Vissza
  • 2022.06.23
  • Steinmacher Kornélia

A természetnek szabad akarata van, intő előjeleket küld az ember számára

Steinmacher Kornélia kritikája.

Schmal Róza trilógiájának első kötetére egyszerre igaz, hogy igényes, változatos nyelvezetű, gördülékeny, lendületes, jól befogadható

A teremtett alternatív világhoz tartozó speciális szókincs arányai is megfelelőek, nem okoz törést a befogadásban. Ami inkább zavaró lehet, azok a családfáknak és kapcsolódási pontjaiknak a szövevényessége, ezért az olvasáshoz nem árt előkészíteni tollat és papirost, mert akárcsak Tolkien Szilmarilokjában, itt is könnyű elveszni a részletekben. Mire a kötet közepén található családfák ábrázolásáig eljutunk, talán már nagyjából kiismerjük magunkat köztük. A címerek és a kötetben látható rajzok vagy a kezdőoldalakat díszítő térkép aprólékos részletezettsége mutatja a szerző technikai felkészültségét (a Képzőművészeti Egyetem festő szakán végzett, és könyvillusztrátorként dolgozik), hiszen az illusztrációkat ő maga készítette. A rajzok abban a vonatkozásban is izgalmasak, hogy Dürer-korabeli metszetek világát idézik, és csak a természeti, valamint az épített környezetre korlátozódnak, így a szereplőket – emberábrázolás híján – nekünk magunknak kell elképzelnünk.

schmal roza Nagy folyók haragja-01

A történet középpontjába állított nagy folyó, a Ladann minden szereplő életében kivételes jelentőségű

Sorsuk alakulását befolyásolja, ahogy a történet hősei is igyekeznek uralni, szabályozni, előnyükre fordítani a folyót. Az egyszerű ember mindennapos küzdelme a folyó adta megélhetési lehetőségekkel és annak veszélyeivel, valamint az uralkodópár folyóhoz köthető tragédiája s több fontos mellékszereplőnek a folyótól függő társadalmi presztízse elsöpri a társadalmi különbségeket: mintha azt a középkori igazságot hordozná, hogy a halálban és Isten előtt mindenki egyenlő. Ezt a Nagy folyók haragja kapcsán a következőképpen lehetne „átfordítani”: a természet erejével szemben mindenki sebezhető és védtelen, ugyanakkor bárkinek a szerencséjét is meghozhatja.

schmal roza Nagy folyók haragja-06
YouTube

A műfajmegjelölés kapcsán könnyen zavarba jöhetünk, hiszen a regény nem tipikus fantasy, de nem is ízig-vérig ifjúsági regény

A Nagy folyók haragja sokkal inkább kalandregény, és afféle „zöld könyv”. Hiszen ebben az alternatív, késő középkort idéző világban a szerző számos módon hívja fel a figyelmet arra, milyen tragikus következményei lesznek annak, ha az ember beavatkozik a természet rendjébe. Több szereplő is a rövid távú előnyökre koncentrál, nem gondolva a hosszú távú következményekre, márpedig az emberiség forradalmi újításai könnyen kétélű fegyverré válhatnak. Vagyis a környezet rendjébe való beavatkozást az ember is megszenvedi. Így jár a Pasenord-dinasztia két ifjú tagja is, akik a hegyrágóként biztosítják megélhetésüket azzal, hogy lyukat vájva a sziklába elterelik a Ladann vizét, ám ennek következtében a folyó egyik ága kiszárad. Ily módon pedig a megsemmisülés szélére sodornak egy virágzó várost, valamint jelentős migrációt idéznek elő.

schmal roza Nagy folyók haragja-05
YouTube

Ugyanakkor mindig ott a lehetőség a károk jóvátételére

Mintha a szerző arra ösztönözné a jövő generációit, hogy merjenek hasonló kezdeményezésekbe fogni, hiszen a látszat ellenére nincs minden veszve. Elég olykor egyetlen ember hite is: erre jó példa a kiszáradt kanyarvárost fürdővárossá „varázsoló” Olesdan Pasenord, aki egyedüliként figyel fel arra, hogy a folyómederben változó helyeken felbukkanó víz langyos, ezért meleg forrásként hasznosítható.

A történetben abszolút ott van annak a lehetősége, hogy a trilógia teljes értékű fantasyvá nője ki magát. Bár a fantasztikus elemek nem egyértelműek, nincsenek sárkányok, óriások, nagy hatalmú varázslók vagy boszorkányok, létezik egyfajta varázslat a természetbe olvadva, amire a panteista világkép újraértelmezéseként is tekinthetünk.

Olvasás közben az az érzésünk támadhat, hogy olyan, mintha a természettel való szimbiózisban épp egy hosszú álomból ébredne az ember.

A történetben a fantasy-elemek, a mágia, a varázslat kétféleképpen jelenik meg: egyrészt emberi tapasztalatként, másrészt természeti megnyilvánulásában. Az első esetben, ha a mágiával, varázslással és a velük kapcsolatos hiedelmekkel foglalkozó kutatók elméleteit vesszük alapul a történet értelmezéséhez, azt állapíthatjuk meg, hogy a patologikus gondolkodást képezik le ezek a történetek. Ez itt a tudományosan még nem értelmezhető vagy tragikus események csodaként/varázslatként való megélését jelenti: ártó szándékú természetfeletti erőkkel magyarázza a nyugtalanító helyzeteket, életkríziseket, így oldva fel azt a megközelítést, hogy minden minket ért rossz valamiféle büntetés lenne. Ilyen lehet egy szokatlan természeti jelenség – üstökös –, egy természeti katasztrófa – árvíz, járvány, vagy egy halálos betegeség, amit mondjuk a boszorkányok rontásának tulajdonítanak. Az események ilyen értelmezése, akárcsak a valós „csodák”, sokszor kimondatlanul vannak ott a történetben, s összemosódnak a zsidó-keresztény kultúrából eredő koncepcióval.

schmal roza Nagy folyók haragja-04
YouTube

A fantasztikus elemek kapcsán érdemes még a különös mérgekre is odafigyelni

Az amolden halszemtől pikkelyek tömege és meszes héj borítja be az emberek testét, szörnyű kínhalált okozva. Ennek az átalakulásnak a során a halálban az ember sajátos módon olvad egybe a természettel.

A mágia jelenlétének második formája a természeti elemek értelmezése. Az utolsó pillanatig mesének, legendának, babonának hiszik azt, hogy létezhet még az értékes lombmélyfény, vagy hogy létezik egy föld alatti folyó a birodalom közepén. Végül azonban kiderül, hogy minden legendának van alapja, és amit már történelemnek hittek, az nagyon is a jelen része.

A történetben egyre világosabbá válik, hogy a csodák a természet ajándékai, büntetései, ahogyan az is, hogy a folyó szinte önálló entitás, él, „lélegzik”.

A természetnek szabad akarata van, intő előjeleket küld az ember számára.

Ezt vetíti előre a második kötet rövid ismertetője, ahol egy vulkán kitöréséről megtudjuk, hogy rossz ómenként értelmezik, de ilyen a Ladann kiszáradása és az árvíz is, és ezek a természeti katasztrófák, pontosabban az, ahogy az emberek viszonyulnak hozzá, visszatükrözik a patologikus gondolkodásmód jellegzetességeit.

schmal roza Nagy folyók haragja-07

Bár a családok kapcsolódásai mentén bonyolult feladat kibogozni a szálakat, maga a cselekmény, ha izgalmas, változatos is, egy ponton jól kiszámíthatóvá válik. Váratlan fordulatokkal ritkán találkozunk, amit azonban ellensúlyoz a természeti eredetű rejtélyek sora, ezek ugyanis átláthatatlanok. A természet hoz váratlan fordulatokat a történetbe, az emberek egyszerűek, s kalandok ellenére sem fejlődik különösebben a karakterük. Ebben a sztoriban az egyetlen izgalmas személyiség az őslakosok nagymamakirálynője, aki üdítő, szarkasztikus bölcsességével a Trónok harca Töviskirálynéjára emlékeztet. Bár a szerző vallomása szerint a kötet létrejöttét nagyban elősegítette, hogy nem is olyan rég kamasz fiával csak a Trónok harcáról lehetett beszélgetni, a teremtett világ atmoszféráját inkább lehetne Tolkienéhoz, mint Martinéhoz hasonlítani.

A maga módján a Nagy folyók haragja sok szempontból kegyetlen, a természeti erők brutalitásának azonban legalább olyan szerepe van benne, mint az emberinek. Az intimitást, a szexualitást, a romantikus kapcsolatokat Schmal Róza mindezek ellenére finoman ábrázolja.  

A magyar ifjúsági fantasyk közt a világépítésben és szókincsében magasan kiemelkedő, igényes kötetet vesz kezébe, aki a Nagy folyók haragja olvasásába kezd. Schmal Róza regénytrilógiájának első kötete ígéretes, elsőrangú az ifjúsági fantasyk között.

Nemrégiben pedig már megjelent a sorozat második kötete is, ezúttal a Lampion Könyvek kiadásában, visszatérünk még rá a későbbiekben.

schmal roza Nagy folyók haragja-08

 Steinmacher Kornélia

Schmal Róza: Nagy folyók haragja I. – A Ladann könyve

A szerző rajzaival

Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2021

534 oldal

3999 Ft

 

további Kritikák

„Álmomban kihalt állatok hangja zümmög felém”

Kovács Gergely kritikája.

Tovább
„Ferenc József, te mikor tanulod meg végre, hogy ne avatkozz bele a történelembe?!”

Kovács Gergely kritikája. 

Tovább
Menni vagy maradni?

Kovács Gergely kritikája.

Tovább