A gyerek- és ifjúsági irodalom szempontjából hogyan alakult 2022, voltak-e meglepő fordulatok, láthatók-e új trendek idehaza?
Amennyire látom, váratlan fordulatokat nem hozott az elmúlt év, de két trend erősödni látszik. Egyre nagyobb számban jelennek meg művészi igényességgel illusztrált mesés ismeretterjesztő kötetek – tavaly különösen zenei és képzőművészeti vonalon vehettünk kézbe izgalmas újdonságokat. Csupán néhány példa: a Hol készül a művészet? című, Grela Alexandra illusztrátor és Révész Emese művészettörténész által jegyzett böngésző a legkisebbeknek is átfogó képet nyújt a művészettörténet különféle korszakairól; a Képtelen képrablás című gyűjtemény meséi a Magyar Nemzeti Galéria festményeinek ihletésére íródtak, a „zenélő” könyvek között pedig a Klasszikus zenemesék-, valamint a Pepe és…-sorozatokban láttak új kötetek napvilágot, amelyek interaktív módon vezetik be a gyerekeket a különféle zenei stílusokba, korszakokba, vagy készítik fel őket egyes zeneművek értő befogadására.
A másik erősödő tendenciának az érzelmek megértését és megélését segítő kiadványok növekvő számát látom: míg néhány éve a „tabukönyvek” főként rázós, nehéz helyzeteket állítottak a középpontba, addig mára e témák mellé felsorakoztak azok a művek is, amelyek az érzelmek szélesebb skálájának megismeréséhez, feldolgozásához nyújtanak kapaszkodót. E könyvek közül Fenyvesi Orsolya (író) és Pájer Lilla (illusztrátor) Ősvarázserdő című alkotását emelném ki, mely látvány- és olvasmányélményként is elbűvölő; valamint a Hamupogácsa című, Csörgei Andrea és Kreil Melinda által szerkesztett, Keszeg Ágnes által illusztrált gyűjteményt, amely kortárs meséket és népmeséket is tartalmaz. Érdekesség, hogy mindkét kötethez érzés-, illetve hangulatkártyák is tartoznak – új irány, hogy az érzelmek feldolgozásához játékos formában is segítséget kap az olvasó.
Melyik három gyerekkönyv volt számodra tavaly a legérdekesebb, a legfontosabb, és miért?
Tavaly sokat foglalkoztam kortárs történelmi ifjúsági regényekkel, és változatos kínálattal találkoztam: a Pagony Kiadó Abszolút töri sorozatának is köszönhetően reneszánszát éli ez a műfaj. A sorozatból Zágoni Balázsnak a Szamos-parti Hollywood című regényét említeném, mely kimagaslik a jelenkori ifjúsági regények közül. A Budapesten és Kolozsvárott játszódó történet elmeséli az első világháború kitörésének előzményeit, mellette pedig a magyar filmgyártás kezdeteiről és a nők korabeli helyzetéről is van mondanivalója.
Bár számos ismeretanyagot mozgósít, és ad tovább a mű, egy pillanatra sem válik papírízűvé, végig fenntartja az olvasó figyelmét. Ugyanennek a műfajnak (de nem az Abszolút töri-sorozatnak) érdekes darabja A mutatványos Mikó Csabától, mely az 1848-as forradalom előzményeit mondja el krimiként, alternatív történelmi keretben, egy rendkívül agyafúrt és leleményes főszereplővel. A történelmi regények mellett személyes kedvencünket is kiemelném: decemberben nagy örömmel és kíváncsisággal lapozgattuk kislányommal a Közeleg a karácsony című látványos kivitelezésű adventi kalendáriumot. Az ablakok alatt kreatív feladatokat, játékokat, recepteket vagy karácsonyi dalokhoz, műsorlistákhoz vezető Spotify-linkeket találtunk, általuk az év végére már kissé megfáradt szülői kreativitásom is új lendületet kapott.
Melyik volt szerinted a legjobb könyves esemény vagy műsor (videó, podcast stb.) 2022-ben?
Nagy öröm volt részt venni a Móra Könyvkiadó februári konferenciáján, mely a kiadó 70 éves évfordulójához kötődött. Itt nemcsak a Móra múltjába kaphattunk betekintést, hanem az előadók kutatási irányairól, az elmúlt évtizedek és a jelenkor gyerek- és ifjúsági irodalmi tendenciáiról is átfogó képet nyújtottak – rendkívül tartalmas esemény volt.
Véleményed szerint melyik volt a legjobb, könyvekhez kapcsolódó egyéb műalkotás (film, színházi előadás stb.) 2022-ben?
A Debreceni Irodalom Házában rendezték 2022-ben Grela Alexandra Elefántfogó című tárlatát, mely a képzőművész illusztrációs munkáiból kínált válogatást. Különleges tapasztalat volt a különböző (gyerek)könyvekből származó képeket egy helyen látni, a kiállításhoz pedig érdekes programok (tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások) is kapcsolódtak az év folyamán, így a helyszín komplex élménytérré vált.
Melyik klasszikus gyerek- vagy ifjúsági könyvet „porolnád le”, azaz várod az újrakiadását 2023-ban?
Néhány éve járt a kezemben a Neues ABC-Buch, mely a Karl Philipp Moritz által a XVIII. század végén készített olvasókönyvet „porolta le”, aktualizálta Wolf Erlbruch friss, humoros, változatos technikájú illusztrációival; de például a nagy klasszikusnak, a Struwwelpeternek (Kócos Peti) is léteznek kortárs átdolgozásai. Szívesen látnék hasonló kezdeményezéseket magyar nyelven: mit kezdene egy XXI. századi képzőművész például a Bezerédj Amália által írt Flóri könyvével, amelyet az első magyar gyerekkönyvként szokás emlegetni, vagy hogy még nagyobbat ugorjak az időben, újra lehetne-e gondolni Comenius Orbis Pictusának részletgazdag, az ismeretanyagot kísérő és magyarázó illusztrációit?
Milyen egyéb új megjelenéseket tartasz fontosnak, kiknek a köteteit látnád szívesen 2023-ban?
Az említett konferencián hallottam Vojnics-Rogics Réka lebilincselő előadását a Janikovszky Évának címzett olvasói levelekről, és az író rájuk adott válaszairól – kíváncsian várom, hogy a levelezés napvilágot lásson könyv(ek) formájában is. Emellett a Csirimojó Kiadó köteteit mindig különös figyelemmel kísérem: fontosnak tartom, hogy általuk bepillantást nyerhetünk a környező országok gyerek- és ifjúsági irodalmának legjavába, hiszen kifejezetten színvonalas, képi és szövegvilágukat tekintve is figyelmet érdemlő kiadványokat adnak közre magyar nyelven.
Nagygéci Kovács József
Körkérdésünk első és második részét is ajánljuk figyelmedbe. Lovas Anett Csillát Kovács Gergely kérte föl a válaszokra. Kolozsi Orsolya pedig Kérchy Annát szólította meg. Az ő válaszait is olvashatjátok majd a napokban.