Vissza
  • 2023.01.17
  • Kovács Gergely

„Gondolkozz el az okain is tán…”

Önismereti tréning kezdőknek és haladóknak

Kovács Gergely kritikája.

Nyulász Lelle Rajtam kívül című könyvének olvasva először az a kérdés ötlött fel bennem, miért alkalmaz egy gimis Casanova bőrébe bújva énelbeszélőt

Elsőkönyves fiatal szerzőnek alapvetően jó ötlet eltávolító, elidegenítő fogással megteremtenie azt az elbeszélői alaphelyzetet, amely egyedivé teheti a cselekményt. Az egyes szám első személyű, jelen idejű narráció alkalmas arra, hogy a főszereplő mozgatórugóit jobban megértsük, de ehhez olyan összetett személyiségre van szükség, aki felkelti és megtartja az olvasó érdeklődését.

Nyulasz Lelle Kovacs Gergely-04
www.facebook.com/lelle.nyulasz
 

Ha már a Pagony vállalta a kiadást, és a fiatalos, közvetlen hangú köszönetnyilvánításban említett szakemberek is felismerték Fodor Márk érzékeny lelkének árnyalatait, nekem sem kellene túl szigorúan megítélni őt az első, közhelyesnek tűnő párbeszédek olvasása után.

Azonban a kortárs fiatal olvasó éppen az ismerősség otthonosságával elengedhetetlennek tarthatja az élőbeszéd hétköznapi fordulatait.

Kovács Hanga érzékeny kritikája például méltatja a regény hitelességét és az arányérzékét.

Emellett a regényt alkalmasnak találja a popkultúra nemzedékére erőltetett elvárások lerombolására. Azzal mégis vitáznék, hogy a fiú a mű végére „szerethető, kedves, sokoldalú szereplővé érik” – legfeljebb elfogadjuk, de meg nem szeretjük. Abban viszont igaza van Kovács Hangának, hogy a gitározós, csajozós szépfiú karakterét egyedi ötlet volt elbeszélői helyzetbe juttatni.

Nyulasz Lelle Kovacs Gergely-06
Unsplash/ Eliott Reyna

Az ifjúsági regények amerikai tinifilmeket idéző egyéb sablonjai is visszatérnek

A szeptemberi iskolakezdés, új lány érkezése a klikkekbe szerveződött végzős osztályba, a szalagavatós mizéria, a főleg angol nyelvű könnyűzenei számok szövegeinek idézése, a kamaszszobába takarítani betolakodó anyuka, a munkából ki sem látszó apuka, a menekülés otthonról, a kétoldalnyi csetüzenetváltás nélkül realista ifjúsági regény alig képzelhető el.

Fenntartásaimat azzal oszlattam el, hogy az ellenhatás elvén kezdtem elemezni a regényt. Minél keményebben ítéltem meg egy-egy szöveg- vagy cselekményfordulatot, annál komolyabban érdekelt a lehetséges jelentés.

Nyulasz Lelle Kovacs Gergely-02

Az érdekelt elsősorban, mi lehet az üzenete egy ilyen beleélős elbeszélői fogásnak, amikor egy lány ír egy fiú nevében

A Rajtam kívül narrációs ötletét már sokan kipróbálták. Hrabal például a saját feleségével meséltette el találkozásuk és közös életük történetét. Németh László Iszony című regényének lapjain a szerzőhöz személyiségében hasonlító fiatalasszony mesélt a házaséletéről. Az ő szövegeik magas szintű stilizáltsága nemcsak az elbeszélő műveltségét tükrözte, hanem azt az erőfeszítést is, amely a történéseket regényként eladható szöveggé alakította. Miközben a fiktív elbeszélők megfogalmazták az eltérő nemű másikhoz fűződő viszonyukat, saját magukat is definiálták, nemi és a társadalmi szerepükkel együtt. Mintegy magukon kívül helyezték a történéseket a megértés érdekében.

A Rajtam kívül többjelentésű címe így nyer értelmet. Az elbeszélő-főszereplő, akit szemből látunk Szinvai Dániel borítóképén eltérő színnel, komor, elgondolkodó tekintettel a címlapon, kilóg a négy arc nélküli, profilból ábrázolt alak csoportjából. A gerincen átívelő képet kiegészíti a hátoldal két lányalakja is, de mind a hatan a főalak felé fordulnak. A Márkon kívüli szereplők csak hozzá viszonyulva kapnak szerepet, a kamaszos énközpontúság jeleként. Pedig a Márknál tehetségesebbnek tűnő ördögbotos Cián, képzőművész Zsófi és filozófusokat olvasó Soma többet is elbírt volna.

A takarékosan jellemzett mellékszereplők igazán életteliek, sőt karakteresebbek az őket leíró narrátornál.

A család is csak kiszolgáló személyzet: „Miért nem dohányzik senki a családból… Legalább egy szálat lenyúlhatnék” (42). A diáktársak is cigiforrásként vagy lehetséges/volt partnerként, netán vetélytársként jelennek meg az első becsengetés után. „A legtöbben már vigyáznak velem, de azért akad még, aki bízik benne, hogy mégiscsak jó ember vagyok. Tévednek. Mindenesetre roppant hízelgő a figyelmük” (22). Fodor Márk annyira felületes, önmagát pózokba vágó figura, hogy elgondolkodtat: a kamaszéveit éppen elhagyó szerző vajon nem az ilyen fiúkkal akart-e ilyen módon leszámolni – „mert egyszer azt csalúton kereséd” –, vagy éppen meg akarta érteni őket – „gondolkozz el az okain is tán, s megérted”.

Nyulasz Lelle Kovacs Gergely-05
www.facebook.com/lelle.nyulasz

A „rajtam kívül” ragvonzó névutós személyes névmás jelzi a szerző és az elbeszélő szubjektumának elkülönülését egymástól és a fikciós környezettől

Flaubert beismerte, hogy „Bovaryné én vagyok”, ám Nyulász Lelle tisztázza, hogy Márk rajta kívül áll.

Eközben Márk tizenéveshez illő módon egyszerre igényli és utasítja el a szoros kapcsolatokat. Az alkalmazkodás hiánya egyébként a skorpió jegyűek jellegzetes problémaforrása. A 18. születésnapját november 9-én ünneplő Márk felnagyított egóját emeli ki a személyes névmás is. Más jelentésében a címet érthetjük a felelősség áthárításaként is – „rajtam kívül álló okokból lettem ilyen, cselekedtem így”.

A regény végére több olyan titokra is fény derül, melyek megmagyaráznak személyiségtorzulásokat, árnyalva a helyzeteket. Hagyományosan bevett dramaturgiai eljárás poentírozva a tetőpontra helyezni ezeket a kinyilatkoztatásokat. Itt viszont nem indokolt, hogy az addig szófukar apuka miért nem állt elő hamarabb az anya viselkedését magyarázó családtörténeti adalékkal.

Rejtély marad Márk gender-öntudata is. Többször utal a szöveg Márkra úgy, hogy kérdésessé válik a neme. Végső kétségbeesésében, a sírás határán felidézett hajdani edzői buzdításra – „Szedd össze magad, kisanyám!” – gyerekként úgy tudott felállni, hogy határozottan kijelentette: „Nem vagyok lány” (178). Kamaszként fenntartások nélkül játszik unokatestvére unikornisos kártyájával (5), anyja pedig felindultságában kijelenti, hogy neki nincs fia, miután évekig focistát akart belőle nevelni, és eszébe jut, hogy akár homokos is lehet (174, 175). Márk hangsúlyozott és korai promiszkuitása akár az anyához fűződő zsigerileg feszült viszonnyal is magyarázható.

A Rajtam kívül bevezető szintű feminista olvasmány, amennyiben a női lélek rezdüléseit bűnhődése közben felismerő Márkkal együtt megfogalmazzuk magunkban, hogy társadalmunk még mindig különbséget tesz a fiúk és a lányok erkölcsi normái között.

Volt barátnői haragszanak ugyan a fiúra, de nem vetik meg, éles kontrasztot képezve Rózi helyzetével, akinek rossz hírét keltették, és zaklatták is a könnyűvérűség gyanúja miatt.

Nyulasz Lelle Kovacs Gergely-03
Unsplash/ Eliott Reyna

Az érzékenyítés a kirekesztés más jelenségeivel kapcsolatban is megjelenik

A szóbeli és a tettleges iskolai bántalmazás mellett látunk rasszista kötekedést is egy kocsmai jelentben. A Márkra halmozottan zúduló konfliktusok összeroppantják ugyan, de a segítő környezet talpra állítja. A szoros barátságok és a bátortalanul közeledő szerelmesek jelenetei hitelesek. A halványan derűlátó végkicsengés pedig a tékozló fiú hazatérését idézi. Az együttérzés szívmelengető jelenetei feledtetik a regény kliséi miatt kialakuló hiányérzetet.

Mégsem zárul egyértelmű happy enddel a sztori, mivel a magánúton, egyedül gitározgató Márkról külső visszajelzések híján nem lehet eldönteni, mennyire tehetséges muzsikus. Ha valóban annyira fontos neki a zene, hogy a családi békét is feláldozza érte, akkor a szövegben és a cselekményben is hangsúlyosabb lehetett volna a hangszeres gyakorlás tartalmi oldala. Így legfeljebb a tiltakozás eszköze marad. Nyulász Lelle a karakterépítésben akkora szerepet szánt az öt főszereplő zenei ízlésének, hogy még külön lejátszási listát is mellékelt hozzájuk. Az ITT elérhető és meghallgatható számokkal kiegészítve a regény intermediális élményt is nyújthat.

Nyulász Lelle első kötete valószerű, hihető korrajzot nyújt a társadalmi keretek között önmagukat kereső, fordulóponthoz érkező későtizenévesekről.

A kötet kétarcúsága rejt meglepetéseket. Ami első látásra a szövegformálás igénytelenségének tűnhet, az a tényleges hétköznapi beszélgetések leképezése. A látszólag erőltetett szenvelgés az elfogadható minta nélkül őszinte emberi kapcsolatokat kereső és önmagát megfogalmazó fiatal próbálkozása. Ahogyan a Rajtam kívül is egy tehetséges, karaktert és cselekményt valós kérdések köré felépíteni képes fiatal üzenete kortársainak.

 Kovács Gergely

Nyulász Lelle: Rajtam kívül

Pagony, Tilos az Á Könyvek, 2022

196 oldal

3490 Ft

további Kritikák

„A régi mesék egyszerűbbek voltak.”

Szecsődi Tamás Leó: Táguló világom – Mesés iránytű a világhoz gyerekeknek. Kovács Gergely kritikája. 

Tovább
A fény mindenütt ott van

Pataki Mónika Lilla kritikája.

Tovább
Belezúghat-e Juli Sándorba?

Kovács Gergely kritikája.

Tovább