Az óvodapedagógus- és a tanítóképzésben hangsúlyos szerepet kap a gyerek- és az ifjúsági irodalom
Illetve több intézményben a magyar nyelv és irodalom szakos tanárjelöltek is foglalkozhatnak a témával különféle kurzusok keretében.
Számos egyetemi jegyzet, tanulmánykötet segíti a pedagógusképzésben dolgozók munkáját, s több folyóirat is szentelt tematikus lapszámot a kérdéskörnek az elmúlt években.
A segédanyagok sora idén Baka L. Patrik Óperenciák. Fejezetek a magyar gyermek- és ifjúsági irodalomból című kötetével bővült: a szerző a bevezetésben kiemeli, hogy műve „egyesíti az egyetemi tankönyv és a monográfia sajátosságait” (11).
A szöveget érintettként olvastam, hiszen magam is foglalkozom gyerek- és ifjúsági irodalom tanításával, ezért arra voltam kíváncsi, segítheti-e a felkészülésemet oktatóként, illetve ajánlható-e a hallgatóknak mint szakirodalom.
A cím sokat sejtet, sokat el is hallgat
Az Óperenciák kifejezés a mesék világát idézi, amely nem kapcsolható konkrét térhez és időhöz; az alcím viszont kijelöli a vizsgálódás időtávlatát: a kortársakkal kíván foglalkozni, „fejezetekként”. Ezek alapján kétféle előzetes elvárás rajzolódhat ki: az elemzések fókuszában elsősorban kortárs (prózai) alkotások állnak, és a kötet nem kíván átfogó képet mutatni a jelenkori gyerek- és ifjúsági irodalomról. A fejezetcímek – Kortárs magyar gyerekirodalom; Kortárs magyar ifjúsági irodalom; Kitekintés (a kérdéskörrel foglalkozó kötetek kritikáival) – részben igazolják az elgondolásokat.
A gyerekirodalommal kapcsolatos fejtegetésekből azonban hiányzik a szövegkorpusz egy jelentős szelete: a szerző nép- és irodalmi mesékkel, valamint meseregényekkel foglalkozik, a gyerekköltészetet pedig Keresztesi József Csücsök, avagy a Nagy Pudinghajsza című elbeszélő költeményén keresztül érinti a szerző, de versgyűjteményekkel vagy konkrét lírai szövegekkel nem foglalkozik.
Így az első fejezet címe pontosabb lett volna, ha jelzi, hogy itt a prózai művek kerülnek előtérbe. És következzen még egy „volna”: a kérdéskörrel foglalkozó szaknyelv egyre inkább a gyerek- és ifjúsági irodalom kifejezést alkalmazza, s a szerző túlnyomórészt ezt használja, ám a kötet alcímében, illetve a bevezetőben is a „gyermek-” előtaggal él – ezt a terminust is érdemes lett volna egységesíteni.
„Lett volna” helyett azonban figyeljünk arra is, mi „lett”
Született ugyanis egy gördülékeny, élvezetes stílusú szöveg, amelyet e sorok írója egy ültő helyében végigolvasott – valljuk be, tankönyvekre nem ez a jellemző.
A szellemes metaforák (a népmese mint egymástól távol eső szférákat összekötő „féregjárat”[17]; a YA-irodalom sajátosságai mint „receptek”, Sepsi László mint „séf” [81] és így tovább), a tágas horizontokat nyitó fejezetkezdések és -zárások stilárisan is izgalmas és gondolatébresztő szöveget eredményeztek.Valószínűleg a hallgatói célközönség számára is jól „fogyasztható” lesz a kötet, melynek „menüjén” főleg mesék és ifjúsági regények szerepelnek.
A tárgy oktatóinak pedig ahhoz ad példákat a szerző, milyen szempontokat érdemes érvényesíteni a műértelmezésben. A szoros olvasás nyomán kibomló interpretációkat Baka L. számos szövegrészlettel illusztrálja, részletesen vizsgálva az alkotások narrációját, műfajiságát, a szereplők motivációit vagy a narratív tér és idő aspektusait is.
A szerteágazó gyerek- és ifjúsági irodalmi szövegkorpuszból a szerző válogatása azokat a műveket célozta, amelyek elnyerték Az Év Gyerekkönyve-díjat
Ez a szelekciós szempont biztosítja, hogy színvonalas, a szakma és az olvasóközönség által is nagyra értékelt alkotások kerültek a kötetbe. A kortárs magyar gyerekirodalom köréből Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén. Régi magyar népmesék mai gyerekeknek (Herbszt László illusztrációival), Gimesi Dóra A Macskaherceg kilencedik élete (illusztrálta Szegedi Katalin), valamint Keresztesi József Csücsök, avagy a Nagy Pudinghajsza (illusztrátor Horváth Ildi) című köteteinek elemzését olvashatjuk.
Az első két értelmezés a népmese és az irodalmi mese (közkeletűbb nevén műmese) formai-tematikus különbségeinek tisztázásában is segítséget nyújt. Gyerek- és ifjúsági irodalmi kurzusainknak talán ez a kiinduló problémája, tehát abban az értelemben is jól szerkesztett a kötet, hogy e központi kérdés végiggondolásával kezdődik.
A népmesék tárgyalása során a szerző az irodalomtudomány mellett széles körű folklorisztikai ismeretanyagot is mozgósít.
A népmese „párja” az irodalmi mese, amelyet az általános iskolai olvasókönyvek, illetve a magyar nyelv és irodalom tantárgy 1–4. évfolyamához készített aktuális kerettanterv is „műmeseként” említ. Baka L. azonban Petres Csizmadia Gabriella és Tímárné Hunya Tünde nyomán meggyőzően érvel amellett, hogy érdemesebb az irodalmi mese kifejezést használni, hiszen a kifejezés „az irodalmi mesék másodlagosságát, utánzó jellegét hangsúlyozhatja a népmesékhez képest” (40).
A fogalmak, műfaji kategóriák pontosítása jellemző a meseregénnyel kapcsolatos alfejezetre is: itt nemcsak Bárdos József belátásait (A meseregény műfaji sajátosságai), hanem a Boldizsár Ildikó Varázslás és fogyókúrájából ismert tipológiát is idézi a szerző, mely bár elsősorban a tündérmesékkel foglalkozik, Baka L. szerint hatékonyan alkalmazható Keresztesi József meseregényének műfaji besorolására is. Az értelmezéseket azonban nem csupán, sőt nem elsősorban a mesékkel kapcsolatos szakirodalom segíti: a szerző a népmesét összeköti a feminizmussal, az irodalmi mesét a reinkarnációval (értve ezalatt a szereplői metamorfózisokat, illetve a népmesei elemek „újjászületését” az irodalmi vagy sajátmesékben), a meseregényt a formaművészettel. Izgalmas olvasatok születnek azáltal, hogy a szerző a különféle műveket tőlük látszólag távol eső (elméleti) útvonalakon közelíti meg.]
A kortárs magyar ifjúsági irodalomból Sepsi László Ördögcsapását, Huszti Gergely Mesteralvók hajnala című regényét, valamint Zágoni Balázs Fekete fény-duológiáját (A Gömb; Odaát) emelte ki Baka L. Patrik.
Ezáltal a jelenkori (magyar) ifjúsági és Young Adult-irodalom jellegzetes műfajait, a fantasyt, a kalandregényt, a disztópiát, a cyberpunk-regényeket veszi górcső alá. Az ifjúsági vagy Young Adult-irodalom körülhatárolása talán még a mesékénél is nehezebb: nem könnyű általános, minden műre érvényes jellemzőket találni, hiszen számos kérdés merül fel a célzott olvasóközönség életkorához (mely az ifjúsági és a Young Adult jelzők használatával kapcsolatos bizonytalanságban is tetten érhető), a műfaji kategóriákhoz (hiszen, mint e kötet is rávilágít, az e „címkével” megjelent könyvekre jellemző a műfaji hibriditás) vagy a könyvek „all-age”, „duplafedelű” vagy korosztályi szempontból „crossover”-jellegéhez köthetően.
Baka L. Patrik is felhívja a figyelmet ezekre a problémákra
És azt a következtetést vonja le, hogy „a jó ifjúsági/young adult regény egyszerre duplafedeles – az akár borítón is kijelölt célközönségen túl más korosztályokat is megszólít –, mindkét nem tagjaihoz szól, s műfajtól függetlenül érinti nem is csak a korosztály húsbavágó problémáit: krízishelyzeteket vázol” (81).
Ez a „recept” jellemzi mindhárom regényt, melyeket a szerző különféle irodalomtudományos elméletek felől közelít meg.
Az, hogy Baka L. Patrik az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport tagja is, igazán látványossá válik ebben a fejezetben, hiszen az elemzések a regények mögött rejlő intermediális utaláshálóra vagy a popkulturális nyelvre is reflektálnak.
A harmadik fejezetben két tanulmánykötet (Mesebeszéd. A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve; „…kézifékes fordulást is tud”. Tanulmányok a legújabb magyar gyerekirodalomról), valamint egy monográfia (Petres Csizmadia Gabriella: Kontúrkísérletek. A kortárs irodalmi mese vázlata) elemző jellegű ismertetését olvashatjuk.
Ezeket a munkákat a gyerek- és ifjúsági irodalmi kurzusok oktatóinak valószínűleg nem kell bemutatni, mégis helyük lehet a kötetben, hiszen a róluk szóló írások segíthetnek a lényeg kiemelésében, az olvasottak összefoglalásában, a hallgatók számára pedig mintául szolgálhatnak arra, hogyan lehet egy szakkönyvről kritikát írni.
Úgy vélem, Baka L. Patrik kötetét oktatóként, hallgatóként és érdeklődőként is haszonnal forgathatjuk. Szellemes elemzései, műfajelméleti fejtegetései, a szöveggel élénk párbeszédet folytató gondolatmenetei nyomán az olvasók új támpontokat kaphatnak a művek jobb megértéséhez, a gyerek- és ifjúsági irodalom nagy Óperenciás-tengerén való tájékozódáshoz.
Lovas Anett Csilla
Baka L. Patrik: Óperenciák – Fejezetek a kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalomból
(Kaleidoszkóp könyvek sorozat)
Nap Kiadó, 2022
164 oldal
4400 Ft