A Nagy folyók haragja első részét, A Ladann könyve című ifjúsági regényt a Trónok harcához hasonlítják, akik látták a sorozatot. Schmal Róza képzőművész festő szakon végzett, első könyve egy képzeletbeli világ történelmi regénye.
A trónon lévő és a trónról elűzött uralkodók, illetve leszármazottaik közötti küzdelemről, barátságokról, szerelmekről és titkos kapcsolatokról, történetekről szól a mű.
A könyv borítóját és illusztrációt is a szerző készítette
Először a rajzok születtek meg a fantáziájában egy nyári estén. A történet a Ladann folyó völgyében játszódik, ott, ahol Torkolatvárosnál a Ladann a tengerbe ömlik. És ahol Kanyarvárosban vámot szednek a környék lakóitól, ezért a völgy egyik településén élő hegyrágók heroikus vállalkozásba fognak. Alagutat fúrnak a hegybe, hogy ne kelljen végighajózniuk a folyón. Ugyanakkor nem mindenki számára világos, valójában mit is építenek.
Sziklaodvakban laknak, amelyeket maguk vájtak ki a hegyből. A legkeményebb sziklát is néhány nap alatt ki tudják bányászni:
„Senkinek fogalma sincs róla, hogyan csinálják, de annyi biztos, hogy a frissen kibontott kövek lágyan hevernek körülöttük, és csak később keményednek meg újra.”
Ebből a részletből is látszik, hogy a meseszerűség átszövi Schmal Róza fiktív történelmi regényét, és egészen költői mondatai is vannak, amelyekkel a szereplők érzéseit és a családi történetek mélységeit vagy a háborúk tragédiáit mutatja be:
„Látszólag minden ugyanolyan volt, és mégis, mintha kiszívták volna a színeket.”
„A dolgok mentek a maguk útján, de mintha finom por takarta volna be a völgybirodalmat.”
A szereplők egymással való viszonyait átszövi a gyanakvás és a felkavaró eseményekre való emlékezés.
„Megesik, hogy egy király téved. De megeshet az is, hogy soha nem derül ki, tévedett vagy sem”
Így veszi kezdetét a történet, amely tulajdonképpen azért született, hogy a cselekményből hiányzó elemet megpróbálja kitalálni. Pótolja azt a mulasztást, hogy a királygyilkosságot követően nem indult nyomozás a bűnös után, sőt még a gyilkosság ténye is csupán nyílt titokként terjedt el a vidéken. Ez a rejtély pedig – ahogyan az a mesékben és az életben is lenni szokott – további bonyodalmakhoz vezet. Az igazság keresése jegyében nyomoz az elbeszélő, a szereplők pedig személyes vagy hazafias okokból kifolyólag.
A könyv cselekményét meghatározzák a környék földrajzi adottságai: a hajózás központi az itt élők számára a munka szempontjából, illetve a hadviselésben is nagy szerepe van a víz közelségének. Erről árulkodik a borító is, amelyen a középkori hangulatú települések feletti hegyeken várkastélyok magasodnak, a falvak között pedig víz csörgedezik. A középkorra emlékeztető atmoszféra mellett a történet motívumai miatt is keresi az olvasó a kapcsolódási pontokat a valósággal, ami a fantasyt a saját életünkkel összeköti.
A könyv első lapjain világosan kiderül, hogy egy külön világba vezet bennünket a szerző
Az időszámítás minden uralkodócsalád trónra lépésekor újrakezdődik, az évszakok is más rendszer szerint tagolódnak (a nyár helyett három szakaszra: csonkaéj hava, bölényvég hava, sebescsillag hava). Kitalált, sok esetben beszédes elnevezéseket használ a szerző (az ősz első szakaszát például eltűnttó havának nevezi). Varázslatos elemekkel is gazdagítja a nyelvi ötleit Schmal Róza. A „lombmélyfény” például egy ősi titkot jelképez, amelyet csak történetekből ismernek a szereplők, ezért bizalmatlanok a létezesét illetően.
A természeti jelenségek a legtöbb esetben metaforikusan is értelmezhetők. Például a hegy és a folyó találkozása a múlt és a jelen közti konfliktust jelképezi, ahogyan formálják egymást. A hegyek kijelölik a folyó útját a tenger felé, közvetve pedig a folyó mentén élők életét is meghatározzák. A hegyen látható formákban, repedésekben a legenda szerint a folyó nyomai láthatók. Az olvasóé a feladat, hogy eldöntse, ezek a természeti formák inspirálták a lakókat a legendák kitalálására, vagy tényleg léteznek a hegyrágók.
A Ladann-folyó völgyében élők nem jelennek meg a szerző által készített rajzokon, az illusztrációk csak a helyszíneket mutatják be térképeken, illetve a családfákat. Így nincsenek konkrét arcai a szereplőknek, a szerző ad aprólékos jellemzést mindenkiről. Ugyanolyan részletesen mutatja be a karaktereket, mint rajzain a Ladann-völgy térképét. Az uralkodócsaládok történeteiben is fontos szerepet tölt be a területhez, a környezethez való viszony, és ez átvitt értelemben az otthonra is vonatkozik.
A terjedelmes, több família történetét bemutató könyv két központi témája a hatalom és a család, amelyek sokszor konfliktusba kerülnek egymással
Aránylag sok a párbeszédes rész, ettől is életszerűek a helyzetek. És humorosak is. Mintha csak egy játszótéren lennénk:
„Pfúú, ez aztán a titoktartás! Annyira vigyáztak rá, hogy maguk is elfelejtették.”
„A hajóknak még nyoma sem volt – csak lerágott dinnyehéjak úsztak a vízen”.
Gyerekek egymás közötti játékait idézik fel az ilyen kiszólások. Ez is elősegíti a cselekmény átélhetőségét a fiatal olvasók számára, miközben maga a téma tulajdonképpen távol eshet a gyerekek érdeklődésétől, és elég absztrakt is: egy nemzet sorsa.
A múlt viharos eseményei miatt sok fájdalom és indulat, bosszúvágy halmozódott fel a családok utódaiban is, amit a könyvtrilógia címe is jelez.
„Hát milyen ország az, amelynek irigységből, haszonlesésből, gyűlöletből megöletik a trónörököseit, és nem szakad le az ég, nem bűnhődik meg a tettes?” – mondja az egyik szereplő.
A könyvben az igazság keresése mellett az igazságtalansággal való megküzdés a fő szál: el lehet-e kerülni a háborút, vagy el lehet-e menekülni, örökre el lehet-e hagyni egy konfliktus után az otthont. Állandó kérdés a szereplők számára is, hogy a hatalomért küzdő családokban ki a jó, ki a barát, ki az ellenség. A történetet egyfajta monumentális hazaérésként lehetne összefoglalni, anélkül, hogy a cselekményről túl sokat árulnánk el.
A humoros részek finoman szövik át a történet egészét és a mesenyelvet
Például az egyik központi szereplő, a király jellemzésekor Schmal Róza az emberi tulajdonságait hangsúlyozza: „ábrándos tekintetével mennyivel jobban hasonlít egy költőre, mint egy harcos dinasztia leszármazottjára”. Ezáltal a szereplők szerethetővé válnak, ami különösen fontos egy ilyen terjedelmes, több mint ötszáz oldalas ifjúsági regény esetében, különösen, ha folytatása is következik.
Az illusztrációkban elrejtve olyan utalások találhatók, amelyekből következtetni lehet a történet folytatására, a második rész cselekményére. Természetesen a sok titok közül van, ami nem derül ki ebben a kötetben, így az olvasók kíváncsian várhatják a következő részt, ami már meg is jelent A Varad könyve címmel a Lampion Kiadó gondozásában.
Simon Bettina
A kötetről már korábban is megjelent egy kritikánk, ha mélyebben érdekel a téma, olvasd el ITT Steinmacher Kornélia elemzését
Schmal Róza: Nagy folyók haragja (I.) – A Ladann könyve
Kolibri Kiadó, 2021
534 oldal
3999 Ft