Egyedülálló kiadvány-sorozattal jelentkezett a Református Tananyagtár ebben a tanévben. A négy kötetből álló, 3–4. osztályosoknak szóló szöveggyűjtemény-sorozat, már az első kézbevételnél azt sejteti: nem hagyományos tankönyvcsaláddal van dolgunk.
A nagy gonddal és szakértelemmel válogatott gyűjtemények Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt[1] munkájának gyümölcsei. A pedagógus–író–költő–szerkesztő szerző házaspár különösen ügyelt mind a célcsoport életkori sajátosságaira, érdeklődési körére, olvasásértési szintjére (és azon belül a differenciálásra való lehetőségre) mind a műfaji változatosságra, gazdagságra. Minden kötet egy-egy évszakot ölel fel, a tanév ritmusában: ősszel kezdődik és a szerzők ígérete szerint egy nyári kiadvány lesz a 4. rész, amire még várnunk kell egy kicsit, mert a kötetek megjelenése is a tanév ritmusában történik – a legfrissebb, tavaszi, Gólyahír című kötet néhány hete érhető el a pedagógusok számára –, és amelynek módszertani ötlettára az előzetes hírek szerint, a nyári olvasmányajánlatok mellett, a szabadidős tevékenységek: táborok, kirándulások programjaihoz, foglalkozásaihoz is segítséget nyújt majd.
Az egyes évszakokhoz tartozó könyvekben a szövegek csoportosítása logikus, könnyen követhető rendben történik
Három nagy fejezetre bontva látható az adott évszak, így minden egyes hónap külön egységet képez, amelyeken belül (hetekre tagolva), váltják egymást a témakörök, amik mindenre kiterjedő figyelemmel lettek összeválogatva. A közvetlen környezet megismerése (mindennapok gyerekszemszögből, család, házi kedvencek, nevek, ház körül élő állatok stb.), a tágabb világ felfedezése (napok, évszakok, természet, velünk élő népek, távol élő népek stb.), a hagyományok és ünnepek (farsang, advent, karácsony, madarak és fák napja stb.) és a természetfeletti világ (mesék, mesehősök, vallással, hit, kereszténység) titkainak megismerése gyakorlatilag felölei a gyerekek teljes világát, és lépésről-lépésre haladhatunk a kisebb témától a nagyobb felé, a hétköznapitól a varázslatos felé, ami tökéletes kiegyensúlyozottságot, stabilitást és biztonságérzetet ad, akárcsak a kötetek témaköreinek ritmusa, évkörhöz igazodó ciklikussága.
Különösen izgalmas és találó, ahogyan például az október 23-i eseményekhez válogat szövegeket a kötet. Általános tapasztalat, hogy ehhez a nemzeti ünnepünkhöz picit nehezebb az alsó tagozatos diákjainknak megfelelő foglalkozást összeállítani, nekik való szövegeket találni.
A Kezd őszülni a nyár-kötet Lyukas zászló fejezete felhívja a figyelmet, hogy többek között, olyan igazán „gyerek-kompatibilis”, mai szerzők, mint Dániel András vagy Darvasi László kicsit ironikus, groteszk meséi is alkalmasak lehetnek arra, hogy egy ilyen komoly és nehéz témát feldolgozzunk.
Nagy segítség a pedagógusoknak az is, hogy egy-egy témát számtalan oldalról közelítenek meg a szövegek. Például az Angyalmese-kötetben található Családi fényképalbum részben egyaránt találunk szöveget pl. a teljes családról, a csonka családról, a szülő elvesztéséről vagy a nagycsaládról, rövid kortárs vers, novella vagy épp egy bibliai idézet formájában, így könnyen igazodhatunk a csoportunkat épp foglalkoztató kérdésekhez.
A szöveggyűjtemények önálló antológiaként is megállják a helyüket
Könyvtárgyként is esztétikusak, gyerekszemet, gyerekkezet csábítóak. Letisztult, visszafogott, ám nem túl pasztell színvilágú illusztrációk (melyeket Sásdi Laurának és Séllei Nóra Valériának köszönhetünk) finoman támasztják alá a szövegeket és elegendőt teret adnak a képzelet szárnyalásának.
A szövegek szedése átlátható, megfelelő betűnagysággal és sortávval ahhoz, hogy az olvasással még barátkozó alsó tagozatosok is könnyen boldoguljanak.
A kartonált kötés könnyen forgathatóvá teszi a könyveket, a cérnafűzésnek köszönhetőn attól sem kell tartani, hogy a lapok a használat során kihullanak belőle, a könyv mérte pedig eltér az általában megszokott tankönyv-formától: kisebb és vastagabb ezáltal jó tartása van, könnyebben illik a gyerekkezekbe is.
A tartalom rendkívül gazdag és változatos, ránézésre sokkal több szöveg található egy-egy kötetben, mint amit valójában fel lehet dolgozni egy tanév alatt, de nem is ez a cél. A szerzőpáros hangsúlyozza, hogy a gyűjtemények elsősorban az olvasás megszerettetését, az olvasóvá nevelést tűzik ki célul, így reményeik szerint, az iskolai foglalkozásokon kívül, a szabadidejükben is örömmel böngészik majd a gyerekek a könyveket. Erre jó okot ad a széles szövegkínálat, amiben mindenki találhat kedvére valót. A sok-sok kortárs szöveg mellett felbukkannak a népköltészeti alkotások (népmesék, szokásokhoz kötődő mondókák, dalok) és ma már klasszikusnak számító szerzők művei is (pl.: Lázár Ervin, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Móra Ferenc), de akad egy-egy ismeretterjesztő cikk is, a korosztály olvasásértési szintjére átdolgozva, ami – a tájékozódáson túl – jó alkalmat ad a különböző szövegtípusokkal való ismerkedésre.
Örömteli a lírai alkotások nagy száma a gyűjteményben több okból is
A pedagógusi tapasztalat azt mutatja, hogy még azok a gyerekek is, akik egyébként sokat és szívesen olvasnak meséket, gyerekregényeket, verseskötetet kevesebbet forgatnak, pedig érdemes velük megszerettetni ezt a műfajt, hiszen, ahogy a szerzők is írják, a gyerekek szeretik a verseket, különösen, ha játékosan, szabadon dolgozhatják fel azokat.[2] A versekkel való munka pedig nemcsak esztétikai és ritmusérzéküket, a kreativitásukat és az absztrahálási képességüket fejleszti, de nagy mértékben elősegíti az értő olvasás kialakulását is. (Kifejezetten a verssel való ismerkedésnek, a lírai művekhez való kapcsolódásnak szentelődik egy teljes fejezet a Gólyahír című kötetben Dalnokok háza címmel.)
A különféle feldolgozási módokhoz számtalan ötletet kaphatunk a kötetekhez tartozó Pedagógus ötlettárakban, melyek szintén a Miklya-házaspár munkájának köszönhetők. Bár a szöveggyűjtemény-kötetek is kiváló, értékes kiadványok, a teljes sorozatot a hozzájuk kapcsolódó ötlettár teszi unikálissá.
A több mint 200 oldalas, nagy alakú kötetek kulcsszavai: az átláthatóság, a precizitás, a praktikusság
Már a bevezető részben részletes, ábrával illusztrált útmutatót kapunk, hogy pontosan hogyan is épül fel az ötlettár, ez megkönnyíti és felgyorsítja a hatalmas anyagban való tájékozódást. A fejezetek elején ismétlődő pedagógusoknak szóló fókuszmondatok (válaszok a Mit szeretnénk elérni? Miről szól ez a téma? Miért fontos nekünk? kérdésekre) végig sorvezetőként működnek a közös munka alatt. A tanegységek feldolgozása mindig komplex, változatos módon történik: egyszerre több tanulmányi területet érint (ezeket természetesen mindenütt jelzi a kötet), és Gardner sokrétű intelligencia elméletére[3] épülnek. „Ezek különböző tevékenységeket indukálnak, amelyek segítik a gyerekeket abban, hogy befogadják a szöveget.”[4]- állítják a szerzők, hiszen „ezzel a komplex módszerrel éppen azt szeretnénk megmutatni a gyerekeknek, hogy az irodalom nem egy tantárgy, hanem az életünk szerves része.”[5] Nagyon fontos, talán a legfontosabb gondolat, amit olvasáshoz, irodalomhoz kötődő pedagógusként (és szülőként) átadhatunk gyerekeinknek. Ez az attitűd áthatja a feladatokat is: sokszínűek, kreatívak, egyediek.
Bár az időtartamot mindenütt jelzik, gyakori, hogy nem egy tanórányi időt ölel fel egy-egy foglalkozásterv, hanem inkább kétszer, háromszor 45 percet, ám a fejlesztők hangsúlyozzák: merjünk bátran hozzányúlni, alakítani a feladatokon, foglalkozásokon, igazítsuk azokat saját diákjainkhoz, csoportjainkhoz. (Sok esetben feladatvariációkkal is megkínálnak.)
A játékosság, a kritikai gondolkodás, önkifejezés fejlesztése mind-mind alapvető elemei a foglalkozásoknak: fogalmazás helyett kreatív írás gyakorlatok, sok-sok drámajáték alapú feladat, játék, ritmizálás a szárazabb életrajzi leírások, irodalomtörténeti irodalomelméleti feladat helyett (ilyenek is akadnak azért természetesen, kisebb részeben). Minden foglalkozás mellé alapos segítséget kapunk: milyen eszközökre lesz szükségünk, milyen műveket dolgozunk fel, egy-egy feladat időtartana, variációi, fejlesztési célok, tevékenységek, kapcsolódások más tantárgyakhoz, bibliához. És ha már kapcsolódás... nagy, több oldalas összefoglaló táblázat mutatja meg nekünk, hogy az egyes témák, tanegységek, hogyan kapcsolódnak az állami tankönyvek fejezeteihez, illetve a Református Tananyagtár tartalmaihoz. Az előbbi nagy segítséget nyújt ahhoz, hogyan illesszük a hagyományos tanmenetünkbe a kötet anyagát.
A Református Tananyagtár online tartalmai újra meg újra előkerülnek a foglalkozások során, hiszen ezen a digitális felületen számos izgalmas kiegészítő feladatot találhatunk az egyes kötetekhez kapcsolódóan. (Játékleírások, Tankocka-feladatok, sőt, külön e célra fejlesztett animált, felirattal ellátott mesék, versek.) Talán mondani sem kell, hogy ezek az anyagok a kötetektől függetlenül is, nagy segítséget jelentenek az online oktatás időszakában, akár más tanórákon vagy online napközis foglalkozásokon is.
A kötetekhez a digitális tananyagok ITT, ITT és ITT érhetők el. A feladatok között jócskán akadnak A nap háza című antológia animált videói is, ennek teljes tárát EZEN a linken lehet elérni:
A kiadványokat a Református Tananyagtár állította össze, evidens hát, hogy a szövegek és a feladatok közt is megjelenik a kapcsolódás a hitélethez, az egyházi ünnepekhez: a foglalkozások során előkerülő tevékenységek keresztény értékrendre épülnek, azaz olyan fogalmak köré rendeződnek, mint a – ahogy a szerzőpáros a könyv bevezetőjében írja – „szeretet, empátia, természetvédelem, érzékenyítés, együttműködés, problémacentrikus gondolkodás, felelősségvállalás”. Azt hiszem, ezek azok az értékek, amelyeket világnézeti hovatartozástól függetlenül valamennyi felelős pedagógus (és szülő) a legfontosabb átadandó „útravalóként” tart számon, épp ezért biztatok mindenkit, bátran forgassa és használja ezeket a gyűjteményeket és ötlettárakat, hogy legyen értő olvasó, irodalomrajongó, felelősen gondolkodó, empatikus világot jobbá tevő felnőtt tanítványainkból, gyerekeinkből.
Csörgei Andrea
Miklya Luzsányi Mónika–Miklya Zsolt: Kezd őszülni a nyár (216 oldal, 2020)
Angyalmese (240 oldal, 2020)
Gólyahír (224 oldal, 2021)
Irodalmi szöveggyűjtemény – Pedagógus ötlettár
Református Tananyagfejlesztő Csoport, Budapest
[1] Többet a szerzőkről: ITT és ITT
[2] Miklya Luzsányi Mónika, Miklya Zsolt (2020) Kezd őszülni a nyár. Irodalmi szöveggyűjtemény. Pedagógus ötlettár, Református Tananyagfejlesztő Csoport, Budapest, 14 p.
[3] Gardner elmélete kilencféle intelligenciatípust határoz meg: verbális-nyelvi, logikai-matematikai, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, zenei-ritmikus, kapcsolati, önismereti, természeti, egzisztenciális. Bővebben ITT
[4] Miklya, Miklya Luzsányi, 2020, 17. p.
[5] Miklya, Miklya Luzsányi, 2020, 17 p.