Fotó: Bach Máté
Vissza
  • 2020.09.18
  • MeseCentrum

13 újdonság a könyvheti kínálatból

Itt a könyvhét, de vajon mit olvassunk? A kiadók ajánlataiból válogattunk.

Noha a koronavírus minden eddigi elképzelésünket felülmúlta és az egész kulturális életet átrendezte, a 91. Ünnepi Könyvhét mégsem marad el, igaz, online lesz megtartva.

ITT láthatjátok az Ünnepi Könyvhét lapozható katalógusát, benne az összes frissen megjelent gyerekkönyvvel. 

A gyerekkönyvkiadók újdonságai izgalmasnak és sokszínűnek ígérkeznek, a gazdag kínálatból ajánlunk most néhányat a kiadói fülszövegek alapján. Reméljük, mindenki talál közöttük kedvére valót.

Agócs Írisz: Rajzolj egy krumplit!

„Rajzolj egy fáradt krumplit!” Egy könyvet, amiben efféle mondatok vannak, csak szeretni lehet. Ez pedig pont egy ilyen könyv! Ráadásul krumplit rajzolni mindenki tud – ellentétben a Rendes Körrel, amit csak viszonylag kevesen. De nyugalom: ezeken az oldalakon Rendes Körökről szó sem esik! Arról viszont annál inkább, hogy egy (fáradt, jókedvű, gömbölyű, esetleg hosszúkás) krumpliból bármi lehet: medve, mókus, lajhár, csiga vagy akár még krokodil is! Tényleg bármi! És mindehhez csak néhány vonalra van szükség – na meg Agócs Írisz jókedvére és kifogyhatatlan ötleteire. Úgyhogy szerintem mindenki bátran ragadjon papírt meg ceruzát, és a szerző segítségével próbálja ki: egy krumpliból hogyan lehet valóban: BÁRMI. És higgyék el nekem: aki így tesz, az egészen biztosan rájön egy nagyon fontos dologra (amit e könyv írója és rajzolója már régen tud): hogy sokkal kerekebb a világ, ha krumpli alakú!

Így ajánlja Dániel András ezt a szuper könyvet, ahol több mint 30 vidám krumpli alakul át mókás állattá, egyszerűen, pár lépésben!

Rajzolásra fel!

(Pagony Kiadó)

André Ferenc: Bújócskaverseny

„Lázas a pláza, izzad a menza! / Ez nem lehet sima influenza!” A sztorit mind ismerjük, hiszen nemrég mind otthon „gugyultunk", játszottuk a nagy „bújócskaversenyt”. André Ferenc könyve szavakkal karatézza le a koronavírust, a történet vígan bugivugizik, és kiderül, hogy egy járvány megfékezéséhez nem kell semmi más, mint néhány leleményes zokni, egy príma ötlet, egy agyafúrt gyerek meg egy virgonc elnök.

Lackfi János költő fülszövege

Ki szabadított vírust a világra? Igaz, hogy varázsvírus? Tényleg lesz apokalipszis? Segít a globális bújócskaverseny? Léteznek zoknimanók? Tényleg Zokniországban laknak, túl a Süveg-hegyen? Mi lesz, ha leblokkol a zokniportál? Ki csodálja a zokniholdat? Hogy jön mindehhez Zokkenberg, Papucs Pippin, Bocskor Barbi és Bakants Mihály? Milyen hosszú Pamut-hegytől Gyapot-szigetekig az út? Ki szervezi a karanténkoncertet? Lapozz, és megtudod. Bónusz: egy elgurult varázskorona.

László Noémi költő ajánlója 

(Koinónia)

Bendl Vera: Berci nem megy iskolába

„Hurrá, bezárják az iskolát! Végre, végre, végre! Erre vártam már ezer éve!”
Berci nem mehet iskolába - és valljuk be, Berci ennek igencsak örül: végre egész nap otthon lehet.
Aminek mégsem örül, az az, hogy mindez egy fránya vírus miatt alakult így. Ráadásul kiderül, hogy azért mégiscsak lesz tanítás, csak éppen online, és még Mamóval sem lehet találkozni, mert Mamóra most különösen vigyázni kell.
A kapcsolattartás egyetlen módja a grannykype. Hogy mi az a grannykype, mi az az antikáköpeny, mi szükség van galambokra, sütikre, sőt leguánnyálra, és mindennek mi köze van a vírushoz - kiderül három gyerek, Berci, Juszti és Borka, valamint jó néhány varázslatos nagyszülő fantasztikus kalandjából.

(Pagony Kiadó)

Lőrinc László: 25 szelfi a török korból

25 szelfi a török korból

Őseink is szelfiztek? Már ők is?! – A nagy sikerű 25 szelfi az Árpád-korból kötet után itt a folytatás, amely a török kor képzeletbeli közösségi oldalait mutatja be. Most a 14-17. századi magyarok világba kalauzol minket Lőrinc László, ahol a mindenki számára ismerős, elfeledett vagy éppen kitalált alakok lelkesen posztolnak és kommentelnek a könyv által teremtett virtuális térben.
Vajon hogyan került Lajos király a mohácsi harcmezőn töltött fárasztó órák után a patak hűs vizébe? Miért töltött annyi időt Zsigmond király fejjel lefelé lógva? Ki merészelte ellopni a Szent Koronát? Tényleg hordott álruhát Mátyás király? Hogy fest Zrínyi Miklós egy képregényben?
A vicces kommentek után pedig ne feledkezz meg a fejezetek végén található magyarázó szövegrészekről sem, hiszen mind tudjuk: ami egy közösségi oldalra kikerül, bizony nem mind igaz, még ha fénylik is.

(Kolibri Kiadó)

Kerékgyártó István: Márk, aki hatévesen megmentette a világot

„– Kedves Márk – hallatszott a készülékből –, csak te mentheted meg a világot, az emberiség jövője a te kezedben van. Vállalnál egy űrutazást a Szaturnuszra? Ott be kellene hatolnod a Spero űrbázisba, ami csak neked sikerülhet.
Márk belegondolt a feladat nagyságába, sóhajtott, majd bólintott egy aprót, és ezt mondta a telefonba:
– Igen, vállalom. Ha ezzel megmenthetem az emberiséget, akkor természetesen vállalom.”

Kerékgyártó István első meseregénye a hatéves Márkról – Márkhoz hasonlóan ügyes, okos, bátor ovisok és kisiskolások részére!

(Pagony Kiadó)

Urbán Gyula: Ping és Pong, a két kicsi pingvin

Ebben a rövid meseregényben két kicsi pingvin, Ping és Pong, izgalmas kalandokon megy át, amelyből az ifjú olvasóknak vagy mesehallgatóknak nemcsak a világlátásuk és földrajzi ismereteik bővülnek - mivel a történetek során a szereplők több kontinenst bejárnak -, hanem a sokféle jellemábrázolás (becsületes, szelíd, jóindulatú, megfontolt, alattomos, sunyi, ravasz, telhetetlen stb.) alkalmat teremt a gyerekek jó irányú jellemformálására is. A meseregényt Turcsány Botond színes illusztrációi teszik még izgalmasabbá.

(Kráter Kiadó)

Mészöly Ágnes: Fekete nyár

„Urara már mindent előkészített a teaszertartáshoz. Harci ruhája helyett egyszerű, fekete-ezüst selyemkimonót viselt, arca fáradt és gondterhelt volt. Meghajolt a fiú felé, majd elhelyezkedett vele szemben a tatamin.”

Pamuk Fanni utálja a gimit és az otthoni nyomasztást. Csak az lelkesíti, hogy elkészítse Urara, a haláldémon jelmezét a nyári Conra. Terve megvalósításában a szomszéd néni lesz fő szövetségese, sőt, valami szerelemféle is megjelenik az életében. És bár szeretné, ha a valóság hasonlítana a filmek fantáziavilágára, nem számít rá, hogy ennyire azonosulnia kell kedvenc rajzfilmkarakterével. Mégis ő az egyetlen, aki ebben az elfuserált világban félelem nélkül beszél a halálról egy haldoklóval - ahogy Mészöly Ágnes az, aki pátosz nélkül, vagányan ír az elmúlásról, meg arról a fura valamiről, amit előtte életnek nevezünk.

(Tilos az Á Könyvek)

Kő Boldizsár: Mesél a játszótér

Az utóbbi időben a képzőművészeti játszóparkjairól, vagyis mesélő játszótereiről híressé vált alkotó, Kő Boldizsár igen sokrétű: formatervezett iparművészeti tárgyaival csoportos és önálló kiállításokon vesz részt, szobrokat, installációkat készít, de van díjnyertes könyvillusztrációja is. A Mesél a játszótér című mesekönyvvel a Kráter Kiadónak az a szándéka, hogy a számítógépek világában (a kiürülni látszó játszóterek mellett) a lassan-lassan már olvasni is elfelejtő gyerekeket újra a könyvek mellé ültesse, hiszen Kő Boldizsár testet és lelket egyaránt építő, mesélő játszóterei adta élményeiket a gyermekek otthon akár újra és újra átélhetik a rövid népmesék segítségével.

(Kráter Kiadó)

Tóth Krisztina: Kígyóuborka

Tóth Krisztina Kigyóuborka

Ünnepnapok és hétköznapok, tipikus és különleges élethelyzetek tekerednek végig ezen a köteten - pont, mint egy kígyóuborka. Legyen születésnap, karácsony vagy húsvét, anyák napja vagy gyereknap, egy családi kempingezés, esetleg a tejfog kipottyanása - mindegyik nagyon fontos esemény egy gyermek életében. Tóth Krisztina titka abban is rejlik, hogy valódi gyerekhangon szólaltat meg valódi gyermeki gondolatokat és érzelmeket, felnőttes profizmussal és sok-sok bájjal, humorral mesél. A verseket Szalma Edit gyönyörű illusztrációi hozzák még közelebb a fiatal és már kevésbé fiatal szívekhez.

(Manó Könyvek)

Diridongó

„Ez a város meseváros, / senkiföldjével határos.” A versek világában összeér a valóság és a képzelet. Van, aki piciklin száguld, más falevélből készít nyuszit, vagy épp gesztenyéből embert.
Az elmúlt 70 év gyerekirodalmának klasszikusaiból és a kortársak legizgalmasabb verseiből válogat ez a kötet, hogy az óvodásoknak kedvet csináljon az olvasáshoz. Hiszen „Előttünk az egész élet: / majd még egy csomót mesélek!”

(Móra Kiadó)

Harcos Bálint: A halandzsarablók

Szeretnétek tudni, milyen az, amikor Cipcirip CSAKAZÉRTSEM rak rendet? Hogy milyen képtelenségeket nyomoz ki Gibrász Fickándor detektív? Hogy miért nem akar repülni Ninta papírsárkánya – ellenben Korracsek néni hogyhogy repül? És hogy mi fán terem a mennyei tűzoltózenekar?

Kiderül Harcos Bálint tizenkét rövid mesét tartalmazó, vicces, érzékeny és különleges mesegyűjteményéből – amelyhez Turi Lilla készített ugyanennyire érzékeny, vicces és különleges rajzokat.

(Pagony Kiadó)

Dániel András: Nincs itt semmi látnivaló!

Dániel András Nincs itt semmi látnivaló

„Késő van, anya leoltotta a lámpát, aludni kéne. Na persze, könnyű azt mondani! A szoba sötétje tele van mindenféle fura dologgal, nem lehet nem észrevenni őket! Elég a falat bámulni: máris olyan, mintha egy árnyékmozi nézői lennénk! De ha lehunyjuk a szemünk, akkor sem egyszerűbb a helyzet! Hiszen a fejünk is tele van egy csomó mindennel – emlékekkel, képekkel, gondolatokkal… Hogy lesz ebből elalvás?!”

A válasz talán kiderül Dániel András korábbiaknál is formabontóbb képeskönyvéből, amelyben a szerző álom és ébrenlét határán vezeti olvasóját a villanykapcsoló kattanó hangjától egészen… Nos, hogy meddig, az kiderül ennek a minden szempontból szokatlan könyvnek a lapjairól. (Ahol egy váratlan pillanatban akár még Andy Warhol és Joan Miró is szembesétálhat velünk.)

(Pagony Kiadó)

Vörös István: Loni és a kísértetek

Vörös István Loni és a kisértetek Kasza Julianna

Ismerjétek meg Lonit!
Az Ilcsey utcában lakik, közel a Duna-­­parthoz, egy négyemeletes belvárosi házban. Vele lakik anya, apa, és a bátyja, Peti is. Loni iskolás – és ember­gyerek.
Persze hogy embergyerek, miért kell ezt külön hangsúlyozni? Mert ugyanebben a házban lakik Levélke is! Hogy ki ő? Levélke kísértet, és éppen ötszáz éves.
Levélke, a kísértetlány és Loni, az emberlány mégis jó barátok lesznek. Különleges és hétköznapi kalandjaikról szól Vörös ­István mesekönyve – ­hiszen ami Loninak természetes, azon Levél­ke csodálkozik, ami meg Levélke számára mindennapos, az Loninak újdonság.
Így eshet meg, hogy Levélke életében először elmegy vásárolni – Loni viszont seprűn lovagol.

Kasza Julianna szuper kísértet(i)es rajzaival!

(Pagony Kiadó)