A gyerekirodalom szempontjából hogyan alakult 2020?
Az internetes mémek rettentő képet tükröztek erről az esztendőről. Ha csak ezek maradnának fenn az utókor számára, elmagányosodott, szarkasztikus emberek benyomását keltenénk. De van élet a közösségi médián túl is, a könyvkiadást nem vetette vissza a tartós bezártság. Csak főállású gyerekirodalmárként lehet olvasva is követni az évi könyvtermést.
Személyes élményem, hogy először kerültem szakmai közelségbe a gyerekirodalommal. Korábban felolvasóként a legkisebbeknek szóló, de felnőttként is élvezhető, nyelvileg igényes, szellemes és esztétikus könyveket ismertem. Tavaly saját olvasatban is hozzáfértem a nagyobbakat célzó könyvek legjobbjaihoz. 2020-ban a közönségigényeken túlmutató szakmaiság erősödött meg, éppen a MeseCentrum útnak indításával.
Szintén 2020-ban adták ki a Navigátor gyerekirodalmi lexikon-sorozat harmadik kötetét, amely az elmúlt öt év szerzőit és köteteit gyűjtötte össze, ez fontos segítség a szakmabelieknek, és a szülőknek is irányt mutat a választásban.
Vannak-e új trendek, meglepő fordulatok az itthoni gyerekirodalomban?
A koronavírus terjedésére több olyan kiadvány is gyorsan felelt, amely igyekszik megértetni a gyerekekkel, mi is történik, hogyan lehet megelőzni a fertőzést, feldolgozni a körülményeket (Tóth Krisztina Járványmeséje; a Napraforgó Könyvkiadó Együtt a vírus ellen – Koronavírus? Tűnj el! című kiadványa; a Hanna és az elefántnyi távolság; vagy az Axel Scheffler rajzaival illusztrált, ingyenesen letölthető Koronavírus – Egy könyv a vírusról gyerekeknek). Remélem, hogy ezek a könyvek a járvány elmúltával is kedves emlékek maradnak.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Bízom benne, hogy többen fogják olvasni a világméretű jelenségekre reagáló, cselekményüket a klímaváltozás előrevetített hatásai köré építő ifjúsági regényeket (például Rojik Tamás Szárazság című klímafictionjét). (ITT olvashatsz róla)
Az egymásra épülő regénysorozatok mellett egyre több és átgondoltabb tematikus sorozat jelenik meg: a Pagony kamaszoknak és a Cerkabella kicsiknek szóló versantológiái, a Holnap egyedi hangvételű, színes operameséi, a Naphegy kimagasló személyiségek gyermekkorát bemutató könyvei, valamint különféle frissített népmesegyűjtemények. A mese műfaja örvendetesen erős maradt, folyamatosan megújulva szólítja meg a különböző korosztályokat.
Melyik öt gyerekkönyv volt tavaly a legérdekesebb, a legfontosabb, és miért?
A fantázia gazdagsága és a képi világ merészsége szempontjából Harcos Bálint és Turi Lilla A halandzsarablók című meséskötete, (erről ITT írt olvashatod el szerzőnk írását) mellett Dániel András Nincs itt semmi látnivaló című könyve volt izgalmas élmény (ITT olvashatod el korábbi írásunkat a kötetről). Zalka Csenge Virág mesegyűjteményei (például a Ribizli a világ végén, melyről ITT írtunk) azzal biztatnak, hogy egyre több mesemondó fogja tartani bennünk a lelket. Izgalmas és szórakoztató első mű Balássy Fanni Hol is kezdjem? című regénye (ITT olvashatsz róla). Különleges vállalkozás Halász Margit Hetvenhét vörös bárány című meséskötete is, mert egyszerre többirányú érzékenyítés a burkolt célja. A magyarországi zsidóüldözésnek és a skót református misszió mártírjának, Jane Hainingnek egyszerre állít emléket, és ha sikerülne kiadni angolul Skóciában, akkor skót testvéreink is bepillanthatnának a magyar népmesekincsbe, ahol a kiltbe öltöztetett Kolontos Palkó Kelekótya Ferkóként bolondozna. (Hamarosan olvashatjátok a kötetről szóló írásunkat)
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Hol tart most a kortárs magyar gyerekirodalom a világtrendekhez képest szöveg és illusztráció szempontjából?
A legnagyobb gyermekirodalmi kultúrák mögött nem érzek lemaradást minőségben, kreativitásban és változatosságban. A jelenkori gazdag magyar gyermekirodalom méltó folytatása és kiteljesedése az elmúlt évtizedek hagyományainak.
A Csirimojó Kiadó különleges képi világú cseh mesekönyvei bepillantást engednek egy gazdag és színes kultúrába. Egyelőre kevés olyan kiadvány jelenik meg, amelyik szöveg nélkül, csupán az erős vizualitás eszközeivel mesélne.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Mi az, ami legjobban hiányzik a kortárs gyerekirodalomból?
A kortárs közéleti, társadalmi kérdések naprakészen feltűnnek a gyerekirodalmi alkotásokban. Örömteli, hogy a magyar történelem egyes korszakaiba is bevonják a gyerekeket történelmi szelfikkel és kalandregényekkel. Szívesen adnék a metafizikai távlatok felé keresgélő kamaszoknak több olyan egyedi hangú könyvet, amely korszerű, de a téma komolyságához illő hangon tár kérdéseket a fiatal olvasó elé, hanyagolja viszont a dogmatikus válaszadást. Másfelől a groteszk játékosságra fogékony gyerekek egyelőre nem sok könyvből válogathatnak Harcos Bálint Boszorkánycicáján, (ITT olvashatsz a kötetről) Dániel András versbetétein vagy Varró Dani Szomjas trollján és Maszat-hegyén túl. A nonszensz költészet hazai gyerekváltozatának még erősödnie kell. Ahogy a gyerek- és ifjúsági könyvek kritikai megközelítésének is.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
