Gyerekként milyen gyerekirodalmi lapokat ismert és olvasott? Mi az, amit szeretett, és/vagy nem szeretett bennük?
Kisgyerekként a Kis Építő című lapot olvastam, amely gyerekkoromban, a ’60-as években, de 1952-es megalakulásától fogva végig a szocializmus évtizedeiben az alsós kisiskolások számára az egyetlen hazai magyar nyelvű lap volt Csehszlovákiában. Felsőbb osztályosként a Tábortűz olvasója lettem, ami ugyanígy az egyetlen volt a maga nemében, kizárólagos magyar nyelvű újság a nagyobb gyerekek számára az országban. Mindkettő járt az iskolánkba, a pedagógusok rendelték meg, ahogy a többi magyar nyelvű iskolában is akkoriban.
Ez a két gyereklap természetesen egészen más volt, mint a maiak, tartalmában is, vizuálisan is. A Kis Építőben a meséket szerettem, mindegyik számban volt néhány a lap szerkesztőitől, kortárs szlovákiai magyar és magyarországi szerzőktől, szlovák, cseh, orosz mesék fordításai, helyenként (nem magyar) népmese is. Némelyiknek még az illusztrációjára is emlékszem.
Nagyon sok impulzus éri a gyerekeket, nem könnyű felkelteni az érdeklődésüket. Az ön által szerkesztett lap/oldal milyen arculat kialakítására törekedett régebben, és milyenre törekszik ma?
Gyereklapunknak a júniusi számmal zártuk a 11. évfolyamát – a vakációban a kiadvány nem jelenik meg –, vagyis a lap korábbi és újabb arculata között lényegi különbség nincs.
Az imidzs kialakítása és folyamatos fejlesztése során három fő szempontunk van. Az egyik, hogy gazdagon illusztrált, tetszetős lapot kínáljunk a kisgyerekeknek, olyat, amit szívesen vesznek kézbe, örömmel és kíváncsian lapozgatnak. Minden lapszámban van sok játék és feladat, kifestő (a címlap kifestő változata) és kivágós papírjáték, amelynek az elkészítése az 5–8 éves korosztály számára kedves foglalatosság.
A másik szempontunk, hogy a lap egyben a kortárs magyar gyerekirodalom kiadványa is legyen, rendszeres publikálási lehetőséget kínálva elsősorban a szlovákiai magyar írók és költők számára, s az olvasókhoz juttassa el a szerzők legújabb alkotásait. Vers- és több meserovat is van a lapban, külön a hosszabb meséknek, meserészleteknek, külön a rövidebb, kis meséknek az olvasni tanuló vagy éppen már tudó gyerekek számára, és mindig van egy egész évfolyamon át tartó folytatásos mese. A hazai magyar kiadóknak szinte valamennyi frissen megjelent gyerekkönyvét bemutatjuk ezekben a rovatokban, oly módon, hogy egy-egy részletet, néhány verset is közlünk a kötetből. Szívesen válogatunk Magyarországon megjelent mesekönyvekből is, amennyiben sikerül a kiadóval megegyezni a bemutató részlet közlésében.
A harmadik szempontunk az arculat alakításában az, hogy a lap a pedagógusok számára is hasznos kiadvány legyen, olyan, amit a tanórán vagy a napköziben akár a tankönyv és a munkafüzet kiegészítéseképpen is használhatnak. Többek között például ezért kapcsolunk a mesékhez szövegértési, nyelvi és logikai játékokat, feladatokat, amelyeket a gyerekek a mese feldolgozása során az iskolában oldanak meg a pedagógus vezetésével.
Tapasztalnak-e új trendeket az illusztrációkban, és kapnak-e váratlan témákat feszegető szövegeket? Hogyan zajlik egy-egy lapszám szerkesztése?
Az illusztrátorok legfiatalabb nemzedéke, a 20-30 évesek már szinte kizárólag számítógéppel dolgoznak, így a rajzaik jellege is egészen más, mint a korábban papírra akvarellel, krétával stb. készült munkák voltak. Helyenként, néhányuknál észlelhető a képi expresszivitásra való mind erőteljesebb törekvés is.
Váratlan témákkal a szövegekben nem találkozunk, hiszen minden téma itt van velünk a mindennapokban, bármelyiket feszegeti a szerző, egyik sem érhet bennünket váratlanul.
Minden lapszámnak van egy fő témája, amelyet a rovatvezetőkkel megbeszélünk, és ők ahhoz igazodva állítják össze az oldalukat. A kész rovatok, szövegek ezután kerülnek az illusztrátorokhoz, kihez-kihez a maga rovata, amit egy évfolyamon, azaz tíz számon át ő illusztrál a lapban, illetve a mesék, versek a tartalmuk szerint ahhoz, akinek a stílusa a szerkesztő megítélése szerint leginkább illik a szöveghez. Ezután következik az oldalak együttes tördelése és legvégül a korrigálás.
Érkeznek-e olvasói visszajelzések, kritikák? Ha igen, megpróbálják-e beépíteni ezeket a következő lapszámokba?
Visszajelzéseket a pedagógusoktól szoktunk kapni, akikkel szerkesztőségünk folyamatos kapcsolatban áll, miután a sok évtizedes szokáshoz alkalmazkodva lapunkat a kiadónk egyenesen az iskolákba postázza az előfizetőknek. Az előfizetőket pedig a lapfelelős pedagógus gyűjti össze minden szeptemberben az adott iskolai évre, vagyis a lap egy évfolyamára.
A pedagógusok észrevételei nagyon fontosak számunkra, hiszen ők közvetlen kapcsolatban állnak az olvasóinkkal, a kisgyerekekkel, s ők tudják leginkább, mi érdekli a kicsiket, mit olvastak el a lapban, melyik volt számukra nehéz vagy érdektelen szöveg, feladat…
A pandémia előtt jártunk olvasói találkozókra az iskolákba, ahol a gyerekek maguk is elmondták, melyik rovatot szeretik a lapban, melyikkel nem foglalkoznak, mit hiányolnak az újságból stb. Ezeket a véleményeket, észrevételeket, a gyerekekét és a pedagógusokét egyaránt mind nagy örömmel fogadjuk, és lehetőség szerint igyekszünk is beépíteni őket a lapba.
Nagyon kicsi ez a szakma, mindenki ismer mindenkit. Ez mennyiben hátráltatja az élesebben megfogalmazott, komoly kritikai hangokat, egyszóval a gyerekirodalom fejlődését?
Erre a kérdésre nincs válaszom, mivel a szlovákiai magyar szakma még annál is kisebb, olyannyira, hogy nincsenek is benne kritikai hangok, sem élesebbek, sem kevésbé élesek, a magyarországi szakma látószögén pedig mindeddig kívül estünk.
Ezekben a sötét időkben (járvány, háború) megváltozott-e a felelőssége egy gyerekek számára készülő lapnak?
Gyerekek számára lapot készíteni minden időben nagy felelősség.
Melyik az a tartalom a legutóbbi lapszámukból, amit a MeseCentrum olvasói számára ajánlana?
Szívesen ajánlom Csehy Zoltán néhány versét, amelyet a júniusi számba annak apropójából válogattunk be a lapunk könyvsorozatában tavaly ősszel megjelent Kimaradsz egy körből! című kötetből, hogy az bekerült az Év Gyerekkönyve 2022 díj döntősei közé.
Ayhan Gökhan
Olvassátok el korábbi válaszadóink véleményét is ITT, ITT és ITT