A Pécsi Tudományegyetemmel való együttműködésben a szekszárdi és pécsi pedagógusképzős hallgatók a 2022/23-as tanév őszi félévében részt vesznek az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum (IGYIC) szakmai eseményén, a Vadlazac2 pedagógiai workshopsorozaton.
Bányai Sándor élmény- és kalandpedagógiai tréner október 3-i pécsi előadása volt az első: (Élménypedagógiai kalandok – szövegfeldolgozás és szociális kompetenciafejlesztés).
Október 10-én pedig A mesélés kortárs formái című műhely keretén belül két újabb előadó, dr. Józsa Éva bábjátékos, bábpedagógus, egyetemi docens és dr. Harmath Artemisz irodalomtörténész, irodalomkritikus, tanár, az IGYIC vezetője tartott előadást és interaktív workshopot a II. éves tanító szakos hallgatóknak a pécsi tagozat kancelláriaépületében.
Dr. Harmath Artemisz bemutatta az IGYIC-et, és ismertette azon programjait, melyek a leendő tanítók számára hasznosak lehetnek
A szervezet vezetője utalt az olvasási szokásokat felmérő 2017-es és 2019-es kutatások (TÁMOP-FSZEK) eredményeire, melyekből kiderül, hogy a gyermekek kedvenc hősei inkább rajzfilmszereplők, mintsem könyves élményekből ismert alakok. Felhívta a figyelmet arra, milyen nagy felelősségük van a pedagógusoknak az olvasóvá nevelésben, akik éppen egy olyan életkorban találkoznak a gyermekekkel – az úgynevezett kapukorszakban –, amikor azok nyitottsága, fogékonysága a külvilágra rendkívül erős.
Az IGYIC vezetője a kortárs, elsősorban hazai gyermek- és ifjúsági irodalom legfrissebb műveinek bemutatásával, könyvajánlókkal folytatta a programot, szövegrészeket olvasott fel egyes kiadványokból. Kiemelte, milyen irodalomesztétikai jellemzők miatt érdemes a mű az iskolai feldolgozásra.
Műfaji besorolásuk alapján csoportosítva elsőként meseregényeket ismertetett, köztük a kortalan kortársakat, amelyek ma is izgalmat szereznek a gyerekeknek (egyébként a felnőtteknek is): Erich Kästner, Astrid Lindgren könyveit; a magyarok közül például valamennyiünk gyermekkori kedvencét, Csukás István Süsü, a sárkány című klasszikusát vagy Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnikáját.
Majd frissebb művek következtek, köztük Jeney Zoltán Rév Fülöp és J. K. Rowling A karácsonyi malac című regénye, mely művekben nem csupán a kalandosság közös, hanem a hősök lovagi erényei, tettei is hasonlók. Bár ez utóbbi már a mai gyerekek által leginkább kedvelt fantasy-keretben, a valószerű, hétköznapi környezetből egy fantáziavilág másholjába helyezi a cselekményt.
A valós keretű események nemcsak fantasyvel, de népmesei elemekkel is ötvöződhetnek, mint például Hajós Erika Lizi és a Mindentudó Porcica című meseregényében. A hallgatók között volt olyan, akinek első könyve Brian Selznick műve, A leleményes Hugo Cabret volt, s ezt a könyvet is hozta magával Artemisz az ajánlottak között mint a képpel és szöveggel felváltva „mesélő” meseregény példáját.
Majd novellamesék bemutatása következett: M. Kácsor Zoltán A boszorkány seprűje című könyvétől Harcos Bálint A Halandzsarablókjáig tart az ív. A mesenovellás kötetek közül megismertük még Cigány Zoltán Csoda és Kósza című könyvét, melyben a humor forrása gyakran az, hogy a szereplők félreértik bizonyos szavak többértelműségéből fakadó jelentéseit. Verses meseregényekről is hallottak a hallgatók; Keresztesi József Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza, Varró Dániel A szomjas troll, Harcos Bálint A boszorkánycica, illetve Felhőcukrászda című munkájáig, de Gáti István Kornél, a kobrájába is belelapoztak a hallgatók.
Dr. Harmath Artemisz előadásának végső konklúziója, hogy minden jó mű önmagából veszi a játékszabályait, vagyis a befogadás kulcsai a szövegben keresendők. A bemutatott meseregények esetében mindig más és más hozza játékba az olvasót a stílus, a narráció vagy épp a médiumok ötvözése által.
A bábok varázslata – A kapaszkodó báboktól a varázsmesék bábos előadásáig a pedagógiai gyakorlatban
Dr. Józsa Éva előadásában saját szakmai hitvallásából indult ki, melyet nemzetközi kutatási eredmények (Hattie, 2008; 2013) is igazolnak: „a pedagógus az a kulcstényező, aki a tanulás sikerének meghatározója”.
Fontos, hogy ismerje a minőségi irodalmat, hogy művészi értéket juttathasson el azokhoz a gyermekekhez is, akiknél a család szerepe ezen a területen kevésbé érvényesül. Mindkét előadó kiemelte, hogy a felnőttek hozzáállása, lelkesedése nélkül nem lesz ragadós a példa. Ezért a pedagógus először a maga érzelmeit és szellemét fejleszti, hogy élvezni tudja az összetettebb, finomabb humorú műveket, s így tudja az élvezetet átadni.
A művészi szintű előadás során dr. Józsa Éva többször mély csöndet teremtett a teremben gesztikulációja, hanghordozása, dramatikus példái által.
Ennek egyik módszertani lehetősége a bábok, illetve a papírszínház alkalmazása tanórákon vagy az iskolai mindennapok egy-egy fázisában. Ez a művészeti ág az alkotás, a teremtés lehetőségét kínálja, amelyben oly nagy hiányt szenvednek a ma fiataljai.
A bábozás eredetileg felnőtteknek szólt, ma erőteljesen jelen van a gyermekkultúrában is. Dr. Józsa Éva óva intette a hallgatóságot attól, hogy a bábozás pusztán didaktikai legyen, s a pedagógiai cél mögül kihátráljon a művészeti szempont.
Hogyan lehet ezt elérni? Erre mutatott néhány saját maga által készített bábot, díszletet, kelléket, technikát, melyek az érzelmi bevonódást segítik (egy rókabábbal játszva például megmutatta, hogyan lehet kiválasztani a közösen elolvasandó könyvet, illetve olvasást gyakorolni a róka hibáit javítva).
Ezek az ötletek, javaslatok nem kívánnak dramaturgiai felkészültséget, ugyanakkor a gyermekek számára befogadhatóvá, igazi élménnyé teszik az irodalmi szövegeket.
A hallgatók az előadás után kezükbe foghatták a bábokat, díszleteket, megtapinthatták az anyagukat, s nagy érdeklődéssel lapozgatták a bemutatott kiadványokat. Mindkét előadó szakterületének kiváló képviselője, akik elméleti alapvetésekre konkrét, a gyakorlatban alkalmazható ismereteket adtak a tanítójelölteknek.
Hálásan köszönjük a beszámolóhoz nyújtott segítséget dr. Szabó Ildikó tudományos főmunkatársnak