Hogyan értékelnéd szakmailag az elmúlt egy évedet?
Azt gondolom, a hosszú pandémiás időszak erősen megviselte-megviseli a gyerekek lelki egészségét, a bezártság nincs jó hatással az érzelmi és a társas fejlődésükre.
Ilyen értelemben nem nagyon van mit értékelni, hisz nemcsak az iskolai, de az iskolán kívüli programok is sokszor elmaradtak, esetemben például a bábszínházi bemutatók vagy az író–olvasó-találkozók nagy része, és persze a rendhagyó irodalomórák.
Ami jó, hogy a tavalyi könyveimet nemcsak a gyerekek, de a szakmai fórumok is jól fogadták. Különösen örültem A bátyám öccse idei szerzői díjának, és Orosz Annabella illusztrátori díjának, aki A piros tengeralattjáróból varázsolt szép könyvet.
Öröm volt az is, hogy Maros Krisztina gyönyörű rajzaival idén ősszel megjelenhetett az Annabé – Mesés történetek egy óvodás kislány életéből című kötet.
Melyik 2021-es gyerekkönyv fogott meg, és miért?
Ha egyet kell kiemelnem, az Olga Tokarczuk Az elveszett lélek című kötete. Szép és különleges könyvtárgy, megérinthet gyereket és felnőttet egyaránt.
Mire számíthatunk tőled 2022-ben?
Tervezünk egy óvodásoknak szóló mackós mesekönyvet a Pagonnyal, illetve úgy néz ki, hogy megjelenhet felnőtteknek szóló novellagyűjteményem is az Athenaeumnál, a címe: Csúszda a jövőbe. Emellett a Luther Kiadóval is gondolkodunk egy szép kiállítású verses albumon, amely nagyobb gyerekekhez és felnőttekhez is szólna. Persze ezek egyelőre csak tervek.
Hogy érzi magát a benned élő kisgyermek?
A kisgyermek nevében nem tudok határozottan állást foglalni. Ami biztos, hogy így, közel a hatvanhoz, egyre mélyebbre bújik bennem, egyre nehezebb megtalálni. Azért még megvan.
Lassan két éve él velünk a járvány, és a klímaváltozás is folyamatosan fenyeget bennünket. Ebben a veszélyesre kapcsolt világban neked mint alkotónak mi ad reményt, hogy ne veszítsd el a hited, a pozitív szemléletedet?
A kislányom, aki most tizenegy éves.
Ayhan Gökhan