A Szegedi Tudományegyetem Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke szervezésében megvalósuló Bolygó bogozó irodalmi sorozat vendége Krizsán Szilvia színész, rendező volt márciusban. Az alkotót 2021-ben megjelent ifjúsági regényéről, a Klotyókémekről Sági Varga Kinga kérdezte.
A beszélgetés két nagyobb téma: a Klotyókémek születése, illetve a színészet és a rendezés tapasztalatai köré szerveződött. Krizsán Szilvia a beszélgetés első felében elmesélte, hogy a Klotyókémek eredetileg rádiós hangjátéknak készült. Mivel a fiatal korosztálynak szóló alkotások hiányoztak a Vajdasági Rádió repertoárjából, a szerző arra gondolt, szívesen írna egyet. A tervek szerint egyepizódos, 21 perces műsor lett volna, a történet azonban végül hétrészesre nyúlt.
Mint kiderült, a hangjáték egy drámapedagógiai munka eredménye volt
Krizsán Szilvia általános iskolás gyerekekkel dolgozott együtt, akik ötleteikkel, a kortárs szleng beemelésével hozzájárultak a műsor létrejöttéhez. Sőt, a könyv címe is a csoport ötlete volt, a szerző ugyanis eredetileg egy lányregényekre jellemző címet választott volna. Krizsán Szilvia elmondta: a gyerekek minden ötletét átszűrte magán. Sokszor egy-egy dalbetétet is újragondoltak, mert a kamaszok saját bevallásuk szerint egészen máshogy viszonyultak egyes dolgokhoz, mint ahogy a zeneszerzők megalkották. A hangjátékot végül a Vajdasági Rádió és Televízió 70. születésnapján mutatták be.
Hogy a hangjáték végül prózai művé nőtte ki magát, az a pandémiának köszönhető. Mivel a járvány miatt megakadtak a hétrészes hangjáték munkálatai, és Krizsán Szilviának is több szabadideje lett, a dialógusok közé prózai betéteket kezdett írni. Bevallása szerint a több évtizedes színészi tapasztalatból adódóan a hangjáték dialógusaival könnyebb dolga volt, míg a prózai átkötések eleinte kihívást jelentettek számára. Amikor elkészült a kézirattal, elküldte Virág Gábornak, hogy megjelentetné-e.
Krizsán Szilvia elmondta: többekben felmerült, vajon készül-e folytatás a hangjátékhoz vagy a regényhez. Mint a szerző kifejtette, nem tervezi továbbírni, hiszen a gyerekszínészek azóta idősebbek, a hangjuk is megváltozott, így nagy lenne a távolság az első és a második történetszál között.
Sági Varga Kinga a bemutató során a regény szereplőire irányította a figyelmet: arra volt kíváncsi, ki a szerző kedvenc figurája. Krizsán elmondta: próbált figyelni arra, hogy minden karakternek különböző személyisége legyen, saját motivációkkal. A kedvence mégis a negatív karakternek tűnő lány, hiszen az a sértettség, amely ebben a szereplőben munkál, sok szempontból a sajátja, de a főszereplővel, Farkas Zoéval is azonosulni tud.
A beszélgetés során Perišić Anna illusztrációiról is szó esett. Krizsán Szilvia kifejtette: a rádió dolgozóitól kért segítséget abban, hogy olyan, magyarul is beszélő illusztrátort találjon, aki jártas a képregényes, karakterközpontú ábrázolásban. Azt szerette volna, ha a könyv vizuálisan igazodik a mai fiatalok ízléséhez, akik számára a mangák meghatározók.
A színészi pályával kapcsolatban azt mesélte, hogy tanárai és környezete visszajelzéseinek hála lett színész, eredetileg az elektrotechnika irányába indult volna el. Ezzel szemben a rendezés úgy került az életébe, hogy szeretett volna eljátszani egy szerepet, így megrendezte az adott darabot. A filmes és sorozatbeli szerepek éppen akkor kezdtek megjelenni az életében, amikor azon gondolkozott, hogy felhagy a színészi szakmával, mert úgy érezte, nem tud tovább játszani, kiüresedett számára a színház.
Sági Varga Kinga a kedvenc szerepéről kérdezte Krizsán Szilviát. A színésznő elmondta, hogy két szerepet kért élete során, ebből az egyik a Bánk bánból Gertrudis volt. Ezért az alakításért több díjjal is kitüntették.
Ehhez a karakterhez családi kötődése van, a nagymamája esti meseként a Bánk bánt mesélte, ebben az előadásában viszont nem volt egészen gonosz ez a karakter, inkább családszerető.
Ezt a tapasztalatot pedig a színésznő az előadásokban is felhasználta. Azt is hozzátette Krizsán, hogy színészként számára fontos feltárni az általa megformált figurák motivációját, igazolást találni a tetteikre. Az írás során is ez segítette a szereplők megalkotásában.
A színésznő kedvenc szerepe mégis egy rendhagyó West Side Story-rendezésben volt, ahol amerikai hajléktalanként figyelte a színpadon zajló eseményeket. Néhány biztos ponton túl teljesen szabad kezet kapott abban, hogy mit tesz a színpadon, amennyiben nem avatkozik a fő történésekbe.
A beszélgetés zárásaként ismét az irodalom felé terelődött szó. Mint Krizsán elmondta, drámát ír, amit el szeretne játszani, s jelenleg a partner karakterén dolgozik. Azt is hozzátette, hogy most egyetemistákkal foglalkozik drámapedagógiai eszközökkel, de nem célja, hogy erről a korosztályról írjon történetet, bár a lehetőségét nem veti el.
Borbíró Aletta