Miről szól valójában az adventi időszak? Az elcsendesedés és a várakozás időszaka helyett egyre inkább a giccses üzenetek és a valós gondolatoknak álcázott piacképes műesztétika nyer teret? Miképpen kapcsolódhatnak a gyerekek Jézus eljöveteléhez? Hogyan segít ennek elérésben a zene és a vers? Hová tűnt a legszentebb ünnepünkből a katarzis?
A MeseCentrum podcastsorozatának állandó beszélgetőpartnereihez ezúttal Paár Julcsi zeneterapeuta, a Magyar Zeneterápiás Egyesület frissen kinevezett igazgatója csatlakozott.
Kortársi segítőink: Hajdú Hanna és Balogh Madár Bendegúz, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium negyedikes tanulói voltak.
A könyv, amiben kötve hiszünk: Lacki János: Karácsonyváró – Verses adventi családi naptár (Harmath Kiadó, Lackfi Johanna illusztrációival)
Az adventi időszakban számtalan kiadvánnyal bombázzák a családokat a kiadók, hagyományosan ilyenkor fogy a legtöbb karácsonyhoz köthető könyv
Az értékes kötetek között jelentős mennyiségű úgynevezett „vásári portéka” is megjelenik. Lackfi János csodaszép kiállítású kötete „három az egyben”, hiszen minden egyes adventi napra jut egy költemény, amelynek címében kérdés-felelet formájában, a tulajdonságokra kérdeznek rá, és valamilyen módon reflektálnak Jézus eljövetelére.
Paár Julcsi elmondta, hogy ebben az időszakban a szokásosnál is több meghívást kap fellépésekre, és nagyon nehéz választania a repertoárján lévő dalok közül. Az elcsendesülés, önmagunkba tekintés időszakában szerinte nagy segítséget jelent a vers és a zene. Épp ezért érlelődik benne hosszú ideje egy adventi dalokból álló nagyon őszinte, és emberközeli, mindannyiunkról szóló dalokból álló kiadvány, hogy ne csupán a kínosan elnyekergett Mennyből az angyal legyen az egyetlen opció a karácsonyfa körül, amikor összegyűlik az ünnepre a család. Nagyon őszinte és emberközeli, mindannyiunkról szóló karácsonyi anyag születhet ebből.
A tízévesek őszintesége
Nyulász Péter két negyedikes fiatalt kérdezett arról, hogy tetszett nekik Lackfi János és Lackfi Johanna kötete. Hanna és Bendegúz a tizedik adventi naphoz kapcsolódó szöveget olvasták föl, és kifejezetten tetszett nekik az üzenete, ami a családról és egymás elfogadásáról, sőt segítéséről szól, valamint a rímek és az illusztrációk is elnyerték a tetszésüket. Náluk is a családi együttléten van a hangsúly karácsonykor, sokat olvasnak ilyenkor, és saját kézzel készült adventi naptárral lepik meg a szeretteiket, valamint kedves üzenetekkel. A Mikulás és Jézus is szuperhős a szemükben.
Szentenciák, versek és kalendárium
Harmath Artemisznek nagyon rokonszenves volt, ahogy az ünnepvárás szemléletét megújítja a kötet, és a családi tevékenység felé orientálja az olvasókat a kérdésekkel és a feladatokkal, ugyanakkor a költészeti szempontok sok kérdést szültek benne.
Nényei Pál is csatlakozott hozzá ezzel kapcsolatban, mert úgy gondolja, Lackfi János nagyon-nagyon-nagyon sokat ír. Ilyenkor mindenképp becsúsznak a sikerületlenebb művek, most is ezt érezte. Úgy érzi, néha a rímek egészen furcsák. De ezzel a kritikával nem szeretné a kötet jószándékát kétségbe vonni.
Nyulász Péter hozzátette, hogy Lackfinak már száznál is több önálló kötete jelent meg, és nem mondható, hogy minden sora a kiforrott költészetet képviseli.
Amiről szó volt még
Mennyire lehet „szájbarágni” az üzeneteket a karácsonyi kiadványokban?
Miért nem jó, ha „aprópénzre” váltjuk a karácsonyt?
A legsablonosabb rímpárokat is elemezték a megszólalók.
Az emlékezetkiesés lengi körül az egész karácsonyt, mintha elfelejtenénk a „cuki kis Jézus” születésére való várakozásban, hogy ez az időszak egyben az utolsó ítélet utáni vágy is, és az év legsötétebb időszakában vagyunk.
A világvége-gondolatok is előkerültek.
A giccs és a művészet kapcsolata is szóba került.
Pozitív példákat is hallottunk azért: az egyik, a Bárka kiadványa, a Mondanivalók.
És a Felhőpárna antológiából is meghallgathattuk Jász Attila Azt hiszem című versét.
Ha kíváncsiak vagytok a harmadik pozitív példára, mindenképpen hallgassátok meg friss adásunkat a Magyar Kultúra Podcastok felületein!
Korábbi adásainkról ITT olvashatjátok el az összefoglalókat.