Fotó: Orosz Annabella
Vissza

Bemutatkozás

Bemutatkoznak a Petőfi Irodalmi Ügynökség Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrumának munkatársai.

IGYIC PORTRÉK-04
Fotó: Bach Máté

Dr. Harmath Artemisz, a PIÜ-IGYIC igazgatója

Irodalomtörténész, irodalomkritikus és tanár vagyok, szenvedélyem a lírai művek értelmezése.

Doktori disszertációmat 2010-ben védtem meg általános irodalomelmélet szakterületen Weöres Sándor költészetének befogadás-elméleti megközelítéséből.

Általános iskolai és gimnáziumi tanárként, a KRE TFK óvó- és tanítóképzésének főállású oktatójaként, jelenleg pedig a KRE BTK Gyerekirodalmi szakképzésének óraadó oktatójaként is a minőségi kortárs irodalomra és korábbi mintáira, hagyományvonalaira figyelek. Mindenütt műhelymunkára, kooperációra törekszem.

Az életemből sosem maradhatnak ki a gyerekek. A közoktatás minden szintjén és iskolatípusában tanítottam már. Két csodálatos kisfiút nevelek.



IGYIC PORTRÉK-02
Fotó: Bach Máté

Ayhan Gökhan, szerkesztő

1986-ban, Budapesten születtem. Édesapám török, édesanyám cigány származású, anyanyelvem magyar. Két verseskötetem jelent meg: Fotelapa (József Attila Kör, 2010), János és János (Kalligram Kiadó, 2013). 2015-ben kezdtem el gyerekirodalommal foglalkozni, amikor megalapítottam az Üveghegy című gyerekirodalmi portált Lackfi János fővédnöksége alatt. Meséim folyóiratokban és antológiákban szerepeltek. Régen volt egy Marcipán névre hallgató afrikai achát csigám, most meg van egy Odüsszeusz nevű, rózsaszín törpemalacom.

 

IGYIC PORTRÉK-01
Fotó: IGYIC

Both Gabi, a MeseCentrum főszerkesztője

A Meseutcából jöttem, pontosabban a Meseutca című gyerekirodalmi honlapnak voltam az alapítója és főszerkesztője, de az a felület sajnos már évek óta nem frissül. Szerencsére itt van most a Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ) által életre hívott Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum, az IGYIC, és benne a MeseCentrum blogja, ami friss, üde és harmatos. Remélem, néhány év múlva azt is elmondhatjuk majd róla, hogy patinás lesz. Már a Csodaceruza szerkesztőjeként és a Gyerekirodalmi Fesztivál egyik főszervezőjeként, meg a Betűfaló olvasóvá nevelő program gazdájaként is az volt a célom, hogy minden értékes gyerekirodalmi alkotó egy platformra kerüljön. Bízom benne, hogy itt megvalósul ez a régi vágyam.

Mindhárom gyerekemnek írtam egy-egy mesekönyvet, és rengeteget meséltem nekik kisebb korukban. Most már mindannyian kamaszok, és bebizonyosodott, amiben mindig is hittem: a rendszeres mesélés a legjobb befektetés a közös jövőnkbe.

Horonyi Tímea
Fotó: IGYIC

Horonyi Timi, projekt-koordinátor

Gyerekkoromban esténként, mikor lámpás gyúlt az égen, nagypapámmal útra keltünk, s bejártuk az Óperenciát, Tulipánország királyságától Cserépkirály birodalmáig. Állandó útitársunk egy ravaszdi róka, aki mindannyiszor próbára tett minket, s azt hitte, hogy túljárhat az eszünkön. De nem így lett. Teltek-múltak az évek, történelmet és közgazdaságtant tanultam, szerződéseket bújtam, útnak indítottam szállítmányokat a szélrózsa minden irányába, lelkesen firkáltam a véget nem érő számsorokat.  És egyszer csak, újra ott találtam magam a Négyszögletű Kerek Erdőben. Mese és valóság összeért. Az IGYIC csapatában a bárányfelhők kibodorításáért felelek. A kócosokat keressétek!



Nagygéci Kovács József
Fotó: Bach Máté

Nagygéci Kovács József, online szerkesztő

Kritikus, szerkesztő. Végzettsége szerint – többek között – pedagógus, a gyerek- és ifjúsági irodalommal ilyen módon, illetve szülőként és kritikusként van kapcsolata. Az IGYIC munkatársaként elsősorban az online megjelenésért felel.

 

IGYIC PORTRÉK-03
Fotó: Bach Máté

Nyulász Péter, programszervező-műsorszerkesztő

Eredetileg azt gondoltam, hogy majd kukásautót vezetek, amikor megnövök, vagy minimum pisztolyhős leszek a Vadnyugaton. Az évek múlásával aztán persze árnyaltabbá vált a kép, de nem tudok olyan pillanatot felidézni, amikor akár a távlati céljaim között felbukkant volna, hogy egyszer majd gyerekeknek szóló könyveket írok.

Szereztem pedagógusdiplomát, voltam rádiós újságíró a Kossuth Krónikánál, gyermekkulturális webportál szerkesztője az Egyszervolt.hu családi portál csapatában, a kettő között pedig oktatási-stratégiai elemző az Oktatási Minisztériumban.

Közben úgy alakult, hogy megjelent néhány gyerekeknek szóló kötetem. Az elsők között mondókás-verses könyvek kicsiknek, majd egy igazán nagy fába vágva a fejszémet, továbbgondoltam a Balaton tündére mítoszát. A Helka-trilógia nyomán sok-sok észrevételt, javaslatot kaptam az olvasóktól, tanítóktól. Ezeket a tapasztalatokat hasznosítva alkottam meg a Berger Szimat Szolgálat világát, mellyel már kifejezett célom lett, hogy ez a könyvsorozat vonzóbb legyen a felnövekvő generáció számára, mint az érintőképernyők világa.

A könyveim megjelenésével párhuzamosan folyamatosan részt vettem az éppen csak formálódó gyerekirodalmi életben. Bekapcsolódtam a Gyermekirodalmi Fesztiválok szervezésébe, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum megalakításába, és így tovább. Sajátos célom volt minden esetben, hogy valamiféle kapcsolatot sikerüljön kialakítani szerző és befogadó, alkotó és olvasó között. Íróként és szerkesztőségi munkatársként is azzal szembesültem ugyanis, hogy miközben egyre nagyobb számban jelennek meg az értékhordozó, igényes és magas színvonalú, magyar nyelven íródott gyerek- és ifjúsági könyvek, az olvasóközönség nagyon fájlalja ezek hiányát. Erre a furcsa, és sajátos ellentmondásra az a magyarázat, hogy megfelelő kommunikációs csatorna híján a közönség a kiadványok nagy részéről nem értesül.

Nagy reményeket fűzök hozzá, hogy a 2020 januárjában útjára induló Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum – a Petőfi Irodalmi Ügynökség berkein belül – hatékonyan tud segíteni ezen. Az itt felvállalt feladataim – az írók és olvasók személyes találkozóinak koordinálása, a valaha megszületett – és majdan megszülető irodalmi értékű művek alkotói, és közönségük közötti kapcsolat megteremtése számomra szép kihívás, és örömteli cél.



IGYIC PORTRÉK-07
Fotó: Bach Máté

Veress Gyöngyi, kreatív munkatárs

A két Bolyai városából érkeztem, marosvásárhelyi vagyok. Állomásaim: Budapest, Párizs, majd 2012 óta ismét Budapest. Bölcsészhallgató voltam több egyetemen, tanultam filmet és művészettörténetet is. Tanítottam, tolmácsoltam, szervezkedtem, írtam/írok kritikákat, egyengettem turistákat, tehetséges gyerekekkel is foglalkoztam – a paletta árnyalt –, most pedig itt vagyok.

AZ IGYIC-ben háttérmunkát végzek, de találkozhattok velem szinte minden eseményünkön: háziasszony és összekötő, könyvbeszerző, illetve a programok tudósítója vagyok egyben. Értekezem, ötletelek a csapattal, s mindeközben sokat olvasok, igyekszem felzárkózni az állandó mozgásban lévő kortárs magyar gyerekirodalom izgalmas terepén, feladatom többek között az új illusztrációs iskolák, áramlatok nyomon követése.

Az illusztráció kiemelt szívügyem, a vizuális kompetenciák fejlesztése szerintem az egyik kulcsterület gyereknél, felnőttnél egyaránt. A kiforrott, magabiztos szépérzék emeli, árnyalja az olvasott szöveg értékét, hiszen a képzeletet fejleszti, így tágítja a befogadást. Ezért nagyon fontos, hogy hová, mennyi és milyen grafika kerül egy adott könyvbe: hiszem, hogy szerző és illusztrátor egyenértékű alkotótársak, ahogy azt is, hogy a rossz illusztrációknál sokkal szerencsésebb, ha egyáltalán nincs kép a könyvben.  Legeslegjeim: Matisse, Chagall, Hantai Simon, Robert Capa, Kádár Béla, Kassák, Scheiber Hugó…