A gyerek- és ifjúsági irodalom szempontjából hogyan alakult 2022, voltak-e meglepő fordulatok, láthatók-e új trendek idehaza?
A válasz nyilván attól is függ, ki mire figyel, mire érzékeny igazán. Számomra 2022 nem annyira a fordulatról vagy a trendváltásról szólt, inkább arról, hogy továbbra is maradtak olyan tendenciák, törekvések, amelyeket már a korábbi években is megfigyelhettünk. A gyerekkönyvek és a gyerekirodalom ezredforduló utáni boomjához képest érzékelek egy kis tanácstalanságot is a tekintetben, hogy merre tovább.
Az a látványos minőségi ugrás, amelyet az elmúlt évtizedben tett a gyerekkönyves szakma, nem ismételhető meg.
Bámulatosan szép, korszerű képi világokkal találkozhatunk a kortárs gyerekkönyvek lapjain, a magyar gyerekkönyv-illusztráció bizonyosan az aranykorát éli. A szövegeket is sokszor a képek „viszik el”, a nyelvi minőséget tekintve azonban egyértelmű egyfajta tendenciózus romlás. A „hanyatlás” szót nem szívesen használom, de szomorúan tapasztalom, hogy nagyon szépen illusztrált, érdekes ötletből kiinduló történetek, amelyek lehetnének akár igazán jók is, nincsenek rendesen megírva: egyszerűen nem tud tisztességesen magyarul az írójuk, vagy a szerkesztőnek nem marad már ideje a nagybetű és a pont között rendet csinálni a mondatokban. A másik ilyen trend, amit látok, hogy megélénkült az érdeklődés a történelmi témák iránt. És mintha ez nem lenne független a fantasy divatjától. Kíváncsian figyelem, milyen irányban halad a folyamat, és mennyire lesz tartós.
Melyik három gyerekkönyv volt számodra tavaly a legérdekesebb, a legfontosabb, és miért?
Kiss Judit Ágnes Zsálya és a mélyvölgyi utazás című könyve nagyon jó irodalom, nyelvi értelemben is. Talán egy kicsit edzettebb, érettebb olvasókat igényel, mint a Zsálya hercegnő és az öregnek hitt herceg, de a Zsálya-rangók nyilván felnőnek ehhez az igazán megindító meseregényhez is. Szimonidesz Hajnalka illusztrációi ezúttal is lenyűgözőek. Ami szerintem különlegessé teszi ezt a meseregényt, az az őszintesége, a keresetlensége, ahogy a félelemről és a fájdalomról beszél, és Zsálya betegsége kapcsán arról, hogy bizonyos dolgokkal csak egymagunk tudunk megküzdeni.
Nagy Kufli-rajongó vagyok, és ennek biztosan az is az egyik oka, hogy Dániel András szövegeit a nyelvi lelemény, az okos humor, a stiláris, nyelvi árnyalatok finom rétegzettsége jellemzi. Ez az eredeti, tökéletesen működő nyelv találkozik egy vele egyenrangú, az olvasót megmozgató, a világ másképpen látására tanító és jó értelemben másképpen nézésére kényszerítő képi világgal. A kuflik és a puffpuding ezért is került bele az én hármasfogatomba. A harmadik könyv, amelyet említenék, csak ebben a jelenlegi formájában „újdonság”, hiszen Mészöly Ágnes Hanga és Várkony-sorozatának első darabjával 2015-ben (Hanga és a lényegrablók), az ötödik, záró darabbal (Ketten Kövespart ellen) pedig 2017-ben találkoztunk először. Az idén a könyvfesztiválra megjelent „összes” Hanga és Várkony joggal nevezhet a 2022-es „best of”-versenyre, mert az öt történet együtt másfajta olvasási élményt ad, többet, mint az egyes történetek külön-külön. A Hanga és Várkonynak méltán van komoly rajongói tábora (7+-osokból!), Mészöly Ágnes nemcsak a történetszövésben, a késleltetésben, a feszültség fokozásában, hanem az atmoszférateremtésben is felülmúlhatatlan, miközben fontos kérdéseket, értékeket is a fókuszba állítanak ezek a legjobb értelemben vett gyerekkrimik.
Melyik volt szerinted a legjobb könyves esemény vagy műsor (videó, podcast stb.) 2022-ben?
A környezetemben a pálmát egy olyan esemény vitte, amelyen sajnos nem voltam személyesen jelen, de a legtöbb beszélgetés erről folyt a tavasszal Szegeden, az biztos. A szegedi bölcsészkar épületében a járvány alatt épült egy nagyon szerethető kávéház, rendszeres irodalmi programokkal, a Café Radnóti. Janikovszky Éva Naplóm (1938–1944) című kötetéről, illetve ennek kapcsán Janikovszky Éva szegedi éveiről itt beszélgetett Vojnics-Rogics Réka Szajbély Mihály irodalomtörténész professzorral. Elég ritka, hogy egy írói naplóról folyó beszélgetés ilyen sok rezonanciát váltson ki. És akkor viszont egy másik, nagyon személyes tapasztalat. Nem biztos, hogy a legjobb könyves esemény volt tavaly, de nekem óriási élmény, hogy a PestText fesztiválon Alena Mornštajnovát kérdezhettem Hana című regényéről. A Csirimojó adta ki J. Hahn Zsuzsanna fordításában, Dely Dorka illusztrációival. Zsebbe való kis kötet, szinte bibliapapíron, és a több mint huszonöt nyelvre lefordított regény egyetlen illusztrált kiadása. Nagyon izgalmas és megrendítő találkozás volt.
Véleményed szerint melyik volt a legjobb, könyvekhez kapcsolódó egyéb műalkotás (film, színházi előadás stb.) 2022-ben?
A Müpa saját produkciója, a Szaffi. Jókai Mór A cigánybáró című kisregényéből íródott ifjabb Johann Strauss legsikeresebb operettje, ugyanezzel a címmel. A nyolcvanas években épp az operett bemutatójának a centenáriumára készült el Dargay Attila máig népszerű Szaffi című rajzfilmje. A Müpa az operettet a rajzfilm forgatókönyve alapján tette „gyerekkompatibilissé”, Toronykőy Attila rendezte, Szélpál Szilveszter énekli Botsinkay Jónást. Rengeteg humorral, vetített, mesebeli, varázslatos színpadképekkel teljesen „gyerekbarát” előadás lett belőle. Igazi beavatás színházba, zenébe, ahogy a nagykönyvben meg van írva, színházilag és zeneileg is igényes előadás.
Melyik klasszikus gyerek- vagy ifjúsági könyvet „porolnád le”, azaz várod az újrakiadását 2023-ban?
Szilveszterkor volt Petőfi kétszázadik születésnapja: ha valaki keresi a János vitézt gyerekeknek, akkor a „legfrissebb” kiadások 2014-ből származnak. Az egyik Kass János rajzaival (Holnap Kiadó), a másik Móra-kiadás Róna Emy 1955-ös illusztrációval. Nagyon szerettem volna kortárs illusztrátorok interpretációjában megvenni: nincs. Pedig tényleg érdekelne, hogyan formálná vizuális világgá, ikonikus elbeszéléssé Takács Mari, Szimonidesz Hajnalka, Paulovkin Boglárka vagy Nagy Norbert. Hátha még valakinek eszébe jut, hogy ez fontos volna. Mert a mai gyerekeknek így lehetne érdekes.
Milyen egyéb új megjelenéseket tartasz fontosnak, kiknek a köteteit látnád szívesen 2023-ban?
Kíváncsi vagyok az élő klasszikus, Marék Veronika idei, készülő Boribonjára, aztán a következő Kuflira, és titokban szorítok, hogy Kiss Ottó írja meg A bátyám öccse című versciklusának a folytatását.
Nagygéci Kovács József
Körkérdésünk első (Kolozsi Orsolya), második (Kovács Gergely) és harmadik (Lovas Anett Csilla) részét is ajánljuk figyelmetekbe. Lovas Anett Csillát Kovács Gergely kérte föl a válaszokra. Kolozsi Orsolya pedig Kérchy Annát szólította meg. Kérchy Anna kérésére Hansági Ágnes válaszolt, ő pedig Vojnics-Rogics Réka válaszaira volt kíváncsi. Hamarosan jövünk a következő körrel.