Vissza
  • 2024.07.04
  • Both Gabi

„Nincs mese, olvasni kell!”

Nyári olvasmányok IV. - Keller Ami és Kollár Árpád

Nyári körkérdésünkre az ötgyerekes Keller Ami – Kollár Árpád házaspár válaszolt

Elkezdődött és hetekre meghatározza sokak életét az iskolai nyári szünet. Írókat, szerkesztőket, gyerekirodalmi szakembereket kerestünk meg körkérdésünkkel és kértük, meséljenek saját kedvenc nyári olvasmányaikról és ajánljanak olvasnivalót az idei nyárra.  Ezúttal egy ötgyerekes házaspárt kérdeztünk. Keller Ami fotóművész, fotóesszéista és Kollár Árpád, a MISZJE elnöke, a PesText fesztiváligazgatója, költő, író, kritikus, aki nem mellesleg HUBBY-díjas gyerekkönyvszerző is. Öt gyereket nevelnek, a legnagyobb gimnazista, a legkisebb óvodás. Párban válaszoltak nyári körkérdésünkre.

Emlékszel még, hány évesen olvastad az első nagy kedvencedet a nyári szünetben? Ha igen, mi volt az?

Keller Ami: Az első nyári könyvélményem természetesen egy pöttyös könyv volt: Nagy Franciskától a Macska a zongorában. Semmire nem emlékszem belőle, csak arra, hogy nagyon büszke voltam magamra, amiért egy ilyen hosszú könyvet egyedül végigolvastam.

Kollar Keller Nyari szunet Both-01

Kollár Árpád: Az Egri csillagok volt az első nagy kedvenc. Sőt, az első igazi könyv, amit kiolvastam negyedik osztály végén, a szünetben. A régi Jugoszláviában hétévesen kezdtük az iskolát, vagyis éppen tizenegy éves voltam akkor, ha jól számolom. Világosan emlékszem, hogy akkor hallatlanul büszke voltam magamra, amiért kiolvastam egy igazi, egész, nagy könyvet. Visszagondolva, a tizenegy éves gyerekeim már oda-vissza ezerszer kiolvasták a Ruminit és a Harry Potter összest. Akkora hatással volt rám amúgy az Egri csillagok, hogy többször, több homokkupacon megépítettem az egri homokvárat. Most is nagyon szeretem azt a könyvet az összes esetlegességével együtt. 

Kollar Keller Nyari szunet Both-03

Mi az a (gyerek)könyv, amit mostanában olvastál, vagy amit a gyerek/ek olvas/tak?

Keller Ami: A gyerekek közötti tizenegy évnyi korkülönbség miatt nagyon széles a skála. A nagylányunk az Antigonét olvassa, a nagyfiunk Szabó Tibor Benjámintól az Epic című könyvet.

Kollar Keller Nyari szunet Both-06

(A szerzővel készült interjúnkat ITT  olvashatjátok, ITT pedig a kötetről írt kritikánkat.) A középső lányunk a képregényeket szereti. A kisfiunk nemrég tanult meg olvasni: Berg Judit Maszat-sorozatát, Dániel András Kuflik-sorozatát és Marék Veronikától a Boribon-sorozatot olvassa egyedül, ezeket olvassuk a pici lányunknak is.

Kollar Keller Nyari szunet Both-04

Van-e olyan könyv, amit most olvastok közösen?

Keller Ami: Berg Judit Lengemesék-sorozatát a kisebbeknek.

Kollar Keller Nyari szunet Both-02

Kollár Árpád: Nincs. Szerencsére nem rám hárul ez a feladat. Annyi betűt látok napközben a munkám miatt, hogy estére már „hányok” tőlük. Azt viszont nem tudom elkerülni, ha a négyéves Boróka levesz a polcról egy-egy könyvet, és „megtámad” vele. Akkor nincs mese, olvasni kell neki. Általában valamelyik Maszattal támad be. Álmos viszont most kapta meg Szabó Tibor Benjámin Epicjét. Egy nap alatt kiolvasta, aztán a második részt két nap alatt. Nála a közös olvasás abban merül ki, hogy átbeszéljük, hogyan tetszett neki a könyv. 

Kollar Keller Nyari szunet Both-05

Mit terveztek még elolvasni ezen a nyáron?

Keller Ami: Mindent is. Sokat. Sokat. Végre lesz rá időnk.

Kollár Árpád: Remélem, én ebből kimaradok…

Mitől függ, hogy mennyi ideig tart egy-egy mesélés?

Keller Ami: Csak a ráfordítható időtől, legalább fél óra szokott lenni. A nagylányunknak kiskorában volt, hogy három órát olvastam egyfolytában, és berekedtem a végére.

Kollár Árpád: Nálam attól, hogy mennyire rámenősek a gyerekek. Egy-két mese felolvasására vagyok alkalmas egyhuzamban, ez nagyjából húsz perc. Ha többet kérnek, az azért veszélyes, mert elkezdem szórakoztatni magam, átírom a mesét olvasás közben, vagy különféle tájszólásokban olvasom föl, amit a gyerekek annyira nem értékelnek…  

Napszakhoz kötitek az olvasást, vagy bármikor előkerülhet egy jó mesekönyv a nap folyamán?

Keller Ami: Bármikor, de estefelé inkább. A nappaliban van két gyerekpolc, a picik onnan leveszik, és hozzák olvasásra a könyveket.

Kollar Keller Nyari szunet Both-07

Kollár Árpád: Bárhol és bármikor „letámadnak” a kisebbek egy-egy könyvvel, szóval nálunk nincs olyan, hogy csak klasszikus esti mese. Van reggeli, délelőtti, déli, délutáni, esti és éjszakai is, ha nem tudjuk időben lefektetni őket.  

Mennyire szoktátok felosztani egymás között a mesélést? Ki mesél többet nálatok?

Keller Ami: Mivel több időm van, ezért én olvasok többet; szöveghűen, szépen artikulálva igyekszem átadni a történeteket. Árpit hallgatni viszont egy élmény, ha a kicsiknek „olvas”, az gyakorlatilag csak elemeiben tartalmazza az eredeti mesét; átírja, továbbgondolja. Sokszor nagyokat nevetünk is, mert általában nagyon szórakoztató a végeredmény.

Kollar Keller Nyari szunet Both-09

Kollár Árpád: Ökölszabály, hogy Ami szokott olvasni a gyerekeknek, persze én sem maradok ki a jóból. Én például szeretek böngészős könyvekkel babrálni, nézzük a képeket, és beszélgetünk róluk. Este már teljesen alkalmatlan vagyok az olvasásra, de napközben azért gyakran megesik, hogy megtalál egy-egy gyerek egy könyvvel. Ennek az a veszélye, amit már korábban is mondtam, hogy átírom a történetet, vagy nagyon fura hangon olvasok nekik.

Both Gabi

Nyári olvasmány körkérdésünk további részei ITT olvashatók.