Fotó: fortepan.hu
Vissza
  • 2020.09.28
  • MeseCentrum

Kell a mesébe a gonosz?

Apával érdekesebbek a mesék? Miért kellenek a mesébe a gonoszok? Tudományos mesemorzsák a MeseCentrumon.

 APÁVAL ÉRDEKESEBB

A Harvard Egyetem tanulmánya szerint a jónál is jobbat tesz a gyerekeknek, ha apukájuk olvassa fel a mesét. A kutatók azt találták ugyanis, hogy a nők a mese után hajlamosak tényszerű kérdéseket feltenni. A férfiak viszont a részleteket szeretik átbeszélni az olvasott történetből, és bizony ez utóbbit sokkal érdekesebbnek és nagyobb kihívásnak élik meg a gyerekek!

 

meselexikon szeptember-02
Fotó: fortepan.hu

AZ ISMÉTLÉS NEM UNALMAS

A hangos olvasás jótékonyan hat a gyerek szociális-érzelmi, kognitív és kreatív fejlődésére, valamint az iskolai teljesítményére. Azok a kisgyermekek, akiknek naponta legalább tizenöt percet olvasnak fel, később jobb iskolai eredményeket produkálnak az anyanyelvi és számtani feladatoknál. Szociális-érzelmi, kreatív és fizikai fejlődésük messze kiugró a többiekhez viszonyítva. A jótékony hatás még erőteljesebb, ha a történetet többször hallja a gyermek, ha az adott történet illusztrációkkal egészül ki, illetve, ha az, aki felolvas, időről-időre kérdéseket tesz fel a gyermeknek a szöveggel kapcsolatban.

 

meselexikon szeptember gonosz
Fotó: Michelle Bonkosky/Unsplash

MIÉRT KELL A GYEREKNEK A GONOSZ? / KELL A MESÉBE A GONOSZ

A negatív érzelmek történetbe ágyazása támogatja a gyerekek társas-érzelmi és társas-morális fejlődését

Ismerünk gyerekeket, akik nem fogadják el a kitalált esti mesét, ha abban nincs gonosz szereplő. Ha a soros történetből kihagyjuk a banyát, a ravasz varázslót vagy a gonosz törpét, akkor a mesének nem lehet vége. Utólag is ki kell egészíteni a történetet, de nem akármilyen rosszasággal. A bamba óriás, aki csak az erejére támaszkodik, nem igazi ellenfél. Nagyon gonosznak kell ahhoz lennie a negatív hősnek, hogy érdemes legyen legyőzni őt. Ezt a befogadói igényt, attitűdöt már Arisztotelész is bemutatta Poétikájában, igaz, a tragédia műfaja kapcsán.

Van ennek a befogadói viselkedésnek pszichológiai alapja is, amit a Pécsi Tudományegyetem Fejlődés- és Klinikai Pszichológia Tanszéke vizsgált. Az eredmények összefüggenek a kérdéssel, hogy miért szeretjük a történeteket, és miért igazi családi műfaj a mese.

A kutatók arra jutottak, hogy a gyerekek számára a negatív érzelmeknek nehezebb értelmet adni, nagyobb szükségük van ebben a folyamatban egy támogató felnőtt közreműködésére. (Laible és Panfile, 2009), A kétezres évek kutatásai azt is bizonyították, hogy a negatív érzelmek kibontása, jelentésteli történetbe szervezése támogatja leginkább a gyerekek társas-érzelmi és társas-morális fejlődését (Laible, Panfile és Augustine, 2013). Az érzelmi megküzdési folyamatok sokkal lazább kapcsolatban állnak a pozitív érzelmek megvitatásával, vagyis a végig vidám történetekkel.  Utóbbiak inkább csak az önéletrajzi emlékek felidézését segítik.

A jelenség oka az, hogy a pozitív emlékeknél a felidézés inkább a résztvevőkre, tárgyak és események leírására vonatkozik, míg a negatív eseményeknél a beszélők többet utalnak az eseményekkel kapcsolatos érzéseikre, vélekedéseikre (Fivush és munkatársai, 2003).

Forrás

Valamint: POHÁRNOK Melinda – MOLNÁR Zsófia – VÁRNAGY András: Kötődés és párbeszéd – szülő–gyermek dialógusok és szelf-fejlődés óvodáskorban – PTE BTK Pszichológia Intézet, Fejlődés- és Klinikai Pszichológia Tanszék

Idézett hivatkozásaik:

Fivush, R., Hazzard, A., Sales, J. M., Sarfati, D., & Brown, T. (2003). Creating coherence out of chaos: Children’s narratives of stressful and positive events. Journal of Applied Cognitive Psychology, 17, 1–19.

Laible, D., & Panfi le, T. (2009). Mother-child reminiscing in the context of secure attachment relationships: Lessons in understanding and coping with negative emotion. In J. Quas & R. Fivush (Eds.), Emotion and memory in development: Biological, cognitive, and social considerations. Oxford series in affective science (pp. 166–195). Oxford: Oxford University Press.

Laible, D., Panfi le, T., & Augustine, M. (2013). Constructing Emotional and Relational Understanding: The Role of Mother–Child Reminiscing about Negatively Valenced Events. Social Development, 22(2), 300–318.

 

 

 

további Kis meselexikon

Merre tart a vizuális narráció?

A narrációkutatás és a történetmesélés értelmezése.

Tovább
A mese sosem értelmetlen

Tényleg unalmas az irodalom? Tudományos morzsák a Kis Meselexikonban.

Tovább
A népmese életpárti

Mesei fogalmak a kis meselexikonban.

Tovább