Fotó: Bach Máté
Vissza
  • 2021.10.07
  • MeseCentrum

Silent book? Mi ez?

Nemrégiben beszámoltunk az egri silentbook-konferenciáról, most az alapfogalmakat is tisztázzuk.

Egy viszonylag friss, XX. századi műfaj, melynek eredete a képregényig nyúlik vissza

Helyesebb azonban médiumnak nevezni, hiszen könyv formátumú, képek sorából áll, de egy nyelvi mozzanat, a cím indítja be az értelmezését.

A silent book tehát olyan képkönyv, amelynek narrációját a befogadó alkotja meg.

Éppen ezért nem „néma könyv”, ahogyan tükörfordításban tűnik. De nem is képeskönyv, hiszen annak kapcsán inkább statikus képsorra gondolunk. Ilyen rokon műfajok a böngészők és a babakönyvek, esetleg a papírszínházak vagy az illusztrált mesekönyvek. Ezekben az illusztrált mesekönyvekben viszont van szöveg, és Magyarországon általában az dominál.

A silent bookból sem hiányzik a szöveg, ezért nem szerencsés dolog szöveg nélküli könyvnek nevezni. Csupán egy kreatív nyomozó-alkotó munka során áll össze az, amit mondani lehet, és mindig egyedileg: az olvasó vagy olvasni nem tudó fejében. A silent book esetében a „nézés” tevékenysége intenzívebb, mint a mesélés.

(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)

A silent book jól alkalmazható a művészeti nevelésben

A silent book legfontosabb, meghatározó jegye a képi narráció. A címből kiindulva azonban az „olvasója” akár magában, csak szófoszlányokban, akár hangosan és kerek történetként, de mindig verbalizálja azt, amit lát. Így remekül fejleszti a szókincset, a dramaturgiai érzéket, a történetmondás képességét.

(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)

A silent book empátiára nevel

A silent book ezerféleképpen elmesélhető. Ahány olvasó, annyi történet. Így az értelmezője megismerheti mások gondolatmenetét, világképét.

A képkönyv nem csak empátiára, értékpluralizmusra is nevel.  Hiszen a kép a titokról szól, így a képek befogadója azonosulni próbál a rejtély mögöttesével: értelmező és fantáziatevékenysége egyszerre van jelen. Végül is az értelmező saját, egyedi történetén keresztül önmagát meséli el. Ez a tevékenysége az önazonosság kialakításában és megszilárdításában segít. Saját világnézetünkre találunk rá a történetalkotás által. Ez már a képkönyv filozófiai szerepéhez vezet…

(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)

Hajrá, magyarok!

Bár hazánkban ez a médium még kevésbé ismert, a silent bookoknak már saját világversenye is van, ez a Silent Book Content, ami 2014 óta létezik – többek között – az olasz IBBY és a Bolognai Nemzetközi Gyerekkönyvvásár támogatásával.

Az idén egy magyar versenyző, Bertóthy Ágnes is felkerült a shorlistre

(Vö. Lovász Andrea, Révész Emese, Máray Mariann előadása az egri silentbook-konferencián)

(A képre kattintva megnyílik a lapozható galéria)

további Kis meselexikon

Hogyan lehet meghatározni a gyerekirodalmat?

A gyerekirodalom mibenlétéről újra sokat vitatkozik a tudományos élet. Hiszen a gyerek és a gyerekek által fogyasztott kultúra számos szakma látóterében benne van.

Tovább
A gyerekközönség hívta életre a tömegmédiumokat?

A Pesti Napló volt az első, mindenki számára elérhető lap, amely gyerekeknek szóló meserovatot indított.

Tovább
Mit üzennek ma az állatmesék?

Aki beszél az állatok nyelvén, annak kinyílik a világ.

Tovább