Vissza
  • 2022.08.03
  • Kovács Gergely

„Álmomban kihalt állatok hangja zümmög felém”

Kovács Gergely kritikája.

„Álmomban kihalt állatok hangja zümmög felém”

Az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos és a Magyar Írószövetség környezetvédelem, klímaváltozás és aktív turizmus témáiban kiírt pályázatára 239 ifjúsági regény kézirata érkezett be tavaly. Érdekes elgondolni, hogy a kiemelt érdeklődés milyen gazdag műfaji, formai, színvonalbeli változatosságot takar, mennyi író és írójelölt bízott abban, hogy alkotása elnyeri a bírálók tetszését.

Tusványos 2022 Ayhan Gokhan-04
Regős Mátyás, a Tiki, valamint a Lóri és a kihalt állatok című könyvek szerzője

Bizonyára komoly munka áll a szövegek összeállítása mögött, de az ifjúsági könyvekkel foglalkozó kiadók lektorainak általános felelősségét is érezteti, hogy a pályaművek túlnyomó része nem ütötte meg a mércét, és valószínűleg hozzájuk is rendszeresen érkeznek még nem eléggé érett szövegek.

Regős Mátyás Kovács Gergely-01

A döntésről szóló híradás magasan kiemelte Regős Mátyás regényét, bár még hetet tudtak rajta kívül értékelni.

A Lóri és a kihalt állatok alapötlete kicsit emlékeztet Regős első két kötete, a Patyik Fedon élete és a Tiki alaphelyzetére, (erről ITT írtunk korábban – a szerk.) csak most nem egy képzelt vagy idealizált barát, hanem egy magányos kiskamasz álmaiban megjelenő beszélő állatok emelik el a realisztikus cselekményszálat az érzékletesen ábrázolt valóság talajáról.

Regős Mátyás Kovács Gergely-02

A művelt katolikus középosztálybeli érzékeny és tehetséges Lóri elveszítette édesanyját, és félig édesapját is, aki alig vesz részt a család életében.

A magára maradt három gyermek különféleképpen éli meg árvaságát. A gimnazista Miki a haverjával lóg, többnyire az iskolából is. Évi bölcsésztanulmányai mellett az anyukát igyekszik pótolni több-kevesebb sikerrel. Lóri hónapok alatt elhanyagolt arcüreggyulladását már kórházban kell kezelni.

Az első személyű elbeszélő nem hősködésből tompítja a helyzet drámaiságát. Mintha természetesnek tartaná, hogy apja folyton dolgozik, bátyja pedig főleg félvállról indított durva megjegyzéseket vág hozzá. Tanárai közül a retróslágereket éneklő tornatanár, a Lóri biológiai tájékozottságát elismerő rekedt hangú Rácsné, valamint az orvosok, Józan doktornő és Rádi doktor kap egyénített, bár életszerűségében is kissé egyoldalú karaktert.

A gyerekszemmel is erős iróniával láttatott pedagógusok mintha kudarcaikat kompenzálnák erőltetett dicsekvésükkel.

Balázs bának bármilyen szóról eszébe jut egy régi szám, a biológiatanárnő pedig „szerette, ha hülyének nézik a diákjait” (139) – ebben Lóri szakértelme is segít neki. Röpke idejű figyelmük kincset ér, de egyikük szerepe sem alkalmas a szülői gondoskodás pótlására. Talán a fiatal kórházi ápolónő odafigyelése a leghasznosabb, őt viszont a két vagánykodó idősebb kamaszfiú, Miki és Bomon tárgyiasító megjegyzései távolítják el az anyaszereptől.

Regős Mátyás Kovács Gergely-02

Lóri mindenütt kívülállóként figyel és összegez

Tudatában van különleges ismereteinek. Németh László mitológiai erejű főhőseihez hasonlóan a nehezen vegyülő minőséget képviseli. Érzelmileg problémásan, legfeljebb kedvenc témáján keresztül találja meg a kapcsolódási pontokat. Esetlen szerelmes közeledésében is alapos ismereteit használja fel.

Ebben a környezetben Lóri csak azért nem marad teljesen magára, mert visszatérő álmaiban megjelennek az összetett szavakkal költőien elnevezett kihalt állatok.

Egész fajukat egyedként képviselve jelenlétük egyszerre fenyegető és támogató, mint a felnőtté válás útjának első lépéseként a kamaszodás sokaknak megrázó élménye. Az apró erszényes Holdkarmú a faját kiirtó veszedelmek elidegenítő balladai körülírásai – „jönnek a tengeri szőrtelen állatok”, „nyávog a tengeri szélben a bestia” (21) – után figyelmezteti Lórit, hogy a fajtája a saját vesztébe rohan. „Mindenki a maga fészkét építi” (24).

A Gyomorköltő béka mesébe rejti sorsukat, melyben az átoktól ravasz módon megmenekülő békapár felvirágoztatja ugyan a nemzetséget, de az erdőirtást nem vészelik át. Az Óriásalka repülni tanítja Lórit, a Kardfogú a férfias erővel szembesíti, a Bozótpatkány a tenger zúgásába belehallja Lóri tudatának élményeit. A címben megelőlegezett öt lényhez különböző természeti környezet és egymást kiegészítő tanulságok járulnak, a cselekmény egészében pedig zaklatott lázálomként helyezhetők el.

Regős Mátyás nem bízza a kiskamasz olvasókra a jelentéstársítást…

…ha esetleg a szóbeli hagyományozás eszközeivel – ballada, mese, erősen jelképes nyelv – bemutatott kihalt állatok önmagukban nem hatnának meggyőző erővel. Velük is kimondat gyakran hangoztatott kulcsmondatokat.

A Bozótpatkány internetes kommunikációra jellemző, több erőteljes képet egymás után felvillantó monológja érzelmi hatást vált ki Lóriból, mely nem áll össze egységgé: „a képek szétestek, nemigen tudtam értelmezni őket” (129). A kognitív szintű adatátvitelt egy hosszabb bekezdés erejéig a televízió médiumára bízza. „Kapcsolgattam a tévét, az egyik adón a globális felmelegedésről volt szó…” (88). A felépült Lóri pedig kiselőadásban leleményesen értelemre, érzelemre és a képekre támaszkodva hívja fel osztálytársai figyelmét a veszélyre: „Aki szereti a katasztrófafilmeket, sokat spórolhat a mozijegyen, pár év, és elég lesz az ablakon kinéznie” (138).

Regős Mátyás Kovács Gergely-01

Megfigyelései és emlékezete mellett az a mentális erőt sejtető tulajdonsága teszi alkalmassá az elbeszélői szerepre, hogy képes saját élményeit is objektiválni

A regény egyik fő motívuma a felmelegedés

A hőemelkedés kezdőképétől a folyamatosan emelkedő testhőmérséklet gyakori ellenőrzésén át az infralámpa elkésett alkalmazásáig Lóri folyamatosan utal saját állapotára: „a homlokomtól lefelé elzsibbadt az arcom, hideg sugárzás kezdődött a bőröm alatt, a sugarak egyre mélyebbre hatoltak a koponyámban” (27). A gyulladás végleges megszüntetéséhez elkerülhetetlen és a fiú tudatában a halál lehetőségét is hordozó felszúrást is pontosan közvetíti a regény tetőpontján. Csak a végére mosódnak össze a tudatában a saját és a Föld veszedelme: „az arcomat elöntő hőség és a különböző méretű elemek rombolása ismerős képpé állt össze a fejemben, pontosan tudtam, mi történik, a sarkvidéken ebben a pillanatban is zajongva omlanak a tengervízbe a jégtömbök, megvolt az áttörés, a véres gleccserek elindulnak egymás ellen, pillanatok alatt megtöltik a bab alakú tálat” (122).

A halál a másik, több motivikus szinten megjelenő vezérfonal

Az első mondat a pusztulásról szól, és a kisegér halála szorosan összekapcsolódik a betegséggel. Az elvesztett anya, a kórházi beavatkozás és a láz az egyén, az állatok kihalása egy-egy faj, a globális katasztrófa az élővilág végét jelenti vagy jelentheti. Az álombeli állatok azonban ezt sem tartják tragikusnak, hiszen más módon léteznek tovább. Vagy a saját meséjükben, vagy egyfajta önálló hitvilágban. Holdkarmúék visszajutottak a Holdanyához, de meséje után a Gyomorköltő csak eltűnik a tó vizében. Az ifjúsági regényhez illő befejezésben Lóri nemcsak meggyógyul, hanem nagy sikerű kiselőadása után Panni figyelmét – és talán szerelmét – is elnyeri. A kezdeti veszteség pótlására pedig kap egy kisegeret, ami a gyermeki – és persze írói – névadás során nyer értelmet. Edmondanteszt pótolja Montekrisztó, aki a szabadulás és az igazság győzelmének hordozójaként Krisztus motívumára is ráerősít.

A kórház falán olvasható Jézus-mondat –

„Ugyan ki toldhatja meg életét csak egy könyöknyivel is, ha aggodalmaskodik?”

– érthető személyes vigasztalásként és a teremtett világ uralmával való visszaélésként is, hiszen „az ember a folyamatos csűrbe rakásával meg aratásával elég sok állatot tönkrevágott” (99). Intertextusként a Regős Mátyásra jellemző módon persze nem hiányozhat Ottlik sem, aki előtt egyrészt egy gúnyosan felolvasott Buda-bekezdés tiszteleg, másrészt az Iskola a határon egyik kulcsjelenetének, Medve betegszobai békés napjainak képei. Igaz, itt is egy (ön)ironikus csavarral: „Könyv nem kell, úgy gondoltam, komolyabb dolgok következnek, mint hogy kedvemre olvasgassak” (112).

Regős Mátyás Kovács Gergely-01

Regős Mátyás Lóri és a kihalt állatok című ifjúsági regénye – a Tikihez hasonlóan – nem a szokványos ifjúsági regények közé tartozik. Ha egy mondatával kellene összefoglalni összetettségét, ezt idézném:

„Röviden imádkoztam, segítsen az Isten elkerülni azt a tűt, olvassza fel a jeget, és akkor már az Antarktisz jegét tartsa meg valahogy, vagy legyek tényleg férfi, legyen bátorságom, és szűnjön meg a szenvedés” (104).

 Kovács Gergely

 

Regős Mátyás: Lóri és a kihalt állatok

Illusztrátor: Radványi Maja

Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 2022

141 oldal

2999 Ft

további Kritikák

Átjárások egy másvilágba

Nagy Gabriella Ágnes kritikája.

Tovább
Egy igazán vicces kelet-európai ifjúsági regény

Veszprémi Szilveszter kritikája.

Tovább
Plüssök után kihalt állatok  

Harmath Artemisz kritikája.

Tovább