Sepsi László volt a szegedi Bolygó Bogozó vendége. A szerzővel Kollár Árpád beszélgetett Ördögcsapás című ifjúsági regényéről. A kötetbemutatón szóba került a szerző két másik regénye (a Pinky és a Termőtestek), az élőbeszédhez közelítő nyelv és az Ördögcsapásban megjelenő terek.
Kollár első kérdései Sepsi pályájára, érdeklődésének irányára, alakulására fókuszáltak, hiszen a szerző popkultúrával, kritikaírással, írással, trashfilmekkel is foglalkozott, ma viszont szűkebb a tevékenysége, hiszen szerkeszt és fordít az írás mellett. Sepsi elmondta, hogy a második megjelent regénye, a Pinky (Libri, 2016) az első olyan írása, amit említésre méltónak talál. Első publikált kötete, a Holt istenek kora (Új Színházért Alapítvány, 2003) egy agrártematikájú fantasy volt. Tizenhét évesen, Jenei Gyula segítségével jelentette meg. Márton László írt az ÉS-be egy kritikát a Holt istenek koráról, amely után (és az egyetemi évek miatt) hosszú ideig nem írt. Mint Sepsi elmondta, a tanulmányai közben csupán filmkritikával foglalkozott. Amikor az egyetem után ismét alkotni kezdett, folyóiratokhoz küldte a szövegeit. Idővel megkereste Dunajcsik Mátyást egy novelláskötet ötletével. Dunajcsik jónak tartotta a szövegeket, de mivel a magyar piac kevésbé volt nyitott a novellákra, a leadott anyagból a Pinky világa kezdett formálódni, amely később a Libri Kiadó díja által, a Dunajcsik Mátyás Lehetőség keretében kerülhetett az olvasók kezébe.
Kollár szerint a Pinky sikeres, a recepciója is jó volt. Sepsi ezzel némileg szembehelyezkedve elmondta, hogy piacilag a könyv nem volt sikertörténet. Más értelemben viszont új lehetőségeket teremtett számára, például felkérték gyerekkönyvek írására, amelyek (mint viccesen hozzátette) a játékok helyett választhatók a Happy Meal menü mellé ajándékként. Idővel szerkesztői felkereséseket is kapott, illetve egyre több fordítói munkája lett.
Mint Kollár kiemelte, a recepció rendszerint a szépirodalom és popkultúra határára helyezi Sepsi szövegeit, de mégis sokszor felmerül, hogy valójában melyik kategóriába is tartoznak. Sepsi szerint ezek a besorolási igények a befogadó problémái, untatja ez a fajta megkülönböztetésre való törekvés. Az egyetemen filmmel foglalkozott, ahol az ilyen típusú szembeállítás nem jellemző, így számára idegen az erős címkézés és kategorizálás. Hozzátette, hogy sok kanonizált irodalmi alkotás is olvasható műfaji kódok mentén: az Édes Anna például értelmezhető pszichothrillerként vagy Móricz egyes művei tanyahorrorként. Bevallása szerint sokszor nehéz az olvasók számára a történeteibe való bevonódás, hiszen a popkultúra felől közelítve sok lehet a szereplők nihilizmusa és az öncélúnak tűnő történetszövési megoldások, míg a szépirodalom felől értelmezők a regényben megjelenő erőszakkal nem tudnak mit kezdeni.
A bemutató során előkerült az élőbeszédhez húzó szövegek kérdése is. Sepsi számára King ebben a tekintetben fontos előkép volt, valamint Tarantino is. A filmes gondolkodás egyébként is lényeges számára, például a Termőtestek (Jelenkor, 2021) esetében a saját képére akarta formálni ezeket a tapasztalatokat, a gótikára jellemző motívumokat erős nihillel akarta párosítani.
Az Ördögcsapás (Tilos az Á Könyvek, 2017) a Pinky és a Termőtestek közötti időszakban jelent meg. Kollár arra volt kíváncsi, hogy miért nem a Libri adta ki. Sepsi kifejtette, hogy Péczely Dóra felkérésére íródott a kötet, aki a Könyvhéten kereste meg őt az ajánlattal. Küldött neki egy rövid szinopszist a történetről (road movie-sztori, fantasztikummal és videójátékkal körítve), amit Péczely el is fogadott. Az Ördögcsapásban a kamaszkort és a játékfüggőséget akarta megragadni Sepsi, az érdekelte, hogy ehhez mit tud hozzátenni. A szerkesztés során sokat húztak a szövegből, és amikor egy ifjúsági regényhez képest a nihil nagyobb mértékben jelent meg a történetben, akkor Sepsi, ahogy fogalmazott, „a saját kezére csapott”. A hitelesség érdekében próbálta elkerülni a túl filozofikus betéteket, mégis próbált kicsit koravén, költőlélek szereplőt megalkotni a regényhez. A nyelvi hitelességgel kapcsolatban nem biztos abban, hogy ez a szleng esetében is működik, mindenesetre törekedett rá, hogy ne emeljen be olyan kifejezéseket, amelyek gyorsan elévülnek. Hozzátette, hogy a fordítás esetében is fontos az időtállóbb szleng alkalmazása: egy példát is említett, a YOLO kifejezés esetében várhatónak érezte, hogy gyorsan ki fog kopni a köznyelvből, míg a droghoz kapcsolódó belövés kifejezés fennmaradt. Az utóbbit William S. Burroughs újrafordításával kapcsolatban emelte ki.
A regény központja egy Mefisztó-történet, amely köré könnyen fel lehetett építeni a főbb motívumokat. A cselekmény zárlatával kapcsolatban Sepsi elmondta, hogy nem akart túl szabályos műfaji struktúrát követni, tehát „el kellett rántani a kormányt”. Hozzátette, hogy az író legjobb barátja ilyenkor egy szereplő megölése. A zárlat a heroikus összecsapás hiányával a győzelem lehetőségét veti el, és úgy érezte, hogy amennyiben mégis lehetséges lenne, a regény elejével helyezkedne szembe.
Kollár a regény nyitóhelyszínével kapcsolatban is megfogalmazott néhány kérdést. Sepsi elmondta, hogy a saját tiszajenői és a környékbeli falvak tapasztalatát dolgozta be a szövegbe, sőt, a történetben megjelenő kocsmát is egy meglévő helyről mintázta. Majd hozzátette, szereti magát beleírni női karakterekbe, az Ördögcsapás esetében például a pultosba "dolgozta be" magát. A vidéki tér pedig a gyökértelenséget, az első generációs tapasztalatot és a sikertelen kitörési kísérletet jeleníti meg. A címben megjelenő Ördögcsapás egy misztikus teret, utat szimbolizál, a fő útról való letérésre utal.
Borbíró Aletta