Tündérmese
Valaha a tündéreket is felvonultató népmesei mesetípust nevezték így, mára az európai szakirodalomban a varázsmesékre elterjedt kifejezés az angol fairy tale-alapján. „A tündérmesék legkedveltebb alakjai a természetfölötti vagy emberfölötti tulajdonságokkal rendelkező lények , valamint a csodálatos segítőtársak és varázstárgyak.” (Boldizsár Ildikó: Varázslás és fogyókúra – Mesék, mesemondók, motívumok JAK-Kijárat, 1997, 10.)
Varázsmese
Eredetileg V. J. Propp mesekutató szakkifejezése A mese morfológiája című művéből. Meghatározott cselekményelemekből felépülő kompozíciók, a szerkezetben minden elem véges számú, lényegi funkciót tölt be. „Varázsmesék olyan műfajú mesék, amelyek valamilyen kár vagy veszteség bevezetésével kezdődnek; vagy valami birtoklásának óhajával; folytatódnak a hős otthonról való távozásával, segítőjével való találkozással, akitől mágikus tárgyakat kap melyek segítségével a keresés tárgyát megtalálja. A továbbiakban az ellenséggel való találkozása szerepel majd visszatérés és üldözés. Ez a kompozíció gyakran tovább bonyolódik. A hős már visszatérőben van, amikor testvérei szakadékba taszítják. Ezután mégis megérkezik, nehéz problémákon esik át, megnősül és király lesz vagy saját országában, vagy apósáéban. Ez a rövid kompozicionális mag, amely igen sok és nagyos sokféle szüzsé alapját képezi.” (V .J. Propp: A varázsmese történeti gyökerei, fordította: Istvánovits Márton, L’Harmattan, 2005, 16.) Tágabb értelmezésben mágikus vagy varázsmese. De úgy szokták tanítani, hogy “főhőse varázstárgyak csodás segítségével bármilyen akadály legyőzésére képes”.
(…) „a varázsmesék kettőssége: egyfelől bámulatos színgazdagság, változatosság és tarkaság, másfelől viszont hihetetlen egyöntetűség és monotónia jellemzi őket.” (V. J. Propp)
A hét szerepkör: Hős, Ellenfél (károkozó), Adományozó (felfegyverző), Segítőtárs, Királykisasszony (keresett személy) és apja, Útnak indító, Álhős.
Meseregény
A meseregény fejezetekből álló műmese, amely gyerekeknek íródott. Adott térben és időben játszódik (nem időtől és tértől eloldott mint a mítosz és a népmese), és amelyben a csoda mint a valóstól eltérő jelentkezik. A természetfölötti vagy emberfölötti elemek nem természetes jelenségként meglepetést váltanak ki a szereplőkből.
Dr. Harmath Artemisz