Vissza
  • 2022.08.30
  • Harmath Artemisz

Plüssök után kihalt állatok  

Regős Mátyás: Lóri és a kihalt állatok

Harmath Artemisz kritikája.

A gyerekek körében minden eddiginél több szorongást, pániktünetet, illetve depressziót okozott a Covid-járvány…

Derült ki az UNICEF Magyarország és a Publicus Intézet közös kutatásából. Gyakoribbá vált a maguk és családtagjaik elvesztésétől való félelem, s általában a halállal kapcsolatos gondolatok is. A karantén sújtotta kamaszok körében felerősödött a klímakatasztrófa miatt már egyébként is kialakult szorongás. Éppen ezért nem tűnik oly vad elképzelésnek, hogy az elmúlást mikro és makro látószögből vizsgáló, a látomásos (vizionárius) irodalom hagyományait is megidéző szöveg szólítson meg fiatalokat.

Tusványos 2022 Ayhan Gokhan-04
Regős Mátyás, a Tiki, valamint a Lóri és a kihalt állatok című könyvek szerzője

Regős Mátyás a Móra Könyvkiadó besorolása szerint 13+-os prózája egy ifjúságiregény-pályázat győztes alkotása. A szerzőnek ez a harmadik könyve és a második regénye a Tiki és a Patyik Fedon élete után. A Tikit (erről ITT írt korábban Poós Zoltán – a szerk.) a szerző és a kiadó nem, viszont egyes szervezetek ifjúsági regényként aposztrofálták, elsősorban az elbeszélő kora és kibontakozó nevelődéstörténete miatt. A Tiki erényei közül Regős a Lóriban is megtartotta és új narrációs technikával ötvözte a képzettársításos belső monológot. (Erről is jelent meg korábban egy kritika nálunk Kovács Gergelytől, érdemes elolvasni ITT – a szerk.) 

A Regényes természet című irodalmi pályázatot a környezetvédelem, a klímaváltozás és az aktív turizmus témájában hirdették meg. Az olvasás során nem tudtam szabadulni attól az érzettől, hogy a szöveg többek között ennek a kívánalomnak szeretne eleget tenni: úgy hatott rám, mint egy klímakatasztrófa-témájú tévéműsor tételmondatainak felsorolása.

Regős Mátyás Kovács Gergely-01

Beszéltek az üvegházgázokról, elsősorban a szén-dioxidról és a metánról, amik meggátolják, hogy a hő a világűrbe távozzon, így segítik elő a bolygó felszínének felmelegedését. Meteorológiai vizsgálatokról volt szó, amik kimutatták, a légkör széndioxid-koncentrációja magasabb, mint az elmúlt négyszáztizenhétezer évben bármikor […]ˮ (89).

Az ökoprózai elemek a képi-narrációs megoldások szintjén és egyes mondatokban viszont igen hatásosak, például ebben az idézetben: „Az erdőben nagy a csend, jól meg lehet érezni ilyesmit, hogy mit akar csinálni vagy mire gondol a másik.”

A költői igazságszolgáltatásnak teret adó látomásos-példázatos forma a középkorban erkölcsi tanulságokban és társadalomkritikai allúziókban bővelkedett

Éppen úgy, ahogy a kortárs regényhősön keresztül az emberi fajt közvetett módon számonkérő állatok regénybeli katalógusszerű seregszemléje is. A középkori példázatok két csoportra oszthatók: egy részüket a pokol borzalmainak élménye hatja át, másikukat a mennyország víziója teszi jellegzetessé.

Regős regényében inkább az ókori minták, a bibliai Jelenések könyvének furcsa szerzeteire hajazó néhai fajok jelennek meg időről időre Lóri álmaiban és fantáziájában látomásosan, Lórival beszélgetve. 

Ez a játék, tudniillik, hogy a hős valaha valóságosan létezett, mára kipusztult fajokkal találkozik, kinyitja az értelmezés terét. A földtörténeti korokon átívelő, pontosabban azokra fittyet hányó találkozást ember és állat között két szövegtény is indokolja. Az első oldalon kiderül, hogy Lóri megbetegedett, magas láza van. A cselekmény ennél nem sokkal több, Lóri lázálmokat lát, ezekben az álmokban elbeszélget a kihalt állatokkal: Holdkarmúval, a gyomorköltő békával, bozótpatkánnyal, a tarpánnal, mintha csak egy bestiáriumot lapozgatnánk. A beszédtéma kipusztulásuk oka és a Föld jövője. Ugyanakkor remek, hogy Regős többféle szövegtípusból gyúrja össze az elbeszélését. Az ifjúsági regényekre jellemző diáknyelvi párbeszédek váltakoznak a látomások és példázatok expresszív nyelvezetével vagy a tudományos szövegtípussal.

Regős Mátyás Kovács Gergely-01

A szerző leleményesen illeszti össze a narratívában a lázálmokat egy másfajta képzelődéssel

A hatodikos Lóri a történet kezdetén már elvesztette az édesanyját, ezért talált cimborájához, Edmondanteszhez, a házi egérhez ragaszkodik. Az állat kimúlása lesz az a traumatikus esemény, amely egyrészt alkalmat ad a szülő elvesztése fölötti gyászának megélésére, másrészt megnyitja az utat a kihalt állatokkal való párbeszédek víziói felé. Az állatok képzeletbeli barátként viselkednek, hiszen ha mégoly félelmetesek is, mint a kardfogú tigrisnél is rémisztőbb Smilodon, Lórinak sikerül őket egyenként megszelídítenie. Ezek a kipusztult teremtmények nem konkrétan sietnek Lóri segítségére, mint például a fajsúlyos, ugyanakkor népszerű Szólít a szörny címszereplője, hanem a civilizációs javakon, a környezeten keresztül megszelídített rettegést, a haláltól való félelmet, az egzisztenciális szorongást testesítik meg a mai állatoknál nagyobb, vadabb, félelmetesebb ősfajok.

A kihalt lények először az elmúlás gondolatát segítenek vadságukkal és hatalmasságukkal tudatosítani. Majd párbeszédbe lépnek Lórival, így lehet a félelmet, a kipusztulás gondolatát közel hozni, bizonyos aspektusait megszelídíteni/feldolgozni.

Lóri számára végül is kísérőnek, képzeletbeli barátnak bizonyulnak a furcsa lények azon a félelmetes úton, amelyen Lóri szembenéz a betegségével, saját elmúlásának és a Föld kipusztulásának lehetőségével.

A klímaapokalipszis képei, melyek valaha a néhai állatok pusztulását is okozták, a szövegben a regényhős, az egyén betegségének párhuzamaivá válnak

Bizonyos szövegpontokon egybeolvad a két jelenség, az érzékeket felforgató élmény és a természeti katasztrófa leírása, így például Lóri fájó arcüregének tisztítási folyamatai és a gleccserek olvadása. A kórházi jelenetek meglehetősen naturalisztikusan-horrorisztikusan ábrázolják Lóri élményeit. Ugyanakkor a természeti kép megidézése elemeli a stílust a naturalizmustól. Egészen Janus Pannonius-i részletességgel és irodalmi emelkedettséggel olvashatunk három oldalon át egy műtétélményről: hanghatásokról, hőérzetekről és az érzékek egyéb meglepetéseiről.

Vér is jött a cső szájából, a tál pedig egyre csak telt, egymást nyomták, taszigálták az elemek, apró darabokban végezve, közben zuhogtak az újak, a késve érkezők, rácsúsztak a korábbiakra, az állandó zúgás erősödött, és rohamosan olvadtak a vérben ázó hatalmas gleccserek” (122).

Lóri arcürege forró, az Északi-sarkkör viszont jeges környezet. A távoli képek-jelenségek számomra kissé erőltetett egymásba csúsztatásának metaforikus alapja a szorongás élménye. Szorongás a klímakatasztrófától és a saját halálunk miatt, bár az elsőben eleve benne rejlik a második. A regény nyelvi erénye, amikor a képkapcsolás nem tematikusan valósul meg, vagyis nem valamelyik szereplő mondja ki, hanem nyelvi-retorikai szinten történik meg az esemény.

Regős Mátyás Kovács Gergely-02

Az állatvilág az irodalomban az irodalomtudomány egyik kurrens témája

Szimbolikus jelentésük minden kultúrában az ősi ösztönökhöz, a tudattalanhoz kapcsolódik. A beszélő állatok nemcsak az ókori és középkori látomásos irodalom szereplői, de a mindenkori novellameséké, meseregényeké is. Lóri a betegségében fantáziájának beszélő állatain keresztül átjár időben és térben különböző világokon. A születés előtti idők és a halál utáni élet is témái ezeknek a párbeszédeknek, illetve képeknek.

A kamasz kritikus helyzetét, így halálfélelmét, árvaságát, kiszolgáltatottságát, esendőségét magányos, regresszív állapotban éli át: a kisgyermekkori tárgyak, fantáziák, mesék birodalmába menekül.

Valóságos környezete, így édesapja, fivére és osztálytársai nem tudják áttörni az elmagányosodás falát, a krízis mélyére okos és érzékeny nővére, Évi sem tudja követni. Plüssök helyett azonban Lóri a nagy elbeszélésekhez fordul, a Biblia idézeteit kritikával ízlelgetve, az evolúció tudományos elbeszéléseit fantáziával megtoldva a kihalt állatokat szorítja magához.

Harmath Artemisz

Regős Mátyás: Lóri és a kihalt állatok

Illusztrátor: Radványi Maja

Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 2022

141 oldal

2999 Ft

további Kritikák

Hencegő hercegnő

Nagy Gabriella Ágnes kritikája.

Tovább
Tündérmesék – nem kifejezetten gyerekeknek

Kovács Gergely kritikája.

Tovább
Vihar a babakádban – kiöntjük-e a fürdővízzel a gyereket?

Kovács Gergely kritikája.

Tovább