Bakó Kata márciusi mesedélutánján „kiruccantunk” Ecuadorba és Spanyolországba
„Ellátogattunk” Mátyás király korába, fecskékkel és kondorkeselyűvel „találkoztunk”, megtudtuk, mikor van az iskolába járás jeles napja, és közben jóféle csokoládéitalokat kortyolgattunk.
A Mese habbal elnevezés nem túlzás, nem ámítás, a program közben ugyanis a résztvevők habos (vagy nem habos) csokis italokat kortyolgattak.
A délután egy ráhangolódó röpke meditációs harangjátékkal kezdődött, majd mindjárt a messzi Ecuadorba „repültünk”, ahol egy szépséges indián lány történetével ismerkedtünk meg, nem mellékesen pedig az is kiderült, hogyan születtek a felhők, és ki teremtette a nappalt és az éjszakát.
A csokiföldi mese után Bakó Kata elénekelte a Kislány, kislány, mit viszel a kosárban? és az Erdő, erdő, erdő, de szép kerek erdő című népdalokat, majd A három szegfű című spanyol mese sokrétű szimbolikáján elmélkedtünk.
A megtisztulásról, az áldozathozatalról, a gyógyulásról (kinek miről) szóló mese után egy kedves történet következett a szerencsét hozó fecskékről. Egy jeles nap (március 12.) alkalmából, amelyet IV. Gergely pápa a diákok napjává nevezett ki, a résztvevők közösen elénekelték a Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján és az Adjatok szalonnát, omne dignum leverendum laude című dalokat.
Az iskolába járás ünneplése után Mátyás király és a szegény tanító meséje következett, melyben az álruhában járó uralkodót saját kabátja eladásából vendégelte meg a derék és jószívű tanár, akit persze a király bőségesen megjutalmazott.
Bakó Kata ezután bemutatta a pentaton hangolású kis nyelvdobot, és három könyvet is ajánlott a megjelenteknek: Asztalos Lajos, Halász Ignácz és Horváth Ildikó Nagyapó mesefája, Boldizsár Ildikó Mesék nőkről férfiaknak és Nagy-Czirok László Betyárélet a Kiskunságon című művét.
Bakó Kata életteli és a környezetére folyton reagáló, kérdezős-beszélgetős előadóstílusa egy percre sem hagyta lankadni a közönséget, nevetés, közös gondolkodás jellemezte az egész délutánt.
A már összeszokott, befogadó és nyitott törzsközönség garantálja a remek hangulatot a következő Mese habbal-eseményen is, április második hetében.
Bakó Kata – Aranyvirág Meseműhelye
Bakó Kata könyvtáros, magyartanár, „Népmesekincstár”-foglalkozásvezető, népdalénekes kerületi lakosként bukkant rá a Ráday utcai MyChoccy Csokoládémanufaktúra boltjára, amelyben mindjárt meglátta a lehetőséget egy nagyszerű, közösségteremtő rendezvény helyszínéhez. Szakmabelieket és érdeklődőket hívott egy kis eszmecserére és persze léleksimogatásra. Hiszen – ahogy mondta: „könnyebben adnak úgy a kollégák a gyerekeknek, ha ők is kapnak.”
A programsorozat minden alkalma hasonlóan épül fel: a repertoárban szerepel egy mese, amely a csokoládéboltban kapható alapanyagok valamelyikének országából származik, és amelyet Kata mesegyűjteményekből válogat, valamint mindig egy aktuális tematika köré építi fel a hozott meséket és népdalokat.
A résztvevők tehát egyrészt meséket, dalokat hallgatnak, másrészt ők maguk is énekelnek, mert a népdaltanulás is a program része.
Mindig akad egy-egy dal- vagy mesegyűjtemény Bakó Kata ajánlásában, amelyek ugyanúgy körbejárnak az asztalok között, mint a bemutatott hangszerek, mert Kata vesszőparipája, hogy a mesetípusokhoz és mesékhez, hangulatokhoz és témákhoz hangszereket lehet társítani, amelyeket a pedagógusok később az oktatás során is tudnak alkalmazni.
Egy-egy Mese Habbal-délután nemcsak a közösségteremtésre ad alkalmat, hanem módszertani ötletbörze is: olvasztótégelye a gyerekekkel foglalkozó szakemberek tapasztalatainak, hiszen itt óvodapedagógus beszélgethet a táncpedagógussal vagy bábművész a tanárral.
Szokács Eszter
Fotók: Angyal Nóra
Felhasznált források
1. mese: „Szépséges Cuyana” (Kolumbusz előtti ecuadori indián mese)
Forrás: Asztalos Lajos – Halász Ignácz – - Horváth Ildikó (szerk.). Nagyapó mesefája 8. Bukarest: Ion Creangă Kiadó, 1977. 238–246.
2. mese: „A három szegfű” (spanyol mese, fordította Boglár Lajos)
Forrás: Boldizsár Ildikó (vál.). Mesék nőkről férfiaknak. Budapest: Magvető Kiadó, 2008. 176–183.
3. mese: „A fecskéről és a többi madárról”
Forrás: Bajzáth Mária (vál.). Kerek élet fája. Budapest: Lampion Könyvek, 2022. 17.
4. mese: „Mátyás király és a szegény tanító”
Forrás: Bajzáth Mária (vál.). Kerek élet fája. Budapest, Lampion Könyvek, 2022. 17.
Dalok hangzóanyaga és forrásuk:
1. Kislány, kislány, mit viszel a kosárba?
Adatközlő: Tötszegi Károlyné Kozma Anna „Kisó”
Gyűjtők, gyűjtés helye és ideje: Kallós Zoltán, Martin György, Sztanó Pál; Méra (Kolozs vm.), 1969. május 20.
2. Erdő, erdő, erdő, de szép kerek erdő
Adatközlők: Simon Jánosné Czira Ilona, Takács Ferenc, Eke Imre, Simon Rozi
Gyűjtő, gyűjtés helye és ideje: Kallós Zoltán, Buza (Szolnok-Doboka vm.), 1965. december
Közös ének:
1. a) Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján
Dömötör Tekla (főszerk.). Magyar Néprajz VII. Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Budapest: Akadémiai Kiadó,
Könyv, a dal változatának hanganyaga
Adatközlők: Gyala József, Dancs Károly, Varga József, Varga Károly
Gyűjtő, gyűjtés helye és ideje: Kiss Lajos Göntérháza (Zala vm.), 1969. április 18.
1. b) Adjatok szalonnát, omne dignum leverendum laude – ezt közösen tanultuk meg kotta nélkül, internetes forrása:
Népzenetár, dalszövegek
A bemutatott könyvek:
1. Asztalos Lajos – Halász Ignácz – Horváth Ildikó (szerk.). Nagyapó mesefája 8. Bukarest: Ion Creangă Kiadó, 1977.
2. Boldizsár Ildikó (vál.). Mesék nőkről férfiaknak. Budapest, Magvető Kiadó, 2008.
3. Nagy-Czirok László: Betyárélet a Kiskunságon. Budapest, Magvető Kiadó, 1965.