Mesecentrum

Vissza
  • 2021.01.20
  • MeseCentrum

Milyen volt a gyerekek élete egy mozaikcsaládban a XIX. századi Budapesten?

Dr. Gyimesi Emese előadásának videós összefoglalója.

A Vadlazac-sorozat egyik fontos előadását rögzítettük, melynek címe: A nagyváros gyerekszemmel – A Szendrey család Pesten – sétafilozófia.

Lénárd Anna sétakurátor volt a vendégünk, az ő megközelítésében a városi séta mint médium, szórakozás és tanulási módszer jelent meg.

Gymesi Dóra Szendrey Harmath Artemisz-03
 

Előadónk volt dr. Gyimesi Emese, Szendrey Júlia kéziratos hagyatékának kutatója, a tavaly megjelent, eddig jórészt publikálatlan forrásokat feldolgozó Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában című könyv szerzője.

A beszélgetést dr. Harmath Artemisz, az IGYIC igazgatója moderálta.

Nagyon izgalmas témáról adott elő a kutató, dr. Gyimesi Emese, amely több szempontból is kuriózumnak számít

Keveset tudtunk idáig arról, hogy milyen volt a gyerekek élete a nagyvárosban. Dr. Gyimesi Emese könyve 2019-ben jelent meg, és olyan kéziratokat, leveleket, verseket dolgoz föl, amelyek Szendrey Júlia családjában – részben a Petőfi-utódok nyomán, részben pedig az új férjtől, Horváth Árpádtól származó gyerekek révén születtek.

Gymesi Dóra Szendrey Harmath Artemisz-01

A nem egészen negyedórás előadást  ITT nézhetitek meg.

A forrásokhoz kapcsolódnak tanulmányok is, ezek bőven érintik a várost, a nagyváros témáját és azt, hogy néz ki egy város más nézőpontból, mint amit általában a XIX. századi történetfeldolgozás és városkutatás eddig bemutatott nekünk:

itt mozaikcsaláddal, művészcsaláddal, értelmiségi családdal, gyerekekkel és gyerekszempontú megközelítésekkel is találkozunk.

Gymesi Dóra Szendrey Harmath Artemisz-02

Dr. Gyimesi Emese 2010 óta kutatja Szendrey Júlia kéziratos hagyatékát. A feltárt forrásokat nemcsak ebben a kötetben, hanem Szendrey Júlia verseit kötetté szerkesztve is publikálta. Emellett számos tanulmányban foglalkozott azzal, hogy a XIX. századi történetírás által kevéssé vizsgált városkép, illetve életmód és olyan történelmi szereplők nézőpontjából járja körül a témát, mint például a nők és a gyerekek.

A valóban érdekfeszítő előadás részleteit a tanórákba is érdemes beépíteni, nézzétek meg a videót!