Megaszárazság az Andokban, kiszáradó Közel-Kelet
Pár éven belül napi 40 liternyi víz fejenként Jordániában, erdőtüzek megyényi területeken. A mindennapi híradások természeti csapásokból összeállított rovatai még mindig csak a vészharangot kongatják, de a döntéshozókat nem kényszerítik valódi változásokra a kizsákmányolt bolygó és a teremtés koronája védelme érdekében.
A climate fiction friss irodalmi irányzata kedvelt olvasmányokat terem, de képesek-e többre a borzongatásnál az elborzasztó helyzeteket leíró regények?
Elgondolkodtató, hogy az egyik jelentős könyvesbolthálózat az ifjúsági irodalom szórakoztató vonalába sorolta Rojik Tamás első regényét. (ITT írtunk róla korábban.) A Szárazság annyira valóságos helyszíneken játszódik a nem túl távoli 2050-es évek elején, hogy szinte csak kiszáradt torokkal lehet olvasni a Duna medrében csordogáló erecske és a kötelező reggeli víztakarékossági mantra keretezte klímakatasztrófa történetét.
Az első regényhez képest a folytatás sok újat tud felmutatni, és egészen új mederbe tereli a már megismert alaphelyzetre és szereplőkre épített cselekményt.
Az újdonságot és az elsőre nehezen meghatározható műfajtípust is jelzi a tömör cím három szótagos főneve, a természeti környezet helyett a társadalom erkölcsi válságát és a főszereplők viszonyrendszerét tolva előtérbe.
A két regénycím közötti különbség is azt sugallja, hogy a népszerű, megfilmesített angolszász ifjúsági disztópiák mintáját követő alaphelyzetet – melyben az élhetetlenné szabályozott társadalomban akaratuk ellenére kiválasztott fiatalok életveszélyes kalandok során képesek forráspontig hevíteni az elégedetlen tömegeket – csak folyamatos megújítással, műfaji változtatásokkal érdemes sorozattá nyújtani.
A második kötet borítóján a mű fő szimbóluma, a három hold látszik egy megviselt, málló vakolatú (egy ma is elavultnak számító technológiai színvonalú térfigyelő kamerával megfigyelt) téglafalra felfújva.
Az Árulás elég gyakori cím, kiadói bátorságra vall, hiszen a kommerszebb irodalmi alkotások körébe helyezi el a könyvet
Változatos regénytípusok viselik, a sztálini időket bemutató történelmi családregénytől a romantikus szerelmi ponyváig. A zsáner olvasói elvárásaival szemben azonban összetettebb alkotást vehetünk kézbe, melyben a kalandregény megszokott izgalmai helyett a személyiségfejlődés válaszútjairól és egy értékválsággal küzdő közösség lehetőségeiről olvashatunk.
Az ifjúsági klímafikció alapjegyeit megőrző Árulásban a kémregények jellegzetes toposzával, a barát-vagy-ellenség sokáig lebegtetett kérdésével több szálon is találkozunk. Ebben a tekintetben a címben jelzett erkölcsi vétket túlzásnak tartom, hiszen egy kifinomult megfigyelésre alapozott féldiktatórikus rendszerben beépített ügynökként a célszemély dezinformálása megszokott módszer, dramaturgiai szempontból pedig a késleltetés bevált eszköze. Ha pedig a személyközi viszonyokban nem értelmezhető az árulás fogalma, akkor kénytelenek vagyunk tágabb értelmezést társítani hozzá, például a természeti környezet védelmének cserbenhagyását. Így ráadásként a célközönség jövőbeli felelőssége is szóba kerülhet. A földi éghajlat és bioszféra sorsa azok életét fogja inkább befolyásolni, akik az életvitelüket a mindennapos gyakorlat szintjén a takarékosabb, visszafogottabb szintre tudnák átállítani. Ha pedig nem teszik meg rendszerszinten, akkor elárulják (vagy elkótyavetyélik) józan és mértékletes kényelmüket.
A Szárazságból kiderült, hogy az állami vezetés hatalmi játszmái eredményezték a polgárháborúba torkolló környezeti válságot, majd egy addig eltitkolt találmány, a növények fiziológiai folyamatainak elve alapján működő vízlepárló szerkezet széles körű alkalmazásával látszólag orvosolták a vízhiányt.
A fiatalok a politika eszközévé váltak, miután merészségükkel kikényszerítették a megoldást, őket is elárulták. A változások reklámarcaként a magánéletük az Árulás cselekményidejére nemcsak folyamatos titkosszolgálati megfigyelés alatt zajlik, hanem a média felületein is szerepelnek.
Az egyik leginkább életszagú jelenetben a villamosozó Danit felismeri az utazóközönség, de hamar a tudatos médiafogyasztásra terelődik a szó: „Olvassanak már végig egy cikket!” (109)
A regény cselekménye ugyan jövőbeli, de a jelennek szóló üzenetét erősítik a saját környezetünkből idézett vagy azokra időben visszautaló jelenségek.
A peremkerületi központként a lázadók fészkévé vált Kecskeméten például a futóhomokkal folytatott évszázados küzdelem folytatódik.
„Ez a város a homokra épült, […] ami most visszaveszi az uralmat” (173).
Rokonszenves vonás, hogy Rojik Tamás kilép Budapestről, és a főváros–vidék ma is élő ellentétét a törvényesen centrumra és perifériára osztott jövőbeli feszültséggé fejleszti, melyben a munka nélkül maradt vidéki tömbházlakók állami segélyből élnek, de képesek összefogni, hogy feleslegüket összedobva élhető környezetet alakítsanak ki. A magukra hagyott, de magukra találó vidéki peremlakók példája a független kezdeményezések optimizmusát mutatja. Ha a hatalomtól nincs mit várni, akkor saját kézbe kell venni az életüket, ami csak itt, az állandó ellenőrzésből kimaradt régiókban képzelhető el.
A félillegalitásban vidéki kiskirályként szabadságharcossá váló vállalkozók közül a legvonzóbb figura a képregények világát idéző öntudatos és öntörvényű Sforza Katalin, a rendőrként szabadon mozgó Zoli méltó párja. A hozzájuk tartozó cselekményszál azonban kidolgozatlan, mintha az író a fiatal olvasókat nem akarná a már érettebb szereplők magánéletével terhelni.
A Szárazság egyik legerősebb jegye a főszereplők emlékezetes és határozott személyisége volt, melyet az Árulás nemcsak következetesen továbbvitt, hanem a fejlődésüket, pubertáskori útkeresésüket is bemutatja.
Az elsősorban a minimálisra korlátozott szóbeli megnyilvánulásokban feltűnő közösségi jellegű gátlás továbbra is meghatározza a képregények rajzolásában kiteljesedő Dani beilleszkedését. Bár izgatott pillanataiban akár szintagmatikus szerkezeteket is képes létrehozni, Dani alapvetően egy-két szóból álló hiányos, legfeljebb tőmondatokban fogalmaz. Személyközi kommunikációja a számítógépes keresőprogramnak adott kulcsszavakhoz hasonló. A megértéshez alapvető feltétel a többiek együttműködési hajlandósága, hogy az adott beszédhelyzetben meg akarják érteni a szándékait. A még így is előforduló félreértéseket barátnője, Anikó tisztázza. Dani az önálló életre alig alkalmas, a többiek segítsége nélkül elpusztulna. Sajátos társalgási készsége a magas fokú technológiai fejlettség által elkényelmesített civilizáció metonímiájaként is értelmezhető. Dani csak úgy lehet sikeres, ha a felebaráti szeretetre, jóindulatra alapozott közeg nem hagyja elveszni a részképességben gyenge tagját sem: nemcsak felkarolja, hanem ikonikus alakká emeli. Ráadásul míg az elnyomó hatalom vele legitimizálja saját magát, aközben kétélű fegyverré válik, mert a peremkerületekben élőknek Dani és Anikó közösen alkotott rajzai adnak erőt a változások kiharcolásához, tehát Dani a rajzkészségével hálálja meg a társadalomnak a türelmet.
Jóindulatúan feltételezhetjük, hogy éppen személyének jelképi ereje miatt marad Dani statikus figura, aki csak a legkisebb mértékben tud és akar alkalmazkodni. A katonai iskolává átszervezett környezetvédelmi gimnázium kiképzésén szerez ugyan némi izomzatot, de alapvetően ugyanaz a zárkózott fiú marad. Ezalatt Anikó egy túl sokáig ki nem mondott, mégis pontosan sejthető cél érdekében már első regénybeli megjelenésekor elkezd edzeni, és minden alkalmat kihasznál izmai fejlesztésére. Ebben a regény új szereplője, az idealizáltan erős, gazdag és kiválóan alkalmazkodó Rigó Áron segíti őt, felvetve egy szerelmi háromszög és persze az árulás újabb lehetőségét.
Rojik Tamás második ifjúsági regénye ugyanabból az ötletből indul ki, de a korábban kimerített témához új megközelítéssel nyúl, amit akár tovább is gazdagíthat egy harmadik résszel.
A műfajból eredő klisékkel együtt is sok fontos gondolatot felkínáló alkotás irodalmi értékénél nagyobb lehet a társadalmi jelentősége, ha jó kezekbe kerül, és nyitott elmékbe jut el az üzenete. Valóban tétje van annak, hogyan tudunk gátat szabni a mértéktelen fogyasztásnak. Nincsenek illúzióim a fiatal olvasók létszámával kapcsolatosan, de a Szárazság és az Árulás tálcán kínálja magát egy képregényes változathoz. Ajánlom az ötletet a kiadó figyelmébe!
Kovács Gergely
Rojik Tamás: Árulás
Pagony Kiadó, Tilos az Á könyvek, 2021
329 oldal
2990 Ft