Vissza
  • 2022.11.09
  • Kovács Gergely

Vihar a babakádban – kiöntjük-e a fürdővízzel a gyereket?

Kovács Gergely kritikája.

A rágcsálók a mesék különösen kedvelt állatai

Ezópusz fabulái óta fürgén, talpraesetten szabadulnak kiszolgáltatott helyzetükből. A vadon és a kisállat-kereskedések antropomorfizált lakói őriznek a mesékben valamit eredeti tulajdonságaikból, kevert fajúságukkal egyszerre apró szimatoló szőrmókok és gondolkodó, tervező, beszélő hősök. A kis rágcsálók kortárs mesebeli alkalmazása azért nem válik lerágott csonttá – vagy dióhéjjá –, mert a meseírók többnyire megtalálják az egyensúlyt a hagyományos ábrázolás és az újítás között.

Acsai Vihar-01

Ugyanez a mérlegelés a titka a klasszikus irodalmi alkotások újraírásának is

Acsai Roland Shakespeare-átirata ezt a két témát ötvözte egy merész ötlettel. A vihar szereplői nála hörcsögök, borzok, patkányok és egy nyúl. Csupán Arielhez nem nyúl, akit meghagy tündérnek, még ha a lepkeszárnyas kedves változatban is.

A Holnap Kiadó „Irány a színház!” című sorozatának három kötete közül A vihar kilóg, hiszen Tallián Mariann Cyranója és László Noémi Vízkereszt, vagy amit akartok-átirata hagyományos módon, több helyen is szöveghűen idézve ragaszkodik a remekművek eredeti cselekményéhez és a szereplők tulajdonságaihoz.

A dicséretes kiadói vállalkozás a kisebbeknek szánt keményfedeles, színesen illusztrált, nagyobb alakú, főleg operameséket felsorakoztató könyvek mellett kivitelében a nagyobb kamaszokat szólítaná meg.

A Cyrano és a Vízkereszt konfliktusai – zseniális elme és érző szív testi furcsasággal eltorzítva, azonos neműhöz vonzódás tévedésből – már érettebben gondolkozó fiatalok számára értelmezhetők, akiknek nem gügyögve kell mesélni.

A vihar kérdései sem egyszerűbbek: erőszakos hatalomátvétel, száműzetés, fekete mágia, nemi erőszak kísérlete, az őslakosok rabszolgaságban tartása, alkoholizmus, csoportosan elkövetett gyilkosság terve.

Ezekhez a témákhoz miért kell kis szőrmókokat társítani?

Acsai Roland ifjúsági átirataira – például a két Erkel-operáéra – jellemző, hogy a széles körben ismert remekműveket átgyúrható alapanyagnak tekinti. (Szerzőnk ITT írt korábban az egyik Erkel-kötetről – a szerk.)

Éppen egy Shakespeare-átirattól nem várható el, hogy szolgaian kövesse a XVII. század elején megírt dráma cselekményvezetését, vagy másolja szereplőinek a vonásait. Az avoni bárd maga is többféle forrásból kölcsönözte a művei alapjául szolgáló történeteket, teljesen eredeti témájú alkotása egy sem született. Az eredetiség viszont épp A vihar esetén erősebb a szokásosnál. A vihar nem egy novellából vagy történeti krónikából lett remekművé, hanem több kisebb morzsából és korában elterjedt fordulatból gyúrt a mester egy ikonikussá vált románcot, ahogyan a vígjátékainál vészjóslóbb alaphelyzete és sötétebb tónusa miatt nevezni szokta a szakirodalom.

Az első előadások óta eltelt négy évszázad alatt nemcsak a nagy tragédiákat játszották hepiendesítve – például Rómeó épp időben érkezik, hogy a magához tért Júliát élve ölelhesse –, hanem A vihar is megélt több adaptációt.

Henry Purcell barokk zenés játéka 1695-ből Shakespeare töretlen tiszteletét mutatja. Az utóbbi évtizedekben szabadabb kézzel nyúltak hozzá. Peter Greenaway filmje (Prospero könyvei) után egy újabb filmben Helen Mirren varázslót játszott. Nem sokkal később nálunk Szűcs Nelli is Prospera néven lépett színpadra a beregszászi társulattal. A rendezői szabadság Ariel nemében is gyakran megjelenik. Bár az angol szöveg névmásai egyértelműen hímneműként utalnak rá, a későbbi előadásokban légiessége miatt többször is lányokkal játszatták el a tündér szerepét. (Ehhez persze a mai feldolgozásokban a diznis hableány népszerűsége is hozzájárul.)

Acsai Vihar-02

Acsai Roland japán orientációja sejteti, hogy ismeri a Zetsuen no Tempest című animét, amely egyértelmű kötődései mellett elszakad Shakespeare románcától

Acsai Roland az átiratával valami hasonlóval rukkolt elő, amikor rágcsálókra és kisragadozókra bízta a több párhuzamos szálon futó kalandos történetet. A könyvsorozat eredeti célkitűzéséhez képest azonban valamit félreérthetett. Annak ellenére, hogy A vihar a legmesésebb Shakespeare-dráma – a Lamb házaspár Shakespeare-meséinek kötetében A vihar került a legelső helyre –, a szenvedélyes, romantikus történetet nehéz kisgyerekeknek elmesélni, bár nem lehetetlen.

A megértéshez szükséges előtörténet a kötet egyharmadát kitölti, de félrevezető elemekkel dúsítva. Proszperót Alonso, a viking hörcsög fosztja meg hatalmától, aki így hangsúlyozottan idegen, nem pedig testvér, akiben megbíztak. A csupán könyveivel foglalatoskodó herceg motívumát kiemeli ugyan az átirat is, de az alkalmatlanság miatti veszteség helyett a torzan komikus ötletek elveszik a veszteség élét. Ferdinánd, a selypegő kishörcsög apró viking sisakjában úgy néz ki, „mint egy mini kecskegida” (14). A testvérárulás bűnének teljes elhagyásához Ferdinánd Mirandának feltett kérdése adja meg a kegyelemdöfést: „Nem vagy dühös rám amiatt, hogy az apám letaszította Proszperót a trónról…? (79) (El tudjuk képzelni Claudiust, amint elnézést kér Hamlettől, hogy megölte atyját? Vagy Rómeó Capulet elé állna: „Bocsi, hogy megöltem Tybaltot, nem direkt volt. Egyébként feleségül vehetem a lányát hivatalosan is?”)

Acsai szövege lendületes, élő, mai, csak shakespeare-i mélységek helyett némileg sekélyes. Miért kell egy gyerek elől elhallgatni a vérre menő testvérviszályt, a zsigerileg elszánt, gyilkos vademberi szándékot?

Egy gyereknek csak látszólag lehetetlen tálalni az egymást erősítő, kiemelő párhuzamos és ellentétes motívumokat. Kis segítséggel megtalálhatják a kapcsolatokat. Viszont szükség van rájuk, mert a cselekmény fordulatai vagy a mellékszálak poénjai mellett a mély tartalmat hagyományosan az erkölcsi tanítás képviseli, amely nélkül Shakespeare darabja nem sokat ér. Acsai Rolandnál viszont a morális tanulságok egy része elvész, mert kihagyja a tragikus színezetű, veszteségre esélyt adó helyzeteket. Mint az a Piroskáról és a farkasról szóló leporelló, amelyben a fenevad szekrénybe zárja áldozatait, hogy a vadász kiengedhesse őket.

A varázslatos sziget boszorkánya Proszperóék érkezésekor Acsainál még életben van, és nem látom indokoltnak kellemetlen hangzású eredeti nevének megváltoztatását sem. Szatyor (a.k.a. Sycorax) borzboszorkány, a parfümök bolondja egyenesen elégedett, amikor illatos rózsabokorrá változtatva élhet tovább. Kalibánnak tetszik ugyan Miranda, de erőszakot nemcsak vele, hanem Proszperóval szemben sem alkalmazna. Mindezek nélkül nem érzünk valódi fenyegetettséget, és elmarad a fellélegzés, ahogy a jellemfejlődés lépései is. Kalibán végig anyuci pici fia, akit csupán a szaga miatt nem tud elfogadni Miranda – bár akár a faji különbség is zavarhatná. Ferdinándnak nem kell keményen dolgoznia, hogy értékelje Mirandát, elég a csetlő-botló patkányoktól megmentenie leendő apósát.

Ha nem egy világirodalmi remekműről lenne szó, Acsai bohókás-könnyed meséje megállná a helyét

Az átirat erősségei a kisállati létből eredő groteszk helyzeteken alapuló fordulatok és a hétköznapi képekre épített hasonlatok. Proszperó, a hörcsög a könyvek befalásával szerzi meg tartalmukat és varázserejét, akárcsak a stréber diák, aki mindent kritika nélkül bevesz. A szöveg utal az állatok jellemzőire is, például a hörcsögkerékre és persze a borzok bűzére. A hullámok dobálják a csónakot, „mint vízipólósok a labdát” (16), a vitorla úgy dagad, „mint a kövér hasak” (120). Ferdinánd fogai „olyan szépen álltak ki a szájából, mint a kapák” (78).

Acsai Vihar-03

Shakespeare-re is jellemző, hogy bőbeszédű, de nála az emelkedett körülírások a jelentés felfedezésének örömét tartogatják, a clown-figurák szójátékai pedig a feszültséget fokozzák a tetőpont késleltetésével, vagy görbe tükröt tartanak az aljas céloknak. Acsainál ez utóbbi valósul meg leginkább.

A népszerűsítés jeles célja akkor ér valamit, ha a bemutatandó klasszikusra rá lehet ismerni az újramesélt verzióból.

A vihar kisállat-változata inkább groteszk paródia, amelyet az érthet meg igazán, aki az eredeti művel tisztában van.

Ezt az olvasatot azonban Dani Orsi inkább kedves, mint torzító képei nem támogatják. Ha kisgyerek olvassa a mesét, akkor a shakespeare-i tartalom üzenetének jelentős része elvész, a nagyobb kamaszt pedig az illusztrációk vezethetik félre. Ha mégis kézbe veszi, a paródiaként olvasott könyv talán az eredeti változathoz irányíthatja.

Az „Irány a színház!” következő darabjaihoz érdemes a kiadónak figyelembe vennie a célba vett korosztály igényeit is.

 

Kovács Gergely

 

Acsai Roland: A vihar

Illusztrátor: Dani Orsi

Holnap Kiadó, 2022

130 oldal

2900 Ft

további Kritikák

Vagányoknak válogatva?

Berényi Klára kritikája.

Tovább
„Gondolkozz el az okain is tán…”

Kovács Gergely kritikája.

Tovább
Mourlevat két barbár regénye

Nagy Gabriella Ágnes kritikája.

Tovább