi vagyunk így, hiszen gyermekeink sem értik a helyzetet. Luo Xi meséje azonban segítséget nyújt számukra, hogy a sok-sok bizonytalanság és új információ között eligazodjanak. E történet hőse egy hétköznapi maszk, aki a gyógyszertár polcán pihen, majd egy nap valaki kiválasztja, és hazaviszi. Ám sok öröme nem telik új otthonában, mivel megtörténik vele a legrosszabb: nem használják. Kézről kézre adják, elismerik, hogy milyen hatékony, milyen fontos, mennyire nélkülözhetetlen vírus idején – azután elfelejtik. Nincs hát rá senkinek szüksége? Már hogyne lenne! Eljön az idő, amikor annak segíthet, aki a legjobban rászorul.
Érsek-Obádovics Mercédesz: Mirabáj csodálatos világa (Scolar, illusztrátor: Szimonidész Hajnalka)
Az élet szeretetéről, a csodáról, a körforgásról, a családról szól ez a rímes mese. A távoli Nevesincs csillag – ahol se fű, se fa, se virág nem nő – ünneplő angyalok tömegétől hangos, hiszen angyali kislány született a kopár vidéken, aki gazdagságot hoz a világra. Amikor Mirabáj betölti hetedik életévét, mirtuszmagot kap az édesanyjától, s elülteti. A magból facsemete növekszik, amely újabb és újabb hajtásokat hoz, végül a kopár vidék benépesül gyönyörű növényekkel, állatokkal és gyermekekkel. Mirabáj csodálatos világa szép és megható mese arról, hogy a környezetünket és az életünket mi magunk alakítjuk.
Wéber Anikó: Hanga régi karácsonyai (Pozsonyi Pagony, Keszeg Ágnes)
Hanga egy hópihe, aki minden évben megérkezik a földre karácsony idején, csakhogy mindig másik korba pottyan be. Főleg a XIX. században kalandozunk ebben a mesében: megnézhetjük, hogyan telt a szenteste a gödöllői királyi udvarban vagy Andrássy gróféknál, de egy igazi falusi karácsony miliője is elénk tárul. Hanga hol Erzsébet királyné udvarába, hol Szendrey Júlia otthonába érkezik, és egyszer a mai Budapestre is lehull. Mindenhol barátokra lel, miközben lassacskán azt is megtudja, mi a karácsony, és hogyan ünnepelték a különböző időkben. Wéber Anikó könyve egyszerre mese- és ismeretterjesztő könyv, amely szórakoztatva repíti vissza olvasóját a múltba.
Kocsis Katica