10 éves kortól

Uniszex

Vissza
  • 2021.02.18
  • Pásztor Csörgei Andrea

Kalandozások a Pál utca környékén

A Pál utcai küldetés a pedagógusok és az olvasók számára is sok kalandot tartogat. Pásztor Csörgei Andrea írása.

Kedves kötelezőnk

A felső tagozatban feldolgozandó kötelező olvasmányokkal kapcsolatos szakmai vita hosszú évekre nyúlik vissza. Számos cikk, tanulmány, kerekasztal-beszélgetés témája volt, hogy vajon szükséges-e ugyanazt a szöveget feladni adott évfolyamon az ország valamennyi iskolájában, illetve amennyiben igen, nem lenne-e célszerű ezt a listát frissíteni.

Gombos Péter már 2009-es tanulmányában[1] felteszi a kérdést: „Valóban viszonylag változatlan az általános iskola felső tagozatának olvasmánylistája – nagyjából ötven éve?” Majd ugyanebben a tanulmányban megállapítja, hogy az akkor leggyakrabban feladott olvasmányok közül a legújabb kiadású könyv (Tamási Áron Ábel a rengetegbenje) is már hetvenhét éves. Elgondolkodtató, hogy a 2020-ban megjelent magyar nyelv és irodalom kerettanterv[2] kötelezően tanítandó törzsanyaga teljes átfedésben van az idézett Gombos-cikkben felsorolt kötetekkel. A cikkben elemzett felmérésben 115 gyakorló pedagógus válasza alapján e könyvek közül Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk[3] című regénye tűnt a legnépszerűbbnek és a legolvasottabbnak, és talán nem túl nagy merészség adatok nélkül is kijelentenünk, hogy e pozícióját a regény ebben a mezőnyben, ma, több mint tíz év után is tartja.

A mű népszerűségét támasztja alá, hogy a születése óta eltelt több mint száztíz évben számos idegen nyelvre fordították le, több dramatizált változat és film is készült belőle.[4]  És nem csak a múlt században. Napjaink egyik leghíresebb és legkedveltebb feldolgozására, a Dés–Geszti–Grecsó-szerzőcsapat nevével jelzett, Marton László által rendezett Vígszínházbeli musicalre pillanatok alatt elfogynak a jegyek, a rajongók nagy részét pedig valóban a célkorosztálynak számító tizenévesek teszik ki. 

Emellett számos egyéb színpadi adaptáció, kiállítás, helyszínbejáró séta vagy játék hozza még közelebb a művet a mai gyerekekhez. Az effajta programok látogatottsága a bizonyíték rá, hogy a mű a megjelenés után hosszú idővel is képes megszólítani olvasóit.

pal utca kornyeke-01
Fotó: YouTube

A bandaregény aktualitása

Vajon mi lehet ennek az oka? Galuska László Pál már említett tanulmányában összehasonlító elemzést végzett több más ifjúsági regénnyel,[5] és megállapította, hogy A Pál utcai fiúk a gyerekregények kategóriáján belül az úgynevezett „bandaregények” közé tartozik.

A bandaregények „…általában egy olyan gyermekcsoportról szólnak, amelyek a csoportbeli szerepek (vezér[ek], alárendeltek, támogatottak stb.) kialakulása után eredményesen képesek egy őket fenyegető komoly veszélyhelyzet elhárítására vagy más probléma megoldására. Az ilyen típusú művek témája nagyon gyakran nyomozás, vagy csoportok közötti összecsapás. […] A bandaregény sikerét az ember egyik legelemibb ösztöni sajátossága biztosítja, vagyis az a tény, hogy az ember csoportlény, és csak kis csoportok tagjaként érzi jól magát. […] A bandaregények befogadója önkéntelenül is belép a szövegben formálódó csoportba, sajátos lelki alkatának megfelelően kiválasztja magának a neki leginkább megfelelő lelki alkatú csoporttagot és mintegy vele együtt »szocializálódik« a cselekmény folyamán. A befogadóban kialakuló csoportérzés egyik legfontosabb megnyilvánulása, hogy a műben szereplő ellenfél, illetve másik csoport idegenné és negatívvá válik a számára.”[6]

Tizenegy-tizenkét éves kor körül hirtelen erősen megnő a kortárs csoporthoz való tartozás igénye, a szülőkről való leválás folyamata rohamos tempót vesz, akárcsak az az igény, hogy minél alaposabb önismeretre tegyünk szert, és mielőbb választ találjunk arra a kérdésre, hol a helyünk a világban.  Érthető hát, hogy az említett „bandaregények” könnyen megszólítják ezt a korosztályt, amelynek tagjai azonosulnak a regény szereplőivel, akiknek problémái hasonlóak az olvasóközönség dilemmáihoz.

pal utca kornyeke-01
Fotó: Joshua Aragon/ Unsplash

Kamasztükör: A Pál utcai küldetés

A Nagy Ádám – Trencsényi László – Veszprémi Attila szerzőtrió A Pál utcai küldetés című kötete[7] épp erre a bevonódásra játszik rá még mélyebben. A különleges mű egy lapozgatós játékkönyv,[8] amelyben az olvasó Nemecsek Ernő bőrébe bújva maga alakíthatja a történetet.

A cselekmény egyes pontjain olvasóként lehetőséget kapunk a választásra: hogyan döntenénk, ha Ernő helyében lennénk?

Választásunknak megfelelően kell a megadott oldalra lapozni, követni a cselekményt. A mű erőssége elsősorban ebben rejlik: a döntés lehetőségében. Ismervén az eredeti történetet, könnyű elképzelnünk, milyen sok helyzetben kell az olvasó-Nemecseknek valóban nehéz erkölcsi dilemmában állást foglalnia. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy befelé figyeljünk, nézzünk szembe az erényeinkkel, gyengeségeinkkel. Nagy belső utakat járhatunk be, szembesülhetünk tetteink következményével a fotel biztonságos magányából. A drámapedagógia eszköztárának alappilléreként számontartott „mintha”-világba léphetünk be, kihasználva annak összes előnyét. A különbség a drámaórához képest, hogy ez esetben nincsenek társaink a játékban, akik válaszolnának, reagálnának a döntéseinkre, meghagyva ezzel a teljes intimitást.

A cselekményt számtalan úton követhetjük, így lehetőségünk van korrigálni, újragondolni a történést, vagy akár csak kíváncsiságból minél többfélét kipróbálni

Szerencsés, hogy a végkifejletek csekély hányada végződik az eredetihez hűen Nemecsek halálával, a legtöbb esetben szanatóriumba kerül, ahol megkapja az esélyt a tbc-ből való teljes felgyógyulásra. Ezt a lehetőséget az az utalás is erősíti, hogy néhány végkifejlet előrevetíti: Nemecsek később íróvá vált, számos álnéven publikált, az egyik legismertebb írói álneve, Molnár Ferenc! Ez a sajátos csavar tovább mélyíti a döntéseink jelentőségét. Nagyon gyakori az is, hogy a történet végén a két csapat kibékül, szövetkezik (akár együtt küzd a grund várható beépítése ellen), vagy Nemecsek valamiképp épp Áts Ferinek köszönheti majd, hogy bekerülhet a szanatóriumba, tehát a két tábor küzdelme helyett a konszenzusra jutást preferálja a szöveg, üdvözítő megoldásként.

Ugyanakkor végignézve a befejezéseken felmerül, nem lett volna-e praktikusabb „a kevesebb több” elvét alkalmazni: nyilvánvaló, hogy a befejezések száma véges, hiszen az ismert alaptörténet megszabja a kereteket, emiatt néhány lezárás ismétlődik, csupán alig valamilyen részletben térve el egymástól. Ez önmagában nem is lenne baj (hiszen az egy-egy befejezéshez vezető út természetesen variálódik), de a túl sok változat egy idő után elveszi a figyelmet, s az olvasó nem járja végig az összes utat. Ez nemcsak a már említett „belső utak bejárása” miatt veszteség, hanem a könyv másik nagy erőssége okán is: a számtalan valós adaton alapuló művelődéstörténeti adat miatt, ami ügyesen illeszkedik a szövegbe, az olvasók ismeretét észrevétlenül bővítve, és amelyeket kár lenne átugrani.

pal utca kornyeke-01
Fotó: Zachary Anderson/ Unsplash

Nem csak kamaszoknak – a könyv a tanórán

Az egyes cselekményszálak irodalmi kidolgozottsága – szintén a forma jellegéből fakadóan – nem egyenletes: a hosszabb utakon van lehetőség egy-egy új karaktert megismerni, a cselekményt kidolgozottá, kerekké tenni, ám olyan is akad, ahol a történet nagyon hamar véget ér, nem adva ezzel módot a részletek megismerésére (például amikor Csetneky, Nemecsek apjának kliense, hirtelen „megvásárolja” a kis Ernő hagymázas beszéde közben elejtett „bizsikád”-ötletét). Ez azonban nem feltétlenül baj.

Az irodalmi értéket az eredeti mű igen magas szinten képviseli, és épp az a jó, hogy ez a könyv nem is szándékszik versenyezni ezzel: más műfaj, más funkció. Például nagy segítség lehet a literációs folyamatban.

A lehetőség arra, hogy passzív befogadóból aktívvá váljunk, olyan megközelítés, amely a konvencióktól épp elszakadni vágyó, az önállósodás küszöbén álló olvasói célcsoportnak biztosan felkelti az érdeklődését. Ráadásul ez a könyv (ellentétben más, hasonló, ám primer irodalomként és nem egyfajta adaptációként ható lapozgatós játékkönyvekkel) az eredeti mű ismeretében lesz csak igazán élvezhető (bár anélkül is olvasható), így minden bizonnyal erősen Molnár Ferenc szövegére irányítja a figyelmet.

A további kutatásra csábító ismeretközlő adatok, a könyv végén található szószedet („Pufipédia”) és a szereplők jegyzéke, valamint a belső borítón található térképek igazi kincsesbányát jelentenek egy könyvtárostanár számára – pompás könyvtárhasználati játékokat, feladatokat lehetne a kötet alapján összeállítani (például információgyűjtés, forráshasználat), de a különféle történetek alapján remek könyvtári szabadulószoba is készíthető. A különböző cselekményszálak alapján pedig izgalmas drámaórát vagy drámaalapú irodalomórát tarthatunk.

pal utca kornyeke-01
Fotó: Lucy Lb4/ Unsplash

A könyv kivitele átgondolt, praktikus

A belső borítókról perforációval könnyen leválasztható két könyvjelző, melyek igen jó szolgálatot tesznek az olvasás során. A puha borításnak és a nem túl vastag papírnak köszönhetően a könyv tekintélyes terjedelme ellenére sem nehéz, inkább kézbe illő, könnyen forgatható, ami az ilyesfajta lapozgatós könyv esetében alapvető feltétel, még akkor is, ha a lapok vékonysága miatt néhol átüt a mindenhol fellelhető lábnyomminta. Ez utóbbi azonban nem zavaró, hiszen amúgy sem időzünk túl sok időt egy-egy oldalon – egészen más befogadási technikával „dolgozunk”, mint egy hagyományos könyv esetében. Különlegesség a belső borítón található QR-kód, amelynek beolvasásával a könyvhöz készült honlapra kerülünk, s itt a könyvvel kapcsolatos egyéb érdekességeket is találhatunk.

A Pál utcai küldetés valóban egyedülálló a könyvpiacon: pedagógusszemmel nézve a lehetőségek tárháza, a kamasz olvasóknak pedig igazi kalandforrás.

 Pásztor Csörgei Andrea

Nagy Ádám – Trencsényi László – Veszprémi Attila: A Pál utcai küldetés

Athenaeum Kiadó, 2020

304 oldal

3299 Ft

[1] Gombos Péter: „Ó mondd, te mit választanál” A tanár felelőssége és lehetőségei a kötelező olvasmányok kiválasztásában, Könyv és Nevelés, 2009/2. szám. 

[2] Elérhető az Oktatási Hivatal honlapjáról ITT

[3] Első kiadás: Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1907.

[4] Vö.: Galuska László Pál: A Pál utcai fiúk értelmezésének kérdései a magyar gyermekirodalmi kutatásban, Könyv és Nevelés, X. évfolyam, 2008/3. szám.  

[5] Galuska, 2008.

[6] Galuska, 2008.

[7] Nagy Ádám – Trencsényi László – Veszprémi Attila: A Pál utcai küldetés, Budapest, Athenaeum Kiadó, 2020.

[8] A műfaj megteremtése Steve Jackson és Ian Livingstone nevéhez kötődik, a Magyarországon Kaland-Játék Kockázat néven ismertté vált sorozat megalkotásával. Bővebben: Szűcs Gyula: 30 éves a Kaland-Játék-Kockázat sorozat, Index, 2012. 02. 24.