A gyerek- és ifjúsági irodalom szempontjából hogyan alakult 2022, voltak-e meglepő fordulatok, láthatók-e új trendek idehaza?
A trendek közül a tematikus ifjúsági könyvsorozatok fejlődését érzem erősnek. Az Abszolút töri sikere mutatja, hogy a Kinizsi Pál, az Egri csillagok vagy A kőszívű ember fiai stílusa miatt lehet ugyan fanyalogni, de a történelem sok gyereket lázba hoz. A Holnap Kiadó operatörténeteket prózában felfrissítő képeskönyvei már váltakozó minőségűek. Az illusztrációik gyönyörűek, s bár hiányzik belőlük a zene tudattalanra ható csodája, a valódi operákra terelhetik a gyerekek figyelmét.
A hazai ifjúsági disztópiák igen magas színvonalon tartanak tükröt a jelenben kialakuló társadalmi és éghajlati problémáknak. Miközben a fiatalok mind kiábrándultabban tartják magukat távol a közélettől, ezek az alkotások elindíthatnák őket a közös cselekvés útján. A bemutatott világok, helyzetek sokkolóak, ami hozzájárul az ingerküszöb emelkedéséhez, vagyis valószínűleg egyre durvább regényekre számíthatunk.
Attól tartok azonban, hogy a disztópiák viszonylagos népszerűsége csak egy szűk elithez tartozók kiváltsága. Rojik Tamás, Molnár T. Eszter, Mészöly Ágnes, Zágoni Balázs mellé felsorakozott Miklya Luzsányi Mónika is, a tudományos-fantasztikus technológia, a kasztosodó társadalmak és a lakhatatlanná váló bolygó képei mellett pedig burkoltan, de a beavatottak által felismerhetően megjelentek a metafizikai rétegek. A vallási kérdéseket eddig nagyon óvatosan érintették a hazai kiadók és szerzők.
A verses mesék is új lendületet kaptak, ahogy az illusztrációkban sem kevés az igényes, felnőtteknek is élményt nyújtó alkotás.
Melyik három gyerekkönyv volt számodra tavaly a legérdekesebb, a legfontosabb, és miért?
Egyedi hangú Regős Mátyás Lóri és a kihalt állatok című regénye a különleges elnevezésű állatok antropomorfizálásával, illetve az elbeszélő kisgyerek elhanyagolt betegségének és a természeti környezet krízisének párhuzamával.
Harcos Bálint Felhőcukrászdájának groteszk ötletei és rímei mulattatóak voltak. A ritmusra fogékony korban ilyeneket lelkes felnőttek felolvasásában hallgató kisgyermekekre szerintem ezek erősen hatnak. Ha gyakorlatiasan állunk hozzá, a fejlesztő hatást emelném ki, de ha csupán jókat nevetünk, akkor sem lehet eléggé hangsúlyozni a jelentőségüket.
Kicsit szigorú voltam az elsőkönyves Nyulász Lelle regényével (Rajtam kívül), amelyben viszont számos jól elemezhető, több rétegben is olvasható motívum fedezhető fel. Zavart ugyan az alulstilizált énelbeszélés, mert nem tudok elképzelni olyan helyzetet, amikor egy 18 éves nőcsábász fiú úgy fogalmaz, mint a könyv lapjain Márk, mégis azt veszem észre, hogy még jóval a regény befejezése után is gondolkozom rajta. Ez lehet az egyik értéke egy irodalmi alkotásnak, amely arra szolgál, hogy kommunikáljon egymással a szerző és a befogadó. (Persze nem is én vagyok az ifjúsági regények célközönsége.)
Melyik volt szerinted a legjobb könyves esemény vagy műsor (videó, podcast stb.) 2022-ben?
Sajnos nehezen jutok el könyves eseményekre, bár mindig nagy élmény egy új kiadvány kézhezvétele. Digitális bevándorlóként kevés időt szánok a könyvekről szóló internetes anyagokra. Megindító volt viszont hallani Miklya Luzsányi Mónika vallomásos hangvételű beszámolóját az Étienne hátteréről, ő maga is könnyekig elérzékenyült, felidézve egy családi történetet. A sikersztorik, a pörgős ajánlók mellett az emberi aspektus, a személyesség ilyen intim megélése igen bátor tett.
Véleményed szerint melyik volt a legjobb, könyvekhez kapcsolódó egyéb műalkotás (film, színházi előadás stb.) 2022-ben?
A debreceni Vojtina Bábszínházba visszalátogató Kiss Gergely Máté rendezésében a Hoppláda szeptember végi bemutatója varázsolt el. Paul Maar példázatos meséjét ugyan már több vidéki színházban játszották, de a hely szelleme és az előadók (Telenkó-Oláh Tímea, Hell Krisztina, valamint váltott szereposztásban Csata Zsolt és Mercs Máté Péter) összjátéka egyedi élménnyel ajándékozott meg.
Még nem sikerült megnéznem, de nagyon érdekel a Kis Nicolas-rajzfilm, amelyben a könyvek alkotóiról (Goscinny és Sempé) is szó esik.
Melyik klasszikus gyerek- vagy ifjúsági könyvet „porolnád le”, azaz várod az újrakiadását 2023-ban?
A Petőfi-emlékévhez kapcsolódva egy gazdagon illusztrált, színes János vitézt szívesen végigböngésznék.
Nem klasszikus ugyan – még –, de a cseh filmes, Zdenek Sverák meséjét sehol sem lehet már kapni, pedig Az apukám, ez jól sikerült Adolf Born rajzaival a hajdani csehszlovák meseirodalom méltó folytatása.
Milyen egyéb új megjelenéseket tartasz fontosnak, kiknek a köteteit látnád szívesen 2023-ban?
A Pagony Abszolút töris könyvei idén fordulóponthoz érhettek, mivel egyre nehezebb lesz elkerülni az ismétlődést, a sablonokat, és azt, hogy a különböző korszakokba és kalandokba újabb és újabb gyerekek kerüljenek be ugyanabból az iskolából, akik ráadásul eddig nem is tudtak egymásról. Kíváncsi vagyok, hogyan alakul a hátralévő könyvekben az a közösség, amelyből mindig csak néhány kiskamasz lép vissza a múltba. Vagy kap-e a rejtélyes büfés néni komolyabb szerepet?
Nagygéci Kovács József