Az olvasni tanulók számára is hálás téma az indiánság
Miért néz Holdfény, az indián asszony sóhajtva fiai, Sebes Patak és Lassú Víz után? Hiszen neki hoznak medvefűbalzsamot Fehér Hódtól, a kétnapi járóföldre lakó orvosságos embertől. Holdfény olyan súlyosan megrántotta a derekát, hogy meg sem bír mozdulni. A törzs férfiai pedig bölényvadászaton vannak.
Marék Veronika olyan pontosan adagolja a történet fordulópontjait, sejtetve, majd kellő időben kibontakoztatva, hogy Öreg Szem, (vagyis a cikk szerzője – a szerk.) a sok telet és nyarat megélt, tapasztaltan hunyorgó olvasó is elismerően biccent a hintaszékében ringatózva.
Jó megismerni az indiánokat
A számos díjjal kitüntetett, Boribont és Annipannit, Kippkoppot vagy A kockásfülű nyulat megálmodó írónő a Már tudok olvasni-sorozatban megjelent füzettel is bizonyítja, hogy egyrészt remekül ért a gyerekekhez, kiválóan alkalmazkodik a 3. szint elvárásaihoz (bonyolultabb történet, mondat- és szószerkezet), és álmából felkeltve is minden bizonnyal rávágja, hogy hívták Winnetou húgát.
A Lassú Víz, Sebes Patak című könyvecske ugyanis olyan, kizárólag indiános könyvekből megszerezhető tudásról tanúskodik, ami nélkül nem lehetne még egy ilyen egyszerűnek tűnő indiános környezetben játszódó történetet sem megírni. A tulajdonságokhoz kapcsolódó beszélőnevek, a jellemfejlődés (hiszen végül is erről van szó, ahogy a butácska fiú megokosodik) eseményeken keresztüli ábrázolása, a bátorság és a leleményesség értékként való megjelenítése vagy a rossz indián toposzának a fehér embertől való elválaszthatatlanságának bemutatása mind ismerős lehet az indiánkönyveken felnőtt olvasók számára.
Hagyja dönteni az olvasót
A két testvér egyenlőtlen viszonyát (okos–butácska) a cselekmény előrehaladtával fokozatosan észleli a gyerekolvasó, ennek igazságtalanságát neki kell felismernie (önismeret is egyben), direkt módon nem mondja ki az elbeszélő,
hagyja, hogy az olvasóban szülessen meg az értelmezés, és így az erkölcsi érzék is, hogy mi helyes, és mi nem.
Minden szereplő ennek a folyamatnak része, tetteivel, szavaival ezt a célt szolgálja. Mosómedve, a „rossz” indián pedig árnyalja az ártatlannak tűnő gyermeki világképet.
Öreg Szem örömmel olvasta a két fiú kalandjait, és hunyorgásához képest életerősen és fellelkesedve huppant hintaszékébe, hogy a könyv hatására újra elkezdje Az ezüst tó kincsét. De előtte még titokban válaszolt a történet végén a kérdésekre, és kiszínezte a tipiket is.
Wirth Imre
Marék Veronika: Lassú Víz, Sebes Patak
Illusztrátor: Baranyai (b) András
Móra Könyvkiadó, 2022
48 oldal
1699 Ft
Az indiánregényekkel az IGYIC Kötve hiszem című podcastsorozata is foglalkozott, az adás elérhető ITT
A szerző egy különleges indiánregényt porolt le, A Szikláshegyek varázslója című könyvről szóló írása ITT olvasható