Fotó: Les Anderson/ Unsplash
Vissza
  • 2021.01.13
  • MeseCentrum

Nőírás

A feminizmus és az irodalomkritika találkozása.

A feminista irodalomtudomány nem azonos a női jogok kérdésével foglalkozó diskurzusokkal, vagyis az összefoglaló néven emlegetett feminizmussal, bár kialakulása egybefonódik vele.

A feminista irodalomtudomány két markáns ága rajzolódik ki a nyolcvanas évekre: a feminista kritika és a feminin elmélet (Elaine Showalter, 1979; 1985).

A feminista kritika (női kritika / günokritika) a feminista irodalomtudománynak csak az egyik iránya. Azzal foglalkozik, hogy miről és hogyan írnak a nők; jellemzően milyen témákra fókuszálnak, milyen struktúrában; milyenek a női történetek, illetve ezeknek a pszichodinamikája.

A feminista kritikusok közül sokan a női szöveg megjelenésének körülményeit, forrásait stb., tehát a kontextusát is vizsgálják.

A női kritika például összegyűjtheti a nőírókra jellemzőnek vélt retorikai taktikákat. A nyolcvanas évektől ilyeneknek tartanak egyes stilisztikai alakzatokat: a túlbeszélést, a túlírást, a többszólamúságot, az öniróniát, az elbeszélő hang elbizonytalanodását. Foglalkozhat a női kritika a nőiesnek tartott műfajokkal. Ezek jellemzően a szüzsé nélküli történetek: a napló, a lányregény, a verses vallomás, a receptkönyv, vagy akár ilyennek tartották a nyolcvanas évek elején a gyermekirodalmat is.

Meselexikon_2021_1-01
Fotó: Yuri Efremov/ Unsplash

A feminin elmélet a feminista irodalomtudomány másik ága. A feminitás konstrukciójával, tehát megképződésével foglalkozik, vagyis azzal, hogyan jön létre, és miként intézményesül a női, a másodlagos, a periférikus. Perifériára szorulók nem csak a biológiai nők vagy a nőies tulajdonságok, írásmódok lehetnek. Ezek a jelenségek szintén kontextusukban vizsgálhatók.

 

további Tanári

Nyílik az Ég bolt

Csörgei Andrea esszéje.

 

Tovább
Városi kalandok

Csörgei Andrea írása két idei könyvről, (nagy)városi környezetről, természetről, élményről és tudásról. 

Tovább
Petőfi hangja úgy sokféle, hogy folyton ellentmond önmagának

Petőfi-körkérdésünkre Kriston Attila, a budapesti Eötvös Gimnázium tanára válaszolt.

Tovább