Szerencsére egyre több szó esik a kortárs irodalmi művek tananyagba való beemelésének szükségességéről
A tapasztalat azt mutatja, hogy az alsó tagozatban ez mind gyakrabban és gördülékenyen valósul meg, felsőben viszont még mindig nagyon ritka, hogy kortárs ifjúsági regény feldolgozására jusson idő a tanév során.
A színművek elemzése amúgy is viszonylag kis szeletét teszi ki az irodalom-tananyagnak, s ezek szinte kizárólag klasszikus, felnőtteknek szóló művekre szorítkoznak. A felső tagozatban egy reneszánsz dráma és egy XX. századi színmű feldolgozására ad javaslatot a kerettanterv,[1] míg 9–12. osztályban, bár lényegesen jobb a helyzet, még a XX. századi drámák közt is csak felnőtteknek szóló darabokkal dolgozhatnak a tanórán a diákok, napjaink drámairodalmára pedig nem tér ki szorosan a kerettanterv.[2]
Kétségtelen, egy drámai mű feldolgozása bizonyos szempontból nehezebb, mint egy prózai műé
Minden bizonnyal ez igényel némi színházlátogatási rutint. A magyarországi drámapedagógia „édesanyját”, Gabnai Katalint idézve:
„Igaz, drámát olvasni – és olvastatni – nem kis munka. Nehéz feladatként éli meg a legtöbb tanár. Lehet, hogy nem azzal kellene kezdeni a színházzal való barátkozást? Nem bizony. A családon belül dünnyögőkkel és dúdolókkal, a vers és a mese örömeivel, a dalokkal és drámajátékokkal lehet elindulni a nagyobb feladatok felé.”[3]
Rajtunk, pedagógusokon roppant nagy hát a felelősség, hogy ügyeljünk rá: lehetőleg azokat a diákokat is bevezessük e lépésekkel a színház és a dráma világába, akik ezt nem magától értetődő természetességgel hozzák otthonról.
Pedig a színházi szocializáció elengedhetetlenül fontos lenne mindenki számára. Nemcsak azért, mert szélesíti a látókört, elgondolkodtat és szórakoztat, hanem mert a gyerekek megtanulják értékelni, a „jelen levés”, az egyszeri, megismételhetetlen „itt és most” pillanatát.
Ugye, nem is kell mondani, mennyire fontos ez abban a világban, ahol kapcsolatainknak lassan nagyobbik része szorul a virtuális világba, ahol minden rögzíthető, újranézhető, sőt ha kell, manipulálható?
Ne fosszuk hát meg gyerekeinket, diákjainkat a való(di)ság csodájától! Készítsük elő a terepet, és kiskamasz kortól igyekezzünk megkínálni őket a drámairodalom egyes darabjaival. Ne csak megtekintésre, olvasásra is! Hiszen azon is érdemes elgondolkoznunk, hogy a fiataloknak a képek dominanciáján alapuló, megváltozott olvasástechnikája[4] gyakran türelmetlenné teszi őket az epikai művek terjedelmes leíró részeivel szemben, míg egy drámai mű cselekményessége és egy regényhez képest rövidebb terjedelme talán könnyebben olvasási lendületbe hozza őket, különösen akkor, ha ezek a művek az őket foglalkoztató kérdéseket helyezik a fókuszba.
Ilyen darabok gyűjteménye a Mennyek és pokol. Színpadi mesék, történetek gyerekeknek és felnőtteknek,[5] amely lengyel gyerek- és ifjúsági darabok válogatáskötete. Hogy mi a lényegi különbség „felnőtt” és „ifjúsági” darabok között, annak megértéséhez álljon itt egy idézet a kötet utószavát jegyző Novák Jánostól (a Kolibri Színház igazgatójától):
„Az ifjúsági darabok a felnőttirodalom komplexitásával szemben »egy-ügyűek«, igen gyakran csak egy-egy kérdésre koncentrálnak. Ennek okát abban látom, hogy agyunk fejlődésének utolsó szakasza a kamaszkori hormonális változások következményeként 9–12 éves kortól körülbelül 23 éves korig tart. Az átalakulás az agyban hátulról előre, szakaszosan megy végbe. Először az érzelmi központ változik felnőtté, és legutoljára a konfliktusok felismerésének, megoldásának székhelye, a homloklebeny. A kamaszok ennek az átalakulásnak az átmeneti időszakában segítségre szorulnak. Ezt szolgálja az egy ügyre fókuszálás. Az ifjúsági irodalom és színház így és ezért jelenthet kapaszkodót a gyerekek és kamaszok számára.”[6]
A kötet tartalma rendkívül színes, változatos
Életkor, fókusz, hangulat, stílus szerint válogathatunk kedvünkre. A teljesség igénye nélkül: akad köztük abszurd komédia (Nagy zöld galiba), a klasszikus mesevilág elemeivel dolgozó darab (Hogy lettem boszorka, Mennyek és pokol, Aki), a betegséget, másságot, halált bemutató mű (Debil, Jeremi összekapja magát, Aki), a középkori moralitásjátékok Akárkijét idéző színmű (Aki, A Mókus-Leány története), illetve nyelvi szempontból nézve akad köztük verses (Hogy lettem boszorka, A hordóban nevelt fiú) vagy kifejezetten speciális nyelvi kísérletnek betudható mű (Lődd rá spiccel!).
Ami viszont mind a tíz drámában közös, hogy hihetetlen pontossággal és éleslátással képesek megmutatni a kamaszok lelkivilágát, a kétségeiket, az életükben felbukkanó hiátusokat, vágyakat és konfliktusokat.
A kamaszkor talán egyik legnagyobb kihívása ez elválással és az elengedéssel való küzdelem
Egyfelől az életkoruk természetes velejárója a leválás a szülőkről, a saját út megtalálása, ami nyilván mindkét félben szorongással, fájdalommal, dühvel is jár. Gyönyörű-fájdalmas, míves szöveg erről a témáról Robert Jarosznak A hordóban nevelt fiú című műve, melynek feldolgozása pedagógusként kezünkbe adja annak a lehetőségét, hogy egészen mély, lélektől lélekig ható beszélgetést alakítsunk ki a fiatalokkal a szülő–gyerek-kapcsolatról, ami talán a legmeghatározóbb témája életüknek.
A statisztikák szerint majdnem minden második házasság válással végződik, és ez leggyakrabban az emberek negyvenedik életéve körül következik be, vagyis épp a kamaszkor táján éri a gyerekeket a családi krízis.
A saját életút megtalálása mellett ez a veszteség is felbukkan az Aki című apakeresős-elengedős darabban, vagy a címadó Mennyek és pokol című színműben, ahol egy csavarral, az elhunyt édesanya szemszögéből nézhetjük végig, hogyan sikerül mindkettejüknek, anyának és fiának megbirkóznia az elválással.
Az önállóvá válás igényének és a halál jelenléte okozta szorongással a Jeremi összekapja magát című darabban találkozhatunk, ám itt is, mint néhány másik darabban, mintegy ellensúlyként megjelenik az első szerelem ígérete, amely tinédzser korban képes felülírni szinte bármilyen szorongást, rettegést.
Az efféle, nehéz, lelket megülő témák oldása több színműben is jelen van (Aki, Jeremi összekapja magát, Mennyek és pokol, Debil), s a helyzetkomikum, a humoros, nem egyszer ironikus hangvétel, a történetek bizarr elemei mind-mind hozzásegítenek ahhoz, hogy könnyebben emészthetőek legyenek a történetek. Ez különösen a fiatalabbaknak (14 év alattiaknak) szóló darabokra jellemző, míg a 14–16 év fölötti korosztálynak ajánlott színművek között előfordulnak olyanok is (A hordóban nevelt fiú, Kép), amelyek épp a drámaiságukkal segítik elő az olvasóban a gondolatok, érzelmek, reflexiók megszületését.
Természetesen jó ifjúsági műhöz illőn a színművek görbe tükröt tartanak a felnőttek elé
Az elhanyagoló, esetleg iszákos (Kép), a temérdek munka miatt túlságosan elfoglalt (Hogy lettem boszorka) vagy épp túlaggódó (Jeremi összekapja magát), a gyerek világát meg nem érteni akaró (Lődd rá spiccel!) szülők, az előítéletes, beskatulyázó pedagógusok (Kép) típusára mind-mind találunk példát. A közös feldolgozás során ez nemcsak arra ad alkalmat, hogy a gyerekek véleményt formáljanak a felnőttekről, hanem arra is, hogy magunk is éljünk az önreflexió lehetőségével.
Ha valamelyik színmű nagyon megérintett bennünket és diákjainkat, semmiképp se fosszuk meg magunkat a közös színházcsinálás izgalmától, bátran vigyük színre a darabot, akár egy osztályelőadás keretén belül is, hiszen a közös játék és alkotás mindig meghálálja a belefektetett erőfeszítést.
Csörgei Andrea
A fotókat a kötethez készült videókból vágtuk ki: FORRÁS
[1] 5–8. évfolyam kerettanterv
[2] 9–12. évfolyam kerettanterv
[3] Gabnai Katalin: Színházas könyv, Budapest, Helikon Kiadó, 2012, 8.
[4] Bővebben a témáról: Fenyő Gy.: Hogyan olvasnak a fiatalok?, Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 3. évfolyam, 2015/1, 60–73.
[5] Pászt Patrícia, dr. – Felberg Karolina, dr. – Kopciński, Jacek prof. (szerk.): Mennyek és pokol. Színpadi mesék, történetek gyerekeknek és felnőtteknek, Budapest, Móra Könyvkiadó, 2021, 368.
[6] Pászt–Felberg–Kopciński, 364.
Mennyek és pokol – Színpadi mesék, történetek gyerekeknek és felnőtteknek
Szerzők: Pászt Patrícia, dr. – Felberg Karolina, dr. – Kopciński, Jacek prof. (szerk.)
Illusztráció: Kárpáti Tibor
Budapest, Móra Könyvkiadó, 2021
368 oldal
3499 Ft