Állandó kritikai kerekasztalunk – rendhagyó módon – ezúttal annak a könyvnek a szerzőjével egészült ki, amelyben kötve hiszünk: Regős Mátyás: Tiki (Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2020.)
Regős Mátyás, Gérecz Attila-díjas költő, író. Magyar-hittan szakon végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jelenleg ugyanott Bereményi Géza életművéből doktorál. Szereti a focit, az Erős vár FC alapító tagja.
Alkotói pályája az Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának ösztöndíjasaként indult. Elsőként a Patyik Fedon című verseskötete jelent meg. Második, Tiki című könyvét az Előretolt Helyőrség Íróakadémiája adta ki 2020-ban.
Legutóbbi kötete pedig a Regényes természet című irodalmi pályázat fődíjasa lett, melyet az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztosi iroda és a Magyar Írószövetség írt ki környezetvédelem, klímaváltozás és aktív turizmus témában. A Lóri és a kihalt állatok című kötetéről hetedik adásunkban beszélgettünk, ITT olvasható a cikk, és érdemes rákattintani a beszélgetésre is.
Tényleg egy csónakban evezünk?
Regős Mátyás Tiki című kötetének deviáns főhőse megtöri a sztereotípiákat, és igen szabadon beszél nagyon sok nehéz témáról. A szerelem és a barátság foglalkoztatja leginkább, de különböző fájdalmas traumák is előkerülnek belső monológjaiban, és egy különleges tanár-diák viszony fejlődésének is tanúi lehetünk, ez adta az apropót a beszélgetéshez.
Nyulász Péter kérdésére elmondta a szerző, hogy a főhős belső útjának kibontakozásában elég nagy szerepe van a tanárfigurának. Bár sok esetben a tanárok talán maguk sem tudják, hogyan hatnak valójában a diákjaikra. Ő inkább arra hajlik, hogy a könyvben szereplő Kenéz tanár úr jóindulattal közelít tanítványához.
Nényei Pál hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy a mostanában igen sűrűn zajló demonstrációk már nem a tanárok ellen szerveződnek, mint például a '68-as diáklázadás idején, hanem épp a pedagógusok érdekében emelnek szót (főként) a középiskolások. Tehát inkább az oktatás rendszerszintű problémáival elégedetlenek a benne résztvevők, és ez nem eltávolítja, hanem sokkal inkább közelebb viszi őket egymáshoz. A korszellem egymás megértése felé tereli mind a tanárokat, mind pedig a diákokat.
Harmath Artemisz szerint a Tiki abból a szempontból is különleges, mert kihangosít egy olyan, a nyilvánosságban kevéssé hallható hangot, ami a belső diáknyelv, nem pedig az, amit a kreált írói diáknyelvnek gondolunk az ifjúsági művekben. Ez a kendőzetlen stílus és hang egyesíti magában a különböző regisztereket, és irodalmi nyelvként szólal meg.
Az érintett korosztály olvasója, Pataki Sári tizedikes gimnazista eleinte nehezen kapcsolódott a történethez, de aztán igen gyorsan magába szippantotta, és nagyon megérintette, ahogyan a tanár és tanítványa a kölcsönös megértés felé mozdult el a végén.
Az adásból megtudhatjátok még, hogy milyen volt az a gyakorlóév, amikor Regős Mátyás tanárdiplomája megszerzése előtt egykori iskolájában tanított… Mivel telnek az óraközi szünetek mostanság az iskolákban? Mennyire uralkodott el az apátia a diákok körében? Miben mások a mostani demonstrációk, mint az egykori „igazi” tüntetések, valamint létezik-e még valódi ellenállás? Különösen izgalmas kérdés, hogy vajon mi lehet az a történetszál, amit Nényei Pál szerint ki kellett volna hagynia az írónak a könyvből… A műfaji besorolások kérdése is előkerült, valamint azt is megtudhatjátok, hogy mi volt Regős Mátyás legkedvesebb mesekönyve gyerekként, és mit mesél mostanában a saját lányainak.
A Magyar Kultúra Podcastok felületein követhetitek friss adásunkat!
Spotify
Apple Podcast
Google Podcast
Hallgassatok ránk!
Az első hát adásunkról minden további információt megtaláltok ITT
A Tikiről Poós Zoltán is írt már korábban a MeseCentrumon, ezt ITT olvashatjátok el