Hiszünk az olvasóvá nevelésben, ami során az egyik leghatékonyabb eszköz a jó kortárs irodalom
Annál inkább hiszünk, minél több helyen járunk országhatárainkon innen és túl. Éppen most ért véget hatrészes Vadlazac2-programsorozatunk regionális változata három helyszínen. A megható élményeket és visszajelzéseket most veletek is megosztjuk.
Élményközpontú tanártovábbképzés
Az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum (IGYIC – PMG) összművészeti tevékenységként tekint az olvasásra, ezért a mai meséket és verseket különböző, egymással összeérő nézőpontból mutatja meg. Komplex programokkal és különböző összeérő csatornákon keresztül terjeszti. Ilyen csatorna a Vadlazac2 pedagógusoknak készült műhelysorozata is. Az ismeretterjesztésnek ezen az útján a kiváló szöveg, az elmélet és a gyakorlati módszer együttesen hat, kiegészíti egymást. A háromféle tartalom képes a különböző célcsoportok összekötésére, és ezt a testközelből is tapasztaltuk.
A könyvtárosok, óvónők, tanítónők, óvó- és tanítóképzős hallgatók és egyetemi előadók könyvlistákat cseréltek, kérdeztek egymástól, együttműködéseket kezdeményeztek egymás között. Az egyik egyetemi oktató tanult a másiktól. Az összetett alkalmak végső nyertesei pedig a gyerekek.
Fontosnak tartjuk a különböző művészeti és módszertani részterületek közötti szinergiát, így a projekt meghívott, elismert előadói különböző területekről érkeznek a Vadlazac-projekthez: illusztrátor, dráma-, mese-, báb- és könyvtárpedagógusok, középiskolai tanárok, egyetemi oktatók, költő, író, néprajzkutató, sőt, énekes is megfordult már az eseményeinken előadóként.
Szerkezetileg minden Vadlazac-esemény két egységből áll
A meghívott előadók – alkalmakként jellemzően két szakember – egy-egy elméleti, témafelvető kiselőadást követően a program műhelyrészében kiscsoportokban modellezik a tanultakat, különböző technikákat mutatnak be, és módszertani segítséget nyújtanak az adott témához. Ezen felül az előadók, illetve az IGYIC által készített és kiosztott pedagógiai segédletek, könyvajánlók nagyban támogatják az adott Vadlazac-workshop során tanultak gyakorlati alkalmazását.
A Vadlazac térben és időben
Az IGYIC 2020 januárjában indította útjára szakmai workshop-sorozatait: korosztály szerinti bontásban Vadlazac1 és Vadlazac2 címmel. A tesztsorozatokat a Petőfi Irodalmi Múzeumban bonyolítottuk. (Korábbi beszámolóinkat ITT olvashatjátok.)
A kisebbekkel (nulla–tíz évesek) foglalkozó nevelők, pedagógusok, könyvtárosok és főiskolás hallgatók számára szervezett Vadlazac2 idén ősszel indult el regionális körútjára: a vajdasági Topolya Község Múzeuma, illetve a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara fogadta be a hat-hat alkalmat.
Pécs, Szekszárd
A PTE tanítóképzős hallgatói – gyerekkönyvtáros közönséggel kiegészülve – két képzési központban, a pécsi, illetve a szekszárdi helyszínen, az egyetemi kurzusok keretén belül vettek részt a Vadlazac2 eseményein a 2022-es őszi félévben. Ezeken a felsőoktatási helyszíneken nem titkolt célunk az egyetemi képzés frissítése volt módszertani és az ajánlott szövegek szempontjából.
A programsorozat közel 130 pedagógusképzésben résztvevő hallgatót és gyerekkönyvtárost ért el. Dr. Fekete Richárd adjunktus a programsorozat végén, a tapasztalatokat, élményeket összesítve kiemelte, hogy:
„A leendő pedagógusok fejlesztése mellett örvendetes a KPVK pécsi, illetve szekszárdi intézményi kapcsolatainak erősödése (a Tudásközpont Körbirodalmával, illetve az Illyés Gyula Megyei Könyvtárral), és természetesen a gyermek- és ifjúságirodalmi szakma egyik – ha nem a – legjobb intézményével, az IGYIC-cel kialakított együttműködés. Az IGYIC első alkalommal hirdette meg egyetemi keretek között a Vadlazac2 című programsorozatát, mely összességében nagy sikerrel zárult. Örvendetes, hogy a PTE KPVK szolgálhatott a program ideiglenes otthonként.”
A PTE két helyszínén megvalósuló programsorozat három-három workshopból állt össze: a Játék és olvasóvá nevelés, A mesélés kortárs formái, illetve a Digitális korszak és olvasóvá nevelés elnevezésű alkalmakból, mely tematikákat az egyetem választotta ki a teljes Vadlazac2-csomagból.
Játék és olvasóvá nevelés – a szövegértés interaktív formái című esemény Bányai Sándor élménypedagógus és Körömi Gábor drámapedagógus vezetésével zajlott Szekszárdon, míg Pécsett Bányai Sándor tartott műhelyfoglalkozást a hallgatóságnak októberben.
A sorozat nyitóalkalmán egy bevezető előadást követően, a workshop során a komfortzónából való kiléptetésképpen Bányai Sándor előadó magát a megoldandó feladatsort is különböző helyszínekre rejtette el borítékokban.
Dr. Szabó Ildikó tudományos főmunkatárs beszámolója szerint „a legnagyobb kihívást jelentő elvárás az volt a csoport számára, hogy megtervezzék: hogyan fognak dolgozni, hogyan oldják meg közösen, adott idő alatt a feladatot. A feladat során egy szöveget kellett rekonstruálni a borítékokban található utasítások, részletek alapján. Az utasítások között volt puzzle, építőkockákból szó kirakása, mérőlécekből szöveg illusztrálása stb. Mindegyik együttműködést kívánt a csoportok tagjaitól. A rekonstruált szöveg Mészöly Ágnes Szabadlábon című regényének részlete. A műhelyfoglalkozás végén a résztvevők megismerték, kezükbe vették a kötetet.”
Szekszárdon Körömi Gábor Mesetarisznya – szövegfeldolgozás dramatikus elemekkel című előadását hallgathatta meg a közönség: a rövid prezentációban drámapedagógiáról, s annak oktatásban elfoglalt helyéről beszélt a meghívott. Az előadást követően A tulipánná változott királyfi című népmeséből készült, Az aranytulipán címmel ellátott dramatikus játékot játszhatták végig a jelenlévők. Konyecsni Gábor egyetemi tanársegéd hangsúlyozta: „Annak ellenére, hogy eredetileg az óvodás korosztály számára készült a darab, az egyetemi hallgatóság hatalmas lelkesedéssel vetette bele magát a játékba. A színjátszás során Körömi profizmussal vezette végig a történeten a népes, színésszé avanzsált pedagógus hallgatók seregét.”
A workshop másik előadója Bányai Sándor volt, aki Élménypedagógiai kalandok – szövegfeldolgozás és szociális kompetenciafejlesztés című előadásának gyakorlati része során ahogy Pécsett, itt is mozgásba hozta a jelenlevő hallgatóságot. „Egyszerűnek tűnő, ám annál tartalmasabb feladatokkal igyekezett pedagógiai és pszichológiai vonatkozásait is megmutatni az élménypedagógiának. A kezdeti nehézkes indulás után a jelenlévők nagy része eljutott a flow-élmény megéléséig, és a foglalkozás végére sikerült a feladat közös megoldása is.”
A Vadlazac2-sorozat A mesélés kortárs formái című eseménnyel folytatódott október 10-én
Előadói: dr. Józsa Éva bábjátékos, bábpedagógus, egyetemi docens, és dr. Harmath Artemisz irodalomtörténész, irodalomkritikus, tanár, az IGYIC vezetője voltak.
A helyszín a PTE pécsi tagozatának kancelláriaépülete volt, ahol dr. Harmath Artemisz bemutatta az IGYIC-et, és ismertette azon programjait, melyek a leendő tanítók számára hasznosak lehetnek, összegezte az olvasási szokásokat felmérő 2017-es és 2019-es kutatások (TÁMOP-FSZEK) eredményeit, hangsúlyozva a pedagógusok felelősségét az olvasóvá nevelésben, akik éppen egy olyan életkorban találkoznak a gyermekekkel – az úgynevezett kapukorszakban –, amikor azok nyitottsága, fogékonysága a külvilágra rendkívül erős.
Az előadó kortárs, elsősorban hazai gyermek- és ifjúsági irodalom legfrissebb műveinek bemutatásával, könyvajánlókkal folytatta a programot, szövegrészeket olvasott fel egyes kiadványokból. Kiemelte, milyen irodalomesztétikai jellemzők miatt érdemes a mű az iskolai feldolgozásra.
A bábok varázslata – A kapaszkodó báboktól a varázsmesék bábos előadásáig a pedagógiai gyakorlatban című előadásában dr. Józsa Éva saját szakmai hitvallásából indult ki, melyet nemzetközi kutatási eredmények (Hattie, 2008; 2013) is igazolnak: „a pedagógus az a kulcstényező, aki a tanulás sikerének meghatározója”. Fontos, hogy ismerje a minőségi irodalmat, hogy művészi értéket juttathasson el azokhoz a gyermekekhez is, akiknél a család szerepe ezen a területen kevésbé érvényesül. Ezért a pedagógus először a maga érzelmeit és szellemét fejleszti, hogy élvezni tudja az összetettebb, finomabb humorú műveket, s így tudja az élvezetet átadni.
Egyik módszertani lehetőség a bábok, illetve a papírszínház alkalmazása tanórákon vagy az iskolai mindennapok egy-egy fázisában. Ez a művészeti ág az alkotás, a teremtés lehetőségét kínálja, amelyben oly nagy hiányt szenvednek a ma fiataljai. Az előadó mutatott néhány saját maga által készített bábot, díszletet, kelléket, technikát, melyek az érzelmi bevonódást segítik (egy rókabábbal játszva például megmutatta, hogyan lehet kiválasztani a közösen elolvasandó könyvet, illetve olvasást gyakorolni a róka hibáit javítva).
A szekszárdi képzési helyen október 24-én Csörgei Andrea gyermekirodalmár, könyvtár- és drámapedagógus tartott interaktív foglalkozást a papírszínházról (Papírszínház - A kép-szó-játék hármas egységében rejlő lehetőség a pedagógiai gyakorlatban címen), elsősorban arra helyezve a hangsúlyt, hogy milyen fejlesztő hatása van a mesehallgatásnak a gyermekek képességeire.
Dr. Boronkai Dóra egyetemi docens beszámolója szerint: „A gyakorlati bemutató azt bizonyította, hogy a papírszínházzal való mesélés a drámapedagógiai módszerekkel kombinálva sajátos lehetőségeket hordoz e téren, és kiválóan gazdagíthatja az óvodai, iskolai mesélés módszertani kultúráját. A drámapedagógiai módszerek alkalmazása lehetővé teszi azt is, hogy a felső tagozatosok, középiskolások számára is élményt nyújtson egy komolyabb téma feldolgozása (pl. zsarnokság, diktatúrák). A jelenlévők egy kortárs és két népmese drámapedagógiával kombinált bemutató foglalkozásán vehettek részt, nagy sikerrel.”
A harmadik témakör, a Digitális korszak és olvasóvá nevelés című alkalom volt, amelynek a szekszárdi helyszínén az író, pedagógus és teológus Miklya Luzsányi Mónika, többek közt a Bibliai szuperhősök, valamint a Református Tananyagtár többkötetes olvasókönyv-sorozatának és Pedagógiai ötlettárának társszerzője volt a vendége.
Miklya Luzsányi Mónika a Kötelezőből élmény – Az alfák ólvasóvá nevelése komplex összművészeti módszerrel című előadással és workshoppal készült. Az eseményről Konyecsni Gábor egyetemi tanársegéd számolt be: „A rendkívül tartalmas, módszertanilag megalapozott előadás kiváló alapot adott a workshop második részéhez, a tevékenységközpontú foglalkozáshoz. Rövid szünet után az előadó csoportokra osztotta a megjelenteket. Az egyes csoportok különböző feladatokat kaptak, amelyeket meg kellett oldaniuk. Valóban összművészeti tevékenységről volt szó, mert a kreatív írás feladattól kezdve a pantomim mozgástevékenységig mindent kipróbálhattak a program résztvevői. A feladatok megoldását, bemutatását követően Miklya Luzsányi műhelybeszélgetésben elemezte a hallgatókkal az egyes feladatok módszertani hátterét.”
November 16-án került sor a pécsi helyszínen a programsorozat záró-workshopjára. A Digitális korszak és olvasóvá nevelés című Vadlazac2-esemény első felében dr. Gombos Péter, a MATE Neveléstudományi Intézetének docense beszélt a fiatalok olvasáshoz való viszonyáról napjainkban.
Dr. Fekete Richárd beszámolója szerint: „A gyermekirodalom fogalmának interaktív, sok konkrét szövegpéldával tarkított meghatározása élvezetes agytornára invitálta a hallgatóságot. A példák tárháza Weöres Sándortól Ranschburg Jenőn át Kiss Ottóig és Lackfi Jánosig tartott, emellett nagy hangsúlyt kaptak a nemzetközi gyermekirodalmi alkotások is (Michael Ende Momo című gyerekregénye vagy Astrid Lindgren Harisnyás Pippije). A kontextusteremtést követően a beszélgetés a kötelező olvasmányok differenciálására terelődött, majd az egyéni olvasói karakterekre.”
Pécsett a másik előadó, Fülöp Hajnalka az alfa generációs gyerekek észlelését alapjaiban meghatározó medializáltságot helyezte a középpontba. A korábban szakápolóként, IT-s újságíróként, jelenleg médiaértés-oktatóként tevékenykedő Fülöp Hajnalka az Online otthonoktatás elnevezésű, több mint 90.000 tagot számláló Facebook-csoport létrehozója, illetve Tudatos Digitális Szülő Program alapítója egyben. „Az érdekfeszítő, szórakoztató stílusú előadás a prediktív algoritmusoktól a 3M (modellnyújtás, menedzselés, monitorozás) modellig mutatta be a hallgatóságnak azokat a jelenségeket és kihívásokat, melyeket az Alfa-generációs gyerekekkel való foglalkozás jelent. Az Alfa Generációs Labor kutatásainak ismertetésekor az előadó külön kitért a túlingerlés és a „helyettesítő hatás” fogalmaira, majd konkrét ötletekkel segítette a jelenlévőket, melyek az olvasási szituációk megteremtésére vonatkoztak.”
„Így még nem zengett a múzeum!”
TOPOLYA
Küldetésünk, hogy a szakma legjobbjainak bevonásával értékes és korszerű tudást adjunk át a kortárs magyar irodalommal kapcsolatban és így közvetett módon olvasókat neveljünk határon túli helyszíneken is: ez a Topolya Község Múzeumával való együttműködésnek köszönhetően 2022 őszén megvalósult.
A Vadlazac2 programsorozat első kiszervezett rendezvényét a vajdasági Topolyán tartottuk, a befogadó tér a remek adottságokkal rendelkező Topolya Község Múzeuma volt. A szerbiai szórványtelepülésen a teljes Vadlazac2, a hatalkalmas sorozata mutatkozott be, melynek első eseménye szeptember 22-én az Érintés, mozgás és olvasóvá nevelés című szakmai workshop volt. A két vendégelőadó Gróh Ilona, a Ringató-mozgalom vezetője és Bereczkiné dr. Záluszki Anna, az ELTE TÓK oktatója és gyermekek számára készült irodalmi szöveggyűjtemények összeállítója volt. Gróh Ilonának köszönhetően a kisgyermekek egy Ringató-foglalkozáson is részt vehettek nagy sikerrel.
Fontos hangsúlyozni, hogy a teljes program során nem kizárólag a topolyai közönség vonódott be a Vadlazac-foglalkozásokba, de a Vajdaság különböző településeiről, a szórványvidékről is származó pedagógusok és sajtóorgánumok is eljöttek az egyes alkalmakra.
A program első részében Csernik Attila gyermekirodalom-illusztrációs kiállításterében tartotta Ringatóját Gróh Ilona, ahol nemcsak a babák és a szülők kacagtak, énekeltek és táncoltak, hanem a módszert követő, néző pedagógusok is. Gróh Ilona a gyakorlati részt követően beszélt a szülőknek és a pedagógusoknak módszerének alapjairól, a művészeti oktatás és a szülő-gyermek közti kötődés elmélyülésének fontosságáról. Addig a kisgyermekek foglalkozáson vehettek részt a gyermekirodalom-illusztrációs teremben, hogy a szülők is részesei lehessenek az elméleti előadásoknak.
A program második felében Bereczkiné dr. Záluszki Anna tartott hiánypótló előadást gyermekirodalmi kötetekről, szövegekről Esztétikai érzelmek fejlesztése gyerekirodalommal koragyermekkorban: gyerekkönyvek, mondókák, versek, mesék a legkisebbeknek címmel. „Bereczkiné dr. Záluszki Anna nagy merítést adott a kortárs gyermekirodalmi kötetekből, kiemelve azok jelentőségét, előnyét, így segítséget adott, merre induljunk könyvvásárláskor, könyvtárazáskor, milyen módszerekkel szerettessük meg az irodalmat. Nem győztünk jegyzetelni!”
Szeptember 29-én a Digitális korszak és olvasóvá nevelés című eseménnyel folytatódott a pedagógiai sorozat.
Míg dr. Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke, pedagógus, egyetemi tanár A fiatalok olvasási szokásai, olvasáshoz való viszonya napjainkban címmel tartott előadást, addig Fülöp Hajnalka digitális andragógustól, a Tudatos Digitális Szülő program alapítójától A tablet, a könyvek és az alfák, avagy hogyan találkozik és barátkozik az alfa generáció az olvasással? című prezentációt hallhatták a résztvevők.
Október 6-án az író, pedagógus és teológus Miklya Luzsányi Mónika, többek közt a Bibliai szuperhősök, valamint a Református Tananyagtár többkötetes olvasókönyv-sorozatának és Pedagógiai ötlettárának társszerzője a játékról és az olvasóvá nevelésről mesélt, új szempontokkal ismertetve meg a hallgatóságot: Kötelezőből élmény – Az alfák olvasóvá nevelése komplex összművészeti módszerrel címen tartott élménypedagógiai, komplex műhelyfoglalkozást a szövegértés interaktív formáiról.
Negyedik alkalommal, október 20-án Paár Julcsi zenésszel, zeneterapeutával, valamint dr. Harmath Artemisz irodalomtörténésszel dolgozhatott együtt a topolyai közönség. A zene és az olvasóvá nevelés volt az est fő motívuma. „Október 20-án sok-sok zenével és zeneiséggel vártunk benneteket, ugyanis nemcsak kipróbálhattuk a különböző csengő-bongó és olykor kongó hangszereket és együtt művészkedhettünk, kiadhattunk magunkból a belénk zárt gondolatokat hangszerek és Paár Julcsi zeneterapeuta segítségével, hanem Harmath Artemisz irodalomtörténésszel végigutazhattunk a kortárs versek zeneiségén, betekintést kaphattunk a legújabb gyermekirodalmi kötetekbe és antológiákba” – hangsúlyozta Vastag Gazsó Hargita.
Október 27-én, az ötödik topolyai stáción Bajzáth Mária mesepedagógus, a Népmesekincstár Mesepedagógia Műhely vezetője és Csörgei Andrea Krisztina kalauzolta el az egybegyűlteket a mesélés kortárs formáiba, világába. A történetmondás lehetőségeiről, a mesélő pedagógusról és a papírszínházról tartott kiselőadásaik és foglalkozásaik mellett Both Gabi, a MeseCentrum főszerkesztője, az IGYIC munkatársa ismertette a naponta frissülő MeseCentrum felületét.
„A Vadlazac2 ötödik állomásán, a mesélés kortárs formáiról szóló előadásban megtanultam Bajzáth Mária csodálatos előadásából, hogy ha jó a mesemondó, a mesélő, a történet hallgatója transzállapotba kerülhet, ami egyaránt gyógyítja a lelket és a testet. És minket is gyógyított, megnyugtatott, elringatott Mária selymes hangszíne. Azt is megtanultam, hogy a mesélő mindig kapcsolódik a pillanattal, a jelennel és a gyerekek ezt érzik és hálásak is ilyenkor, mert végre nem mobilozni látják őket. Meséljünk, mondókázzunk gyermekeinknek, játsszunk és mozogjunk velük együtt!” – írta a főmuzeológus A mesélő pedagógus – Mesemondás a hétköznapok pedagógiai gyakorlatában. Módszerek, ötletek, technikák címen tartott Bajzáth Mária-foglalkozásról.
A november 10-én, csütörtökön, a Vadlazac2-sorozatot Körömi Gábor és Bányai Sándor zárta Játék és olvasóvá nevelés – Élménypedagógia címmel, erről így írt a főmuzeológus:
„Bejártuk Gáborral a múzeumi tereket Holle anyó nyomán, minden installáció valamilyen funkciót kapott a meséből, és tényleg, mintha az installációt is a mesére írták volna! A csapat élvezte, jó volt látni a fiatalabb--idősebb kollégákat, hogy átlényegülve játszanak.
Bányai Sándornál pedig egy összeroncsolt szöveget kellett szálanként összeszedni, de úgy, hogy azt eljátszottuk a másiknak, kapcsolatot létesítettünk a másikkal, problémát oldottunk meg, építettünk, szétszedtünk. Azt erősítette meg, hogy csapatmunkában, ha nem lépsz ki a komfortzónádból, nem lesz mű.”
Az IGYIC hálásan köszöni a beszámolókat Gazsó Hargitának, dr. Fekete Richárdnak, dr. Szabó Ildikónak, Konyecsni Gábornak és dr. Boronkai Dórának.
Veress Gyöngyi