Vissza
  • 2021.03.26
  • Kocsis Katica

Megélt teljesség

A nagyon finom és érzékeny Aludj, kis virág című kötetről Kocsis Katica írt kritikát.

Az évszakok és a nappalok változásáról, az emberi korokról mesél az Aludj, kis virág című altatókönyv

Az egyszerű, költői szöveg segít a kicsiknek elmerülni a természet csodáiban, a varázslatos, színpompás rajzok pedig lenyűgözik őket. Nem biztos, hogy jó megoldás altatásra, mert annyira tetszik nekik, hogy ha a végére értünk, újra kell kezdeni.

Haddy Njie: Aludj, kis virág Lisa Aisato-03

A könyv a silent book műfajához sorolható. Hasonlóan például Maros Krisztina Milyen színű a boldogság? című kötetéhez (ITT olvashattok interjút vele), a narratíva nem az oldalpárokon futó rövid verssorokból áll össze, hanem maguk az illusztrációk azok, melyekből kibontakozik a történet.

Haddy N’jie versikéje inkább csak hangulatokat közvetít: ebben a kötetben a szöveg az, ami tovább gazdagítja az egyébként is komplex illusztrációkat, de mindig a képé a főszerep.

A vers nagyon érzéki elemekkel festi le az egyes évszakokat

A fordító munkájának köszönhetően a magyar verzióban is burjánzanak a hangulatfestő és hangutánzó szavak, ami ezektől lesz igazán színes. Pap Vera-Ágnes remekül megérzi az évszakokban rejlő csodákat, amelyeket nagyszerűen vissza is ad a csengő-bongó szavak segítségével.

Tavasszal „fickándoz a patak, cseng a bringa csengettyűje, dongnak a darazsak”, a nyár „tüskét szed ki a talpából, szúnyogcsípést számlál”, amíg virágmézet szürcsöl a méh, és a nyári tarló felett úsznak a bárányfelhők. Az ősz „rézszínű fák lassan hulló, lágy levélkönnyéről”, a tél pedig „fahéjízű hópelyhekkel, fehér hóbundával, mézeskalács illatával, hűvös jégkristállyal” álmodik.

A négy szakaszból álló mű utolsó négy sora refrénként tér vissza, ami nem véletlen, hiszen e versből dal is született, amelynek kottáját megtaláljuk a könyv végén, és ITT lehet meghallgatni.

Haddy Njie: Aludj, kis virág Lisa Aisato-02

Talán az a legszebb ebben a könyvben, ahogy az illusztrációk párhuzamba állítják az évszakok változását az emberi élettel, valamint egy kisgyermek mindennapjaival, az ébredéstől az elalvásig.

Ahogy az évszakok váltakoznak, úgy jutunk el a nappaltól az éjszakáig, a születéstől a halálig. Rengeteg tapasztalatot sűrítenek tehát magukba ezek a csodás rajzok, amelyek attól lesznek igazán nagyszerűek, hogy a gyermekeket az érzékeiken keresztül szólítják meg. Az illusztrációk annyira gazdagok, hogy ezeket nézve a kicsik esszenciális ismeretekre tesznek szert: megértik az egyes évszakok sajátos ritmusát, és azt is, hogy az ember miként változik a kor előrehaladtával – nemcsak fizikálisan, hanem lelkileg is.

Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavasz

Aisato gyönyörű karakterekhez társítja az egyes évszakokat. A tavasz egy habókos, szeleburdi figura, aki gondtalanul „átszökell a háztetők felett, vidám bukfencet vet”. Haja olyan, akár a legszebb tavaszi rét, ahol a fűszálak között nárciszok, kikericsek, tulipánok nőnek, és barka. Füle mögött hűs vizű patak csörgedez, a feje körül pedig katicabogarak és méhek döngenek, hogy a tavasz zöldes hajából kihulló virágporból csemegézzenek. A nyár az életet habzsoló, kacagó fekete lányka, aki hintáján egyre magasabbra száll.

A nyár hajkoronája az afrofrizurák csodás tömöttségét idézi, de ez most nem valódi frizura, hanem a legszebb virágos mező, amely ezer és ezer színes szirommal csábítja magához a szitakötőket és a lepkéket.

Az ősz egy égővörös hajú nő, akinek juharlevelek hullanak a hajából. Érett asszony, aki maximálisan megéli a nőiességét, s tekintetében ott van a bölcsesség. „A ruhája almaillat, haja naplemente, szélviharok laknak benne, s az őszi föld csendje.”

A tél pedig élete végén járó, bölcs anyó, aki sok mindent átélt, és már képes derűvel szemlélni a világot. Arcát mély ráncok barázdálják, teste elvesztette a kontúrjait, de a szája mosolyra húzódik, tekintete pedig békéről és megértésről tanúskodik. Olyan ez a télanyó, mint a kedvenc nagymamánk, aki betakar, és gondoskodóan súgja: „Bújjatok hát össze [...], és melegedjetek.” Aisato ezekkel a figurákkal kimondja, hogy minden életkornak megvan a maga szépsége.

A rajzok színvilága is varázslatos: élénk, telített árnyalatok jelennek meg az illusztrációkon. Lisa Aisato a háttér színeit is remekül választja ki, ennek köszönhetően a lapozgatás során úgy is érezzük, mintha a történet hajnaltól késő éjszakáig tartana: a lilás derengés sárgás napkeltére, majd nappalra vált, ezután pedig végigkövetjük a nap irányát lefelé is. Érzékletes az ősz mögött kirajzolódó városkép, amelynek egyik szegletében épp elbújni készül a hanyatló égitest, vagy a gombatető alatt szunyókáló tél erdei környezete, amelyen épp csak átderengenek a nap utolsó sugarai.

Aisato illusztrációi teli vannak apró finomságokkal, így a kicsik újra és újra előveszik ezt a könyvet, és akárhányszor átlapozzák, mindig eléjük tárul egy újabb részlet, ami tovább gazdagítja a narratívát.

Visszatérő motívuma a kis fa, amelyet kezdetben még hó borít, majd kizöldell, és egyre lombosabbá válik, végül megsárgulnak a levelei, s újra kopár lesz. A fa körül a szánkózó gyerekek hintázni kezdenek, amikor bejön a jó idő, majd a tél közeledtével ismét előveszik a szánt. A békésen szendergő kisgyermekek is újra és újra felbukkannak a lapok alján: takarójuk hol pitypang, hol pipacs, hol őszi avar, hol pedig havas táj. Az ő igaz álmukkal léphetünk át a következő évszakba a könyvben.

Haddy Njie: Aludj, kis virág Lisa Aisato-01

Nagyon szép ez az átmenet, ahogy az egyik évszak átfolyik a következőbe, de Lisa Aisato nemcsak az idő előrehaladtát képes érzékeltetni a rajzokkal, hanem annak körforgásszerű, ciklikus változását is. Az első oldalpáron szereplő, még a hótakaró alatt szunnyadó tavasz ugyanis megjelenik az utolsó oldal illusztrációjában is: ott ugyan csak a lábát látjuk, de ez épp elég ahhoz, hogy tudjuk: a zord tél után újra tavasz jő. Ettől lesz igazán reményteli és pozitív kicsengésű ez a könyv, mert azt sugallja, hogy az elmúlás az élet velejárója, de a halálból mindig új élet fakad.

Kocsis Katica

Haddy Njie: Aludj, kis virág

Illusztráció: Lisa Aisato

Scolar Kiadó, 2020

40 oldal

3475 Ft

további Kritikák

Bibliai érdekességek és a lényeg kis okosoknak – Mai kérdések a Szentírás titkairól

Miklya Luzsányi Mónika: Bibliai Kisokos című könyvéről Kovács Gergely írt kritikát.

Tovább
Fuszulyka, pirog és khorkhog

Szokács Eszter írása Kalas Györgyi Világkóstoló című kötetéről. 

Tovább
„A régi mesék egyszerűbbek voltak.”

Szecsődi Tamás Leó: Táguló világom – Mesés iránytű a világhoz gyerekeknek. Kovács Gergely kritikája. 

Tovább