Vissza
  • 2020.06.11
  • MeseCentrum

A népmese életpárti

Mesei fogalmak a kis meselexikonban.

A népmesének nincs szerzője?

Tévedés, hogy a népmese meghatározó jegyei közé tartozik az, hogy nincs „szerzője”, tehát hogy mondója „névtelen”. Igaz ugyan, hogy nincs két egyforma tolmácsolás, a mese mindig változik az előadásban, és „szájról szájra terjed”. Mégis, az adott, helyi szóbeli közösségen belül a mesemondó szerepe kiemelt volt. A közösség mindig tudta, kinek a nevéhez köthető az adott meseváltozat. Ma a köztudatban csupán azért nem kötjük nevekhez a meseváltozatokat, mivel korábban nem tartották fontosnak lejegyezni a közlő nevét. (Vö.: Bálint Péter:  Archaikus alakzatok a népmesékben – Jakab István cigány mesemondó, Debrecen, 2014.)

Kisszines Életpárti és Szerző-02

Milyen régiek a népmesék?

A népmesék gyökereit a XVIII. század utolsó harmadától kutatják. A kutatók egyetértenek abban, hogy a világ, de főként az eurázsiai térség népeinek monda- és mesekincse nagy átfedést mutat.

Magyarországon a népmesének tekintett szövegek zöme a XI-XV. századi udvari és paraszti kultúrát – szociológiai és politikai berendezkedést – tükrözi, tehát részben középkori eredetű. Az Árpád-ház idején erős volt a francia kulturális hatás, ezért történhetett, hogy a francia típusú középkori lovagregények, novellák, valamint a magyar népmesék kölcsönösen építkeztek egymásból.

A legrégebben lejegyzett és magyarnak nevezhető legendák viszont még történelmi munkának állították be magukat. A csodaszarvas-legenda is középkori történet, de kelta eredetű. A középkori történetek egyik visszatérő toposzát idézi: a hőst vezető mágikus fehér állatot. Ez a toposz viszont már az ókori Bizáncban is ismert volt, ahogyan az egy 6. századi lejegyzésből kiderül. (Vö.: Jeney Zoltán: A népmese és a műmese határvidékei – A magyar népmesehagyomány és a középkori udvari epika In. Mesebeszéd FISZ, 2017)

A népmese életpárti

A mesemondók a népmesékben éppen a lakodalmi befejezéssel igyekeznek kiiktatni magát a halált. Azt a halált, amellyel egyébként a mesehős folyamatosan szembenézni kénytelen. A hős akárhányszor találkozik is a meseszövés folyamán szimbolikusan a halállal, a mese logikájából fakadóan mindig adott az „újjászületés” lehetősége. (Vö.: Bálint Péter: Archaikus alakzatok a népmesékben – Jakab István cigány mesemondó, Debrecen, 2014.)

KIS MESELEXIKON

Kiszólás (parabázis)

A népmesék mesemondóinak gyakran használt fordulata a narrátori kiszólás. Legtöbbször ezzel indulnak a mai irodalmi mesék, meseregények is.
„Talán jártatok már Középházán, pontosabban a Ködös-parti Középházán (…) Mindegy is, hogy jártatok-e ott, most Ábelről lesz szó; ő áll a történet középpontjában.” (Annie M.G.: Ábel és a repülő lift, Ford. Varga Orsolya, Pagony 2018)

Ez az az alakzat, amelyben az elbeszélő az olvasókhoz fordul, véleményezi a megelőző eseményeket vagy megszakítja vele a visszatekintő elbeszélést, esetleg magára a mesemondásra, a meseírásra, a mesére, annak körülményeire tesz megjegyzést.

„Egy kis viking legenda olvasható alant,

mit mondjak, csupa játék, kockázat és kaland,

te vagy a főszereplő, ez egy olyan mese,

legyél a történetnek tevékeny részese.”

(Varró Dániel: A leprikónok átka In. Uő: A Szomjas Troll – Kis viking legendárium, Helikon, 2018)

MeseCentrum

 

 

 

 

 

további Kis meselexikon

Kell a mesébe a gonosz?

Apával érdekesebbek a mesék? Miért kellenek a mesébe a gonoszok? Tudományos mesemorzsák a MeseCentrumon.

Tovább
A mese sosem értelmetlen

Tényleg unalmas az irodalom? Tudományos morzsák a Kis Meselexikonban.

Tovább
A régi mami németül olvasott – és más érdekességek

Tudományos morzsák az olvasásról dr. Harmath Artemisztől.

Tovább