André Ferenc Bújócskaverseny című verses meseregénye napjaink legaktuálisabb témáját, a világot lassan második éve próbára tevő koronavírus-járványt jeleníti meg. A Bújócskaverseny fejezetei a tavaly tavasszal bevezetett karantén idején keletkeztek, és a BOLD kreatív ügynökség honlapján jelentek meg sorra, a családok életét gyökeresen felforgató időszakra egyfajta gyors reakcióként, mintegy kihangosítva ezeknek a hónapoknak a tapasztalatait és a hozzájuk kapcsolódó számos kérdést, problémát.
Mesékbe bújt vírus
A mindennapokat és a társadalmat sok szempontból alapjaiban megváltoztató járványhelyzetre a magyar és a nemzetközi gyerekkönyvkiadás is gyorsan reagált. A tavalyi év végére már több kiadó is gyerekeknek szóló ismeretterjesztő köteteket, mesekönyveket adott ki e témában. Így meg kell említenünk az Elizabeth Jenner – Kate Wilson – Nia Roberts szerzőtrió Pagony Kiadónál megjelent Koronavírus – Egy könyv a vírusról gyerekeknek című ismeretterjesztő könyvét, amely ingyenesen letölthető a kiadó honlapjáról; (erről ITT írtunk korábban), Bendl Vera Berci nem megy iskolába című kötetét, (erről pedig ITT). Egy picit távolabbról, de szintén kapcsolódhat e témához Vibók Ildi A szupercsapat – Mire jó az oltás? című könyve is, (amiről szintén írtunk, ITT elolvashatod). A Scolar Kiadónál jelent meg Eva Lohmanntól a Hanna és az elefántnyi távolság – A koronavírusról gyerekeknek című kiadvány, a Napraforgó Könyvkiadó adta ki az Együtt a vírus ellen! – Koronavírus? Tűnj el! című kötetet, illetve a Kossuth Kiadó jegyzi Zhao Ling 14 játékos nap a nagypapával vírus idején és Luo Xi Egy életmentő maszk kalandjai című, gyerekeknek szóló könyvét (erről is írtunk ITT).
E kötetek célja elsősorban az ismeretterjesztés, hiszen a felsoroltak óvodásoknak és kisgyerekes családoknak szólnak, amelyek a gyerekek számára is érthető nyelven mutatják be a koronavírus terjedésének mechanizmusait, a járvány miatt halmozottan kialakult egyéni és társadalmi nehézségeket, a családok életére gyakorolt hatásait, és hogy mi mindenre kell figyelnünk.
Tehát ötleteket adnak és utat mutatnak a túléléshez. Ugyanakkor szintén kiemelten fontos közös vonásuk, hogy szembesítik a legkisebbeket és a szülőket azzal, hogy nincsenek egyedül ebben a helyzetben, annak ellenére, hogy a fizikai távolságtartás és az óvatosság vált hangsúlyozott követelménnyé.
Mindenkit megvisel, hogy hosszú hónapokon keresztül nem találkozhat a rokonokkal és barátokkal, a gyerekek sem a nagyszülőkkel, ha mégis, akkor csak az arcot eltakaró maszkok mögött, távolról, kerülve az olyan alapvető, az érzelmi kötödést kifejező és erősítő gesztusokat, mint például az ölelés. A gyerekek szintén ritkán találkozhatnak egymással, hiszen a játszótereket is jobb elkerülni, az óvodákat és az iskolákat is sok országban hosszabb-rövidebb időszakokra bezárták.
Járvány, versben elbeszélve
André Ferenc verses meseregénye a témát szintén megszólaltató gyerekkönyvekhez hasonlóan segítséget kíván nyújtani a gyerekeknek, hogy megismerjék és megértsék a kialakult járványhelyzetet. Ezeken túlmenően e „kisebbecske verses meseregény” célja az, hogy segítsen a bezártság közben is megőrizni a jókedvünket.
A mesefüzért átitató remek humor, játékos frissesség, s olykor az élesen hasító irónia jókedvre derít és vidámságot csempész a négy fal közé szorított hétköznapok meg- és túléléséhez.
A Bújócskaversenyben mintegy fordított tükörben láthatjuk a valóságunkat
Először is a mesében a járvány a varázslók irigy királyának kicsinyes bosszúja az emberek ellen, ami a karanténnal, azaz egy hatalmas össznépi bújócskaversennyel győzhető le. A járvány a varázslókirály fondorlatos gaztettének eredményeként szóródik szét a világban, s láthatjuk a kórság terjedésének elképesztő sebességét, ahogy egy helyről, egy embertől szétterjed a világ minden szegletébe. Ugyanakkor azt is modellezi a történet, hogy a rosszindulatú és kicsinyes ármánykodás eleve kudarcra van ítélve, s hogy mekkora ereje van az összefogásnak úgy a járvánnyal, mint a rosszindulattal szemben. A varázsjárvány ugyanakkor – ahogy a mese tízéves főszereplőjétől, Bencétől megtudjuk –, számos lehetőség hordozója, általa nyerhet mindenki időt arra, hogy elvonulhasson pár hétre az otthonába.
A felgyorsult világban alkalmat ad a lassításra, a szembenézésre önmagunkkal és fölösleges, berögzött szokásainkkal, mint ahogy arra is ösztönöz, hogy újraértelmezzük a világot és a dolgainkat.
Kiemelt szerepet kapnak a történetben a zoknik
De nemcsak azért, mert a zoknimanók Bence legjobb barátai és leghatásosabb segítői a varázsló rontása elleni küzdelemben, hanem azért is, mert ők azok az észrevétlen összekötők, akik meggyőzik a tulajdonosaikat, hogy ne lófráljanak folyton mindenfelé, hanem szépen maradjanak otthon. És ők azok, akik a mosógépeken mint a zoknik titkos királyságának megannyi kapuján át képesek hírt vinni a világ legtávolabbi pontjaira is, mivel a „zoknihálózat” bárhová elér.
Már a Bújócskaverseny elején előtérbe kerül, hogy ki és mi ellen vagy mellett kell harcolni, kicsoda, micsoda az emberek igazi ellensége.
André Ferenc meséje megmutatja, hogy az emberek számára legalább annyira terhes lassítani, változtatni, újragondolni a dolgokat, egyáltalán szembenézni önmagukkal, mint amilyen nehéz a vírussal megküzdeni. Hogy szorult helyzetükből kitörhessenek, elsősorban nem is a varázslót kell legyőzni, hanem az emberi butaságot.
A mesefolyam ebben a vonatkozásban erőteljes társadalombírálatot is tartalmaz. A már kialakult veszélyhelyzetet végül egy gyermek ismeri fel, az ő szájából hangzik el a megoldás. Sokatmondó, hogy a felnőttek nem veszik komolyan, és csak fondorlattal lehet rávenni őket, hogy belássák, az egyetlen út a vírus legyőzéséhez az, ha pár hétig mindenki otthon marad.
Virtuóz kreativitás
A karanténra való készülődés ábrázolása csípős iróniával fűszerezett bírálata a mai társadalomnak: egy olyan maszkabál kezdetét körvonalazza, amelyen a szájmaszkok a szerepek szerinti arcokra égett maszkokat fedik el, de lelepleződnek a társadalom mindennapi szereplőinek kicsinyes szerepjátékai és kényszeres pótcselekvései is: „Ezért huss, a boltoknak nekiiramodva / Rohannak, hogy tartalékokat intézzenek / Az elkövetkező nehéz hónapokra. // Minden polgár ijedezik, / Micsoda baj, s ránk szakad! / Sanyi bácsi s Mari néni / A kisboltba átszalad. // Megvesznek minden élesztőt, / Fagyott pizza: ötszáz darab! / Úgy rámolják a polcokat, / Mint sustorgó sáskahad. // Borsó-, gomba- s babkonzervvel / Töltik fel mind a házakat. / Jaj, mi lesz, ha ezt felzabálják, / S kiengedik a gázokat? // Liszt és cukor: ezer kiló. / A polc is mindjárt megszakad. / Minek hétszáz vécépapír? / Múmiásat játszanak? //A BMW-sek is berezelnek: / Ha az úton nem jár senki, / Ki látja, hogy nem indexelnek? / Kit lehet tilosban előzgetni? // Komoly politikusok törnek össze: / Hogyha otthon ül az egész ország, / Az arcukat minden városrészre / Tök feleslegesen plakátolták” (42–44).
Tükröt tart mindnyájunknak
Az otthonmaradás megjelenítésekor a mindennapi emberekről áttér a meseszereplők, a gyermekdalok világába, rámutatva, hogy az élet minden szegletét érinti a járvány, és a karantént sem úszhatja meg senki. Láthatjuk Hamupipőkét sepregetni, aki most éjjel nem oson ki a bálba; Piroskát, aki a nagyinak inkább futárszolgálattal küldi az ételt, Rapunzelt, aki a toronyszobájában hosszúra növesztett haján húzza fel érkező küldeményeit, és a csigabigát, aki szót fogad, és a házában marad.
André Ferenc meseregénye egy ablak, amelyen át betekinthetünk a karantén idején a szobákba és az otthonokba.
A főszereplő kisfiú mondja ki a járványhelyzetet megélő gyerekek kérdéseit, általa érzékeljük a magány és elszigeteltség idején elhatalmasodó unalmat, a fokozódó félelmeket.
A Bújócskaverseny azonban megmutatja azt is, hogy a szobafogság ideje alatt nemcsak a társukat elvesztő zoknimanók perdülnek táncra a porcicák társaságában, hanem az értékes gondolatok és ötletek szikrái is kipattannak a fejekből, amelyek izgalmas és vidám kalandokat ígérő utakra indítják a meseregény szereplőit, és segítenek megtalálni a varázsjárvány és a gonosz mágus ellenszerét, a vidámságot. A világra szóló bújócskaverseny az embereket elválasztó magányt újfajta közösségi eseménnyé alakítja, amit tovább erősít a gyerekek felszabadító karanténkoncertje: ebbe már mindenki újra szabaddá válva csatlakozhat be, a megidézett meseszereplőktől a gyerekeken át a felnőttekig.
Zólya Andrea Csilla
André Ferenc: Bújócskaverseny – Verses mese a koronavírusról
Illusztráció: Fazekas Noémi
Koinónia Kiadó-Bold, 2020
82 oldal
2900 Ft