Vissza
  • 2021.12.07
  • Kovács Gergely

„Most más. Nagyon figyelek. Tétje van.”

Rojik Tamás második climate fiction-regényéről Kovács Gergely írt kritikát.

Megaszárazság az Andokban, kiszáradó Közel-Kelet

Pár éven belül napi 40 liternyi víz fejenként Jordániában, erdőtüzek megyényi területeken. A mindennapi híradások természeti csapásokból összeállított rovatai még mindig csak a vészharangot kongatják, de a döntéshozókat nem kényszerítik valódi változásokra a kizsákmányolt bolygó és a teremtés koronája védelme érdekében.

A climate fiction friss irodalmi irányzata kedvelt olvasmányokat terem, de képesek-e többre a borzongatásnál az elborzasztó helyzeteket leíró regények?

Rojik Tamás Árulás  KOVÁCS GERGELY-02
Fotó: Matt Palmer/ Unsplash

Elgondolkodtató, hogy az egyik jelentős könyvesbolthálózat az ifjúsági irodalom szórakoztató vonalába sorolta Rojik Tamás első regényét. (ITT írtunk róla korábban.) A Szárazság annyira valóságos helyszíneken játszódik a nem túl távoli 2050-es évek elején, hogy szinte csak kiszáradt torokkal lehet olvasni a Duna medrében csordogáló erecske és a kötelező reggeli víztakarékossági mantra keretezte klímakatasztrófa történetét.

Az első regényhez képest a folytatás sok újat tud felmutatni, és egészen új mederbe tereli a már megismert alaphelyzetre és szereplőkre épített cselekményt.

Az újdonságot és az elsőre nehezen meghatározható műfajtípust is jelzi a tömör cím három szótagos főneve, a természeti környezet helyett a társadalom erkölcsi válságát és a főszereplők viszonyrendszerét tolva előtérbe.

Kovács Gergely Rojik Tamás Mészöly Ágnes Molnár T Eszter-01

A két regénycím közötti különbség is azt sugallja, hogy a népszerű, megfilmesített angolszász ifjúsági disztópiák mintáját követő alaphelyzetet – melyben az élhetetlenné szabályozott társadalomban akaratuk ellenére kiválasztott fiatalok életveszélyes kalandok során képesek forráspontig hevíteni az elégedetlen tömegeket – csak folyamatos megújítással, műfaji változtatásokkal érdemes sorozattá nyújtani.

A második kötet borítóján a mű fő szimbóluma, a három hold látszik egy megviselt, málló vakolatú (egy ma is elavultnak számító technológiai színvonalú térfigyelő kamerával megfigyelt) téglafalra felfújva.

Az Árulás elég gyakori cím, kiadói bátorságra vall, hiszen a kommerszebb irodalmi alkotások körébe helyezi el a könyvet

Változatos regénytípusok viselik, a sztálini időket bemutató történelmi családregénytől a romantikus szerelmi ponyváig. A zsáner olvasói elvárásaival szemben azonban összetettebb alkotást vehetünk kézbe, melyben a kalandregény megszokott izgalmai helyett a személyiségfejlődés válaszútjairól és egy értékválsággal küzdő közösség lehetőségeiről olvashatunk.

Rojik Tamás Árulás
Fotó: Enrique Alarcon/ Unsplash

Az ifjúsági klímafikció alapjegyeit megőrző Árulásban a kémregények jellegzetes toposzával, a barát-vagy-ellenség sokáig lebegtetett kérdésével több szálon is találkozunk. Ebben a tekintetben a címben jelzett erkölcsi vétket túlzásnak tartom, hiszen egy kifinomult megfigyelésre alapozott féldiktatórikus rendszerben beépített ügynökként a célszemély dezinformálása megszokott módszer, dramaturgiai szempontból pedig a késleltetés bevált eszköze. Ha pedig a személyközi viszonyokban nem értelmezhető az árulás fogalma, akkor kénytelenek vagyunk tágabb értelmezést társítani hozzá, például a természeti környezet védelmének cserbenhagyását. Így ráadásként a célközönség jövőbeli felelőssége is szóba kerülhet. A földi éghajlat és bioszféra sorsa azok életét fogja inkább befolyásolni, akik az életvitelüket a mindennapos gyakorlat szintjén a takarékosabb, visszafogottabb szintre tudnák átállítani. Ha pedig nem teszik meg rendszerszinten, akkor elárulják (vagy elkótyavetyélik) józan és mértékletes kényelmüket.

A Szárazságból kiderült, hogy az állami vezetés hatalmi játszmái eredményezték a polgárháborúba torkolló környezeti válságot, majd egy addig eltitkolt találmány, a növények fiziológiai folyamatainak elve alapján működő vízlepárló szerkezet széles körű alkalmazásával látszólag orvosolták a vízhiányt.

A fiatalok a politika eszközévé váltak, miután merészségükkel kikényszerítették a megoldást, őket is elárulták. A változások reklámarcaként a magánéletük az Árulás cselekményidejére nemcsak folyamatos titkosszolgálati megfigyelés alatt zajlik, hanem a média felületein is szerepelnek.

Rojik Tamás Árulás  KOVÁCS GERGELY-03
Fotó: Markus Spiske/ Unsplash

Az egyik leginkább életszagú jelenetben a villamosozó Danit felismeri az utazóközönség, de hamar a tudatos médiafogyasztásra terelődik a szó: „Olvassanak már végig egy cikket!” (109)

A regény cselekménye ugyan jövőbeli, de a jelennek szóló üzenetét erősítik a saját környezetünkből idézett vagy azokra időben visszautaló jelenségek.

A peremkerületi központként a lázadók fészkévé vált Kecskeméten például a futóhomokkal folytatott évszázados küzdelem folytatódik.

„Ez a város a homokra épült, […] ami most visszaveszi az uralmat” (173).

Rokonszenves vonás, hogy Rojik Tamás kilép Budapestről, és a főváros–vidék ma is élő ellentétét a törvényesen centrumra és perifériára osztott jövőbeli feszültséggé fejleszti, melyben a munka nélkül maradt vidéki tömbházlakók állami segélyből élnek, de képesek összefogni, hogy feleslegüket összedobva élhető környezetet alakítsanak ki. A magukra hagyott, de magukra találó vidéki peremlakók példája a független kezdeményezések optimizmusát mutatja. Ha a hatalomtól nincs mit várni, akkor saját kézbe kell venni az életüket, ami csak itt, az állandó ellenőrzésből kimaradt régiókban képzelhető el.

Rojik Tamás Árulás  KOVÁCS GERGELY-05
Fotó: Usgs/ Unsplash

A félillegalitásban vidéki kiskirályként szabadságharcossá váló vállalkozók közül a legvonzóbb figura a képregények világát idéző öntudatos és öntörvényű Sforza Katalin, a rendőrként szabadon mozgó Zoli méltó párja. A hozzájuk tartozó cselekményszál azonban kidolgozatlan, mintha az író a fiatal olvasókat nem akarná a már érettebb szereplők magánéletével terhelni.

A Szárazság egyik legerősebb jegye a főszereplők emlékezetes és határozott személyisége volt, melyet az Árulás nemcsak következetesen továbbvitt, hanem a fejlődésüket, pubertáskori útkeresésüket is bemutatja.

Az elsősorban a minimálisra korlátozott szóbeli megnyilvánulásokban feltűnő közösségi jellegű gátlás továbbra is meghatározza a képregények rajzolásában kiteljesedő Dani beilleszkedését. Bár izgatott pillanataiban akár szintagmatikus szerkezeteket is képes létrehozni, Dani alapvetően egy-két szóból álló hiányos, legfeljebb tőmondatokban fogalmaz. Személyközi kommunikációja a számítógépes keresőprogramnak adott kulcsszavakhoz hasonló. A megértéshez alapvető feltétel a többiek együttműködési hajlandósága, hogy az adott beszédhelyzetben meg akarják érteni a szándékait. A még így is előforduló félreértéseket barátnője, Anikó tisztázza. Dani az önálló életre alig alkalmas, a többiek segítsége nélkül elpusztulna. Sajátos társalgási készsége a magas fokú technológiai fejlettség által elkényelmesített civilizáció metonímiájaként is értelmezhető. Dani csak úgy lehet sikeres, ha a felebaráti szeretetre, jóindulatra alapozott közeg nem hagyja elveszni a részképességben gyenge tagját sem: nemcsak felkarolja, hanem ikonikus alakká emeli. Ráadásul míg az elnyomó hatalom vele legitimizálja saját magát, aközben kétélű fegyverré válik, mert a peremkerületekben élőknek Dani és Anikó közösen alkotott rajzai adnak erőt a változások kiharcolásához, tehát Dani a rajzkészségével hálálja meg a társadalomnak a türelmet.

Rojik Tamás Árulás  KOVÁCS GERGELY-01
Fotó: Kaizen Nguy/ Unsplash

Jóindulatúan feltételezhetjük, hogy éppen személyének jelképi ereje miatt marad Dani statikus figura, aki csak a legkisebb mértékben tud és akar alkalmazkodni. A katonai iskolává átszervezett környezetvédelmi gimnázium kiképzésén szerez ugyan némi izomzatot, de alapvetően ugyanaz a zárkózott fiú marad. Ezalatt Anikó egy túl sokáig ki nem mondott, mégis pontosan sejthető cél érdekében már első regénybeli megjelenésekor elkezd edzeni, és minden alkalmat kihasznál izmai fejlesztésére. Ebben a regény új szereplője, az idealizáltan erős, gazdag és kiválóan alkalmazkodó Rigó Áron segíti őt, felvetve egy szerelmi háromszög és persze az árulás újabb lehetőségét.

Rojik Tamás Árulás  KOVÁCS GERGELY-01

Rojik Tamás második ifjúsági regénye ugyanabból az ötletből indul ki, de a korábban kimerített témához új megközelítéssel nyúl, amit akár tovább is gazdagíthat egy harmadik résszel.

A műfajból eredő klisékkel együtt is sok fontos gondolatot felkínáló alkotás irodalmi értékénél nagyobb lehet a társadalmi jelentősége, ha jó kezekbe kerül, és nyitott elmékbe jut el az üzenete. Valóban tétje van annak, hogyan tudunk gátat szabni a mértéktelen fogyasztásnak. Nincsenek illúzióim a fiatal olvasók létszámával kapcsolatosan, de a Szárazság és az Árulás tálcán kínálja magát egy képregényes változathoz. Ajánlom az ötletet a kiadó figyelmébe!

 

 

Kovács Gergely

 

Rojik Tamás: Árulás

Pagony Kiadó, Tilos az Á könyvek, 2021

329 oldal

2990 Ft

további Kritikák

Kis emlékezetkalauz

Hutvágner Éva kritikája Kolozsi László könyvéről.

Tovább
Robotexodus Csehországból a posztapokaliptikumba

Haklik Norbert kritikája.

Tovább
Mesterséges intelligencia és hun ősanya egy ifjúsági thrillerben!

Kovács Gergely kritikája.

Tovább