Mi volt szerinted a csíkos/pöttyös könyvek varázsa?
Szeretem a jó történeteket, az erős karaktereket, azt, amikor behúz a sztori, és oda tudom képzelni magam egy adott korszakba, élethelyzetbe – nekem ilyenek voltak ezek a könyvek. Vannak, amiket minden nyáron elővettem, pedig nem vagyok nagy újraolvasós. A titkos kert Francis Hodgson Burnett-től például közéjük számított, ezért is voltam nagyon boldog, amikor a Manó Könyveknél megjelentettük, immár gyönyörű borítóval. Az Alcott-életműből először nem a Kisasszonyokkal találkoztam, hanem az Egy régimódi lány szerettette meg velem a szerzőt (napokon belül jelenik meg újra a könyv, gyönyörű külsővel), de büszkék vagyunk, hogy mára a Kisasszonyok, a Jó feleségek, a Fiatalurak és a Jo fiai itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Mai napig imádom, amikor élményolvasás közben egy csomó dolgot észrevétlenül megtanulunk.
A választott könyv, Kertész Erzsébet Csipkebolt Brüsszelben című ifjúsági regénye 1974-ben jelent meg. Hogyan emlékszel a könyvre, mikor találkoztál vele, miként hatott rád, és kötődik-e fontos eseményhez, helyhez az életedben?
A borítójára emlékszem ma is, nem tudom, hány éves lehetem, szerintem tíz körül, és az az érzés erős, hogy imádtam olvasni olyan részletekről, mint például hogy miként fűtötték a kastélyt, és hogyan kezdett meghonosodni a karácsonyfadíszítés szokása. A főhős mellett nagyon érdekes, hogy a történelemkönyvek nagy férfijai miként jelennek meg, Wesselényi vagy épp Deák alakja, az Amerikába induló Kossuthé… azt hiszem, ebből éltem töriórán is, amikor erről a korszakról tanultunk – sőt, emlékszem, hogy az egyetemen kedves tanáromnak, Hermann Zoltánnak is a kezébe nyomtam egy reformkorkurzuson.
A regény Jósika Miklós írófeleségének, Jósika Júliának az életregénye. Annak idején könnyen beleélted magad a történetbe?
Nagyon! Bár nem akartam írófeleség lenni… Jósika regényei után sem kapkodtam emiatt a könyv miatt, sokkal inkább érdekeltek a Brunszvik-lányok, az, ahogyan Júlia egzisztenciát teremt maguknak Brüsszelben, és ahogy átveszi a családfenntartó-szerepet, miközben a férje egóját is óvja.
Magáénak érezheti egy mai kamasz a regényt?
Igazából megelőzte a korát, hisz a mai ifjúsági irodalomban sok erős lány-/női karakter van, most igen markáns ez a vonal – kiadóként azt látjuk, hogy nagyon szeretik Jane Austen, a Brontëk vagy éppen Lucy Strange regényeit a kamaszok, nekik ma is tetszene ez a történet. És nem csupán a könyveknél népszerű ez a vonal, gondoljunk a Netflix- és az HBO-sorozatokra.
Íróként tanultál ebből/ezekből a könyvekből?
Nem tudom, ennek a korosztálynak nem írtam még regényt. Mármint sajátot nem írtam, de mindenképpen inspirált, amikor kitaláltam, hogy a Manónál sorozatként jelenjenek meg olyan regények, amelyekben van valóságosan élt szereplő, a történet pedig nemcsak irodalmilag értékes, hanem izgalmas, és plasztikusan ábrázol egy-egy korszakot.
Így született meg a fejemben az Új kedvencek-sorozatunk, amelynek első darabja Ruff Orsolya Volt egy ház című regény: itt Karig Sára alakja tűnik fel. Nemsokára megjelenik Baár Tünde A mezítlábas grófnő című könyve, amelynek főhőse Apponyi Franciska, az első magyar élménypedagógus, és nagyon várjuk Szabó T. Anna regényét, amelyben Wohl Janka (az első magyar, zsidó származású írónő) alakjának segítségével megelevenedik Arany János, és a korszak egész kulturális élete. Finy Petra pedig egy apa-lánya-történeten dolgozik: a legendás fociedzőnek, Erbsteinnek és balerina lányának izgalmas életét is nagyon várjuk ifjúsági könyvként. A sorozat egyes darabjait a hasonló hangulat mellett Láng Anna gyönyörű borítói is összefűzik.
Ayhan Gökhan
Olvasd el korábbi válaszadóink kedvenceit is ITT