Petőfi Sándor halhatatlan műve több mint 120 éve tananyag a magyar iskolákban. Felkelti-e vajon a XXI. századi tanulók érdeklődését? Mi mozgathatja meg a gyerekek fantáziáját, mi izgathatja még a tanárok képzeletét?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén adnak szempontokat a témakör feldolgozásához online szakmai műhelyünk szakértő vendégei nemcsak az ötödikes osztályok irodalomtanárainak, hanem az érettségire felkészítő pedagógusoknak is.
A videót ITT nézhetitek meg
A Vadlazac szakmai műhelysorozat azzal a nem titkolt céllal jött létre, hogy segítséget nyújtson az irodalomtanárok mindennapi munkájához – például úgy, hogy a kötelező irodalomként feldolgozandó műveket új szempontok alapján járja körbe.
Az ötödik évfolyam egyik kötelező olvasmányáról, a János vitézről folytatott eszmecserét dr. Harmath Artemisz, az IGYIC igazgatója vezette fel a Meseterasz kritikai videósorozat idevonatkozó részével együtt, majd egy meglepetésinterjú látható Szabó Borbála íróval, A János vitéz-kód című könyv szerzőjével a sajátos megközelítésről, a mű könnyed nyelvezetéről és könyvének hátteréről. (A videóból már közöltünk egy rövidebb részletet, mely Szabó Borbálával készült, ezt ITT nézhetitek meg.)
Dr. Hermann Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzés vezetője, aki egyben A félreértett János vitéz című tanulmány szerzője, a Petőfi-mű eltérő értelmezéseinek korokon átívelő bemutatására vállalkozott.
„Petőfi zavarba ejtően remek poétikai megoldásokkal megírt meséje a magyartanítás 150–160 éves történetének állatorvosi lova. Értelmezéstörténete tele van szándékos leegyszerűsítésekkel, mintha a mindenkori tanterveknek és a János vitéz-kultusznak éppen az volna a célja, hogy elfedje a Petőfi műve mögött meghúzódó, sötét, a Felhők cikluséval összemérhető és a romantikára jellemző provokatív és nyugtalanító tartalmakat.”
Szabolcsi János nyugalmazott általános, illetve középiskolai tanár, nemzetközi sakkmester szerint „ha van olyan szöveg, amit nem kell és nem szabad újraértelmezni, akkor a János vitéz az!” A Vadlazac vendégeként hozzátette, hogy persze értelmezni kell, és ez az iskolai tanítás feladata. Különösen azért is, mert az értelmezésnek sok fajtája lehetséges. Egy példa csupán az „ébrenlét és álom” – kettőssége, hiszen az Petőfi más műveiben is előfordul.
A János vitéz a magyar kultúra része: már a múlt század elején is érettségi tétel volt. Szabolcsi János úgy tapasztalta, hogy jó tanítani a János vitézt, mert az egy külön világ, és ahogyan tanári pályájának elején, 1976/77-ben, úgy a 2008/2009-es tanévben is szerette ezt a művet a gyerekek többsége. Szerinte, ha van rá mód, érdemes a Lúdas Matyit előrevenni, s azután feldolgozni a János vitézt: érdekes megközelítés lehet a feldolgozás során körüljárni azt, hogy e mesék hősei iskola nélkül sajátítják el az élet dolgait – talán éppen külföldi „tanulmányútjaik” segítik mindkettejük megokosodását.