Egy viszonylag friss, XX. századi műfaj, melynek eredete a képregényig nyúlik vissza
Helyesebb azonban médiumnak nevezni, hiszen könyv formátumú, képek sorából áll, de egy nyelvi mozzanat, a cím indítja be az értelmezését.
A silent book tehát olyan képkönyv, amelynek narrációját a befogadó alkotja meg.
Éppen ezért nem „néma könyv”, ahogyan tükörfordításban tűnik. De nem is képeskönyv, hiszen annak kapcsán inkább statikus képsorra gondolunk. Ilyen rokon műfajok a böngészők és a babakönyvek, esetleg a papírszínházak vagy az illusztrált mesekönyvek. Ezekben az illusztrált mesekönyvekben viszont van szöveg, és Magyarországon általában az dominál.
A silent bookból sem hiányzik a szöveg, ezért nem szerencsés dolog szöveg nélküli könyvnek nevezni. Csupán egy kreatív nyomozó-alkotó munka során áll össze az, amit mondani lehet, és mindig egyedileg: az olvasó vagy olvasni nem tudó fejében. A silent book esetében a „nézés” tevékenysége intenzívebb, mint a mesélés.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
A silent book jól alkalmazható a művészeti nevelésben
A silent book legfontosabb, meghatározó jegye a képi narráció. A címből kiindulva azonban az „olvasója” akár magában, csak szófoszlányokban, akár hangosan és kerek történetként, de mindig verbalizálja azt, amit lát. Így remekül fejleszti a szókincset, a dramaturgiai érzéket, a történetmondás képességét.
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
A silent book empátiára nevel
A silent book ezerféleképpen elmesélhető. Ahány olvasó, annyi történet. Így az értelmezője megismerheti mások gondolatmenetét, világképét.
A képkönyv nem csak empátiára, értékpluralizmusra is nevel. Hiszen a kép a titokról szól, így a képek befogadója azonosulni próbál a rejtély mögöttesével: értelmező és fantáziatevékenysége egyszerre van jelen. Végül is az értelmező saját, egyedi történetén keresztül önmagát meséli el. Ez a tevékenysége az önazonosság kialakításában és megszilárdításában segít. Saját világnézetünkre találunk rá a történetalkotás által. Ez már a képkönyv filozófiai szerepéhez vezet…
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
Hajrá, magyarok!
Bár hazánkban ez a médium még kevésbé ismert, a silent bookoknak már saját világversenye is van, ez a Silent Book Content, ami 2014 óta létezik – többek között – az olasz IBBY és a Bolognai Nemzetközi Gyerekkönyvvásár támogatásával.
Az idén egy magyar versenyző, Bertóthy Ágnes is felkerült a shorlistre.
(Vö. Lovász Andrea, Révész Emese, Máray Mariann előadása az egri silentbook-konferencián)
(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)
