Vissza
  • 2020.12.31
  • Kovács Gergely

Grifflovasok trilógiája

Szakács Eszter trilógiájáról Kovács Gergely írt kritikát.

Huszonkét éve megszületett a Harry Potter, hogy megmentse a Gutenberg-galaxist

A gyerekek újra szívesen olvasnak, de a könyvtárosoknak így is komoly kihívás, hogy mit adjanak a fiatalok kezébe, mert sokan nem lépnek túl a varázslóiskola nyolc kötetén és a szórakoztatóipari kísérőjelenségeken. J. K. Rowling sokféle forrásból kompilált világa új lökést adott a tizenéveseket a fantázia világába vezérlő kalauzok szerzőinek. Az amatőr kritika és a könyvterjesztők Szakács Eszter Grifflovasok-trilógiáját a Harry Potter-regények módszertanilag egyszerűnek tűnő paradigmájába helyezve értékelik. A feledésre ítélt mitológiai és mondakincsre építő, párhuzamos vagy önálló keretek között fennálló világokba helyezett kamasz hősök alig ismerik meg új környezetüket, máris rájuk hárul annak megmentésének terhe. Miközben társaik és nagyhatalmú segítőik közreműködésével elérik a győzelmet, mely az egész erkölcsös csoport túlélésének záloga, felnőnek a feladathoz.

A fantasztikus irodalom számos irányzata közül a sci-fi és a mitológia talajából kinőtt mythic fictionnek, azaz mitikus-fantasztikus regénynek nevezhető Grifflovasok alapját a követők vagy hívők nélkül maradt vallások isteneit befogadó zsebuniverzumok világa adja.

A cselekmény nem a jövőben játszódik, hanem a jelenben, csak több – egyszerre érvényes – valóságban

Ennek elméleti háttere Alan Harvey Guth elméleti fizikustól származik, aki párhuzamos valóságok elméletére épülő elképzelésével igyekszik kiküszöbölni a Nagy Durranás elméletének hiányosságait, többek között az univerzum laposságának és tágulásának paradoxonjait.

Szakács Eszter (ITT elolvashatod  korábbi interjúnkat vele) a zsebuniverzumokban a hajdani hitvilágok érvényességének ellentmondását azzal az ötlettel oldja fel, hogy a számunkra már csak kultúrtörténeti anyagként kezelt komplex világokat – összes isteneivel, istennőivel és lényeivel – egy-egy különálló „zsebbe” helyezi, melyek úgy veszik körül a mi tapasztalati úton érzékelhető világunkat, mint a fürdőhab egymásra tapadó buborékjai. Ezek között a féreglyukakon egyes kiépített helyeken létrehozott Kapuk biztosítják az átjárást, de a pontos érkezést biztosító bonyolult számításokat csak az embernél intelligensebb és érzékenyebb griffek egyszerre analitikus és intuitív agya tudja elvégezni. Földi halandó csak a sas és oroszlán testi jegyeit hordozó mitológiai lények hátán közlekedhet a Kapukon. Így juthat át a Földről az Olümposzra, mely a zsebuniverzumok közül kulturális, társadalmi és technológiai tekintetben is a legfejlettebb, egyfajta központ, ahol a kapuk őrzésére kirendelt grifflovasokat is képzik A Szelek Tornyában.

Szakács Eszter A szelek tornya, Babilon, Nulladik zsebuniverzum  Kovács Gergely-01

A regény a mi világunk egyre gyorsuló műszaki fejlődéséhez hasonlóan a varázslat és az innováció házasságából született kütyükkel könnyíti meg szereplői életét

Bár túl gyakran emleget olyan mondatokat, mint hogy „ennek is a mágikus-tudományos technológia az alapja”, és szinte minden, az Olümposzon hétköznapinak számító eszköz „mágikus”, ezek a készülékek a nálunk is széles körben elterjedteknek a továbbképzelt változatai. A cselekmény az igényes sci-fikhez méltón nem ragad bele részletes bemutatásukba, de a hozzájuk kapcsolódó etikai felvetéseket átveszi. A mesterséges intelligencia „mágikus” változatát hordozó hibridek száz év élményei alapján emberi vágyakat fejlesztenek ki. A varázslat és a műszaki fejlettség A nulladik zsebuniverzum lapjain ábrázolt Avalonban is megkönnyíti az emberek életét, ám a felszerelések tekintetében elmaradt világoktól érkező fenyegetéseket ezek sem tudják elhárítani.

A sorsdöntő események a három sorsistennőnél, a Moiráknál dőlnek el

Ők szövik A Szelek Tornya gyönyörű látomásában megfestett faliszőnyegbe az Olümposzhoz családi szállal kötődő halandók sorsát.

Mintha szerzőként maga is a Moirák szerepét venné magára, Szakács Eszter szövegének a varázsereje elsősorban az emberi életek és kapcsolatok ábrázolásának képszerűségében rejlik. Megfelel annak az elvárásnak, hogy a fiataloknak szóló irodalom intermediális módon más művészeti ágakat is felidézzen.

A Moirák faliszőnyegére emlékeztet A nulladik zsebuniverzumban cselekményszervező elemmé és helyszínné is váló, fizikai helyeket is összekötő, átjárható faliszőnyeg, melyet a Kerekasztal-mondavilágban alkotó úrnő készített, és amelynek élő alakjai a hősök segítségére sietnek a legválságosabb pillanatban. Sok helyen a számítógépes képalkotással készült animáció lendületes látványvilágát eleveníti meg a szöveg. A griff és lovasa között létrejövő tudatmegosztás, a szündeszmosz bejelentkező képe a számítógépes játékok és a közösségi oldalak profiljaihoz hasonlóan egyedi kép- és hangjelként villan fel, a döntő összecsapás minden harcost bevonó megaszündeszmosza pedig egy világhálón lejátszott csoportos harci játékra emlékeztet.

A szündeszmosz a társasági helykeresés útját járó tizenévesek egyik legfontosabb igényére ad mágikus megoldást azáltal, hogy a születésükkor egymáshoz rendelt griff és lovasa lélekikerré válva nemcsak belelát társa tudatába, hanem még irányítani is tudja őt.

A párkeresés és a barátság feszültségének feloldására még azzal is kiegészül a griffek és lovasuk kapcsolatának bemutatása, hogy a kötelezően ellenkező nemű lélekikrek nem lehetnek szerelmesek egymásba, ám élethosszig tartó kapcsolatban élnek. Emellett persze nem zárja ki a cselekmény a szerelmet, de a kétséges kimenetelű nemi vonzalomhoz képest a lélekikerben nem lehet csalódni. Az emberré átváltozni képes griffek ráadásul nem képesek az agresszióra. Az emberi ösztönök ellensúlyozására kidolgozott alak egy olyan ideális létformát tár elénk, amely példát mutat az útkeresés időszakában irodalmi támpontot kereső fiatalnak. Nemcsak a szündeszmosz, hanem más motívumok is az egymást kiegészítő ellentétekre épülnek. A kalandregények sarkítottan jó–rossz ellenpólusainak közhelyességét azzal oldja fel a trilógia, hogy a fény és a sötét – Ormuzd és Ahrimán – minden kultúra mélyén ott rejlő feszültségére alapozza a gonosz meg-megújuló támadásait.

Az erkölcsi iránymutatás a kalandok során beavatódó tizenéves főszereplők sorsának alakulásában kiemelt szerepet kap

A didaxis elkerülésére a mitológia ősképekre épülő nyelve szolgál. A legősibb képzeteket megjelenítő archetípusok itt is jelképekben testesülnek meg, aminek eredményeként a három regény több értelmezési szinten is élvezhető. Természetesen olvashatók fordulatos ifjúsági kalandregényként, melyben a fantázia világa a kiválasztott fiataloknak nemcsak megdöbbentően új élményeket tartogat, hanem a befogadóként implikált korosztályt általában érintő kérdéseket is érinti. A főszereplők között előfordul alkoholista apa által bántalmazott testvérpár, ahol a parentifikált báty agresszióval fordul társai felé, korán elveszített vagy gyógyíthatatlan, sérült ikertestvér, rejtett családi veszteség, melyben vándormotívumként az előző nemzedék vesztesége sugárzik ki a fiatalokra. A családregény hagyományai abban a tekintetben fedezhetők fel, ahogyan a közös terhet hordozzák, majd feloldják a reményteli új generáció erre alkalmassá váló tagjai. A fő műfajhoz kapcsolódó elvárásokat beteljesítik a Kapuháborúk komoly áldozatok árán kivívott győzelmei.

Szakács Eszter A szelek tornya, Babilon, Nulladik zsebuniverzum  Kovács Gergely-02

A lélektani mélységek ábrázolását talán éppen ezek nem engedik meg. Hiába látunk komoly problémákkal küzdő egyéneket, a megoldások túl hirtelen és a fantasztikum leegyszerűsítő mágikus magyarázataival érkeznek. A harcok során elhunyt közeli hozzátartozók fölötti gyász nem kap nagyobb szerepet, mint egy akciófilmben. Bár valóban plasztikusan ábrázolja a szöveg a lélekikrüket elveszítő griffek fülsiketítő sikollyal kifejezhető fájdalmát, a szereplők vagy egyszerűen összeomlanak, vagy egy harcok alatt kiégett katona gyakorlatiasságával veszik számba az áldozatokat. A heroizmus ehhez mérten mitikus erővel jelenik meg. Nemcsak az őseiktől örökölt erejükről pár hónapja még mit sem sejtő főszereplők fedezik fel magukban a héroszt vagy a heroinát, hanem az őket védelmező, önmagukat feláldozó mellékszereplők is.

Az ifjak korosztályával kapcsolatos másik feltűnő vonás az olvasó észrevétlen beavatása a mostanában újra divatos mitológiák világába

A Szelek Tornyában elsősorban a görög istenek kapnak szerepet, de a konfliktushoz hozzájárulnak a germán istenségek is. A Babilonban a római és a sumér hitvilágról, A nulladik zsebuniverzumban a Kerekasztal-mondakörré szelídült kelta hagyományok mellett egy kihalóban lévő jégkorszaki primitív dualista vallás utolsó képviselőiről olvasunk. De előfordulnak azték utalások, és magyar alkotásról lévén szó, a meótiszi osztálykirándulás az Öregisten és Boldogasszony békés környezetébe vezeti be az olümposzi diákokat. A zsebuniverzumok képzeletbeli világa a trilógia újabb részeivel a buborékokhoz hasonlóan egészül ki, mire úgy érezzük, hogy minden tudhatót megismertünk.

Szakács Eszter fantáziája és képalkotása kiapadhatatlannak tűnik, de bölcs arányérzékre vall, hogy lezártnak tekinti a három regényt, és nem tervez folytatást.

Az olvasók „nevelése” mellett felmerül a főszereplők fejlődésének lehetősége is

A kalandregény meghatározó műfaji kereteinek lehetőségeihez képest érvényesülnek a nevelődési regény egyes vonásai. Átmeneti állapotban lévő kamasz hőseink többé-kevésbé kiegyensúlyozott földi világukhoz képest merőben új dimenzióba kerülnek, ahol olyan ismeretekkel gazdagodnak, melyek megszerzésére a tapasztalati valóságban nem lett volna esélyük. Beavatódásuk néhány hónap alatt megy végbe, mit sem sejtő gimnazistákból önmagukat és könyörtelen mitológiai ellenségeket legyőző hősökké lesznek. A Szelek Tornya erre az iskolaregénnyel párhuzamosan teremt alkalmat. Az új iskola megismerése nem is teljesedhet ki, hiszen közbejön a nagy összecsapás, melynek előkészítői és főszereplői a részben roma származású Szellő Mira földi iskolai zaklatói közül kerülnek ki. A cselekmény jelentős részét az utópisztikusan tökéletes olümposzi rendszer bemutatása teszi ki, ahol senkinek sem kell dolgozni, mert a kétkezi munkát a hibridek végzik, a metamorfonok bármilyen terméket kiadnak, így megszűnt a pénz is. A Babilon ezzel szemben egy görög szigetről a despotikus kasztrendszerbe röpíti át Leónt, aki mindig is grifflovas akart lenni. A nulladik zsebuniverzumban a társadalomrajz háttérbe szorul. A két különböző világba helyezett párhuzamos cselekményszálak közül az egyikben az utolsó neandervölgyi Őrzőnek sikerül megmenteni a meg nem született lelkeket a monádok tavában az Avalonból származó alattomos támadástól. Viszont a felmentő hősök is a lovagi kultúrából érkeznek.

A három regény szerkezete, jellemrajza, stílusa, narratív technikája az alapvetően szórakoztató célzatú műfaj kötelező elemeivel együtt is eltérő

Az első kötet, A Szelek Tornya magyar kisvárosi környezete, a kisszerű középiskolai konfliktusok, az édesapjával élő főszereplő önironikus reflexiói egy tiniregény kellékei. E műfaj jellegzetessége az énelbeszélés is, a közvetlen kifejezés lehetőségeivel. Az olümposzi iskola diákjai sem mind hibátlanok, de a lehetőségek jóval gazdagabbak, főleg ha más zsebuniverzumba és az alvilágba mennek osztálykirándulásra a vendégszerető Argó fedélzetén. A Hádész birodalmába tett látogatás az eposzparódia lehetőségét is magában rejti. Az iskola pedig élen jár az akadálymentesítésben is: a halfarkú osztálytársak lebegő fürdőkádakban vesznek részt a tanórákon és a programokon. Bár a vérségi korlátok itt is kötik a tanulókat: halandók közül csak Aiolosz szélisten utódai járhatnak az Akadémiára.

A Babilon a központnak számító Akadémiától távol, iskolai képzés nélkül, egy vadgriffet megszelídítő beavatatlan lovas hőssé válását mutatja be, akinek utólag, egy még kísérleti fázisban lévő eszközzel rögzítik az emlékeit, így a jelen idejű elbeszélés biztosítja a friss élmények közvetítését. Az ironikus-komikus ellenpontozást León kísérője, az életre kelő házilárszobrocska biztosítja. A harmadik regény az előzőekhez képest két új módszert alkalmaz, a csak sokára egybefonódó párhuzamos cselekményszálakat és a késleltetett kapcsolódást a korábban megismert griff-kultúrához. A jégkorszaki szál főszereplője, a gyógyító képességgel is rendelkező Ajo is csak sokára szembesül az Olümposz világával. Itt a fejezetek nem külön címeket kaptak, mint a korábbi két könyvben, hanem a két főhős neve alapján különülnek el.

Szakács Eszter A szelek tornya, Babilon, Nulladik zsebuniverzum  Kovács Gergely-03

A jelképek értelmezésével gazdagított olvasatban asszociálhatunk a XX. század nagy világégéseire

Ahogy a régmúltban lezajlott, első nagy összecsapás is az azgardiak támadásával kezdődött, az akkori békekötéssel létrehozott status quót borítja fel a germán mitológiai zsebuniverzumból a Loki ármánykodásával már másfél évtizeddel korábban előkészített újabb támadás. A két világháború a német birodalmi terjeszkedéssel indult, az új évezred következő, világnézetileg is megalapozott konfliktusa pedig – egyelőre úgy tűnik – a Közel-Kelethez kötődik, akárcsak a Babilon Harmadik Kapuháborúja. A részletesen ábrázolt világok közötti különbségek is egy-egy földi társadalmi berendezkedéshez kötődnek. Babilon despotikus teokráciája a kasztrendszerre épül, nem véletlen, hogy itt a vadonban élő vadgriffekhez kerül Görögországból a gyanútlan León.

A regények igazán érzéki meglepetései között valóban minden érzékszerv sorra kerül. A szündeszmosz személyes logója és hangjelzése mellett minden griff kellemes egyedi illatot áraszt, a széplelkű Uli pedig hamu- és földízt érez a nyelvén, amikor lovasa, Mira káromkodik. Az egyik legszebb jelenség is Mirához kötődik, akinek a meótiszon első próbára sikerül „előénekelnie” egy visszacsapó íjat, félig roma jazzénekes édesanyjának és meótiszi magyar vérvonalának köszönhetően. A Kapuháború ütközetében mindent eldöntő ötlete is az előéneklés, bizonyítva a zene mágikus erejét.

Szakács Eszter trilógiája nem egyszerűen méltó társa a listavezető angolszász ifjúsági fantasztikus regénysorozatoknak, hanem jellegzetesen magyar alkotás, amellyel remélhetőleg az olvasási kedvet is átmenti a következő nemzedékekre, és bizonyítja, hogy van élet a Roxforton túl. Ez az élet pedig sokkal inkább hozzánk, a mi kultúránkhoz tartozik.

 

 Kovács Gergely

Szakács Eszter: A Szelek Tornya (541 oldal, Pagony, 2016);

Babilon (500 oldal, Pagony, 2018);

A nulladik zsebuniverzum (612 oldal, Pagony, 2020)

3999 Ft

 

 

további Kritikák

„A sorrend nem számít”

Pataki Mónika Lilla kritikája Tamar Meir: Francesco Tirelli fagylaltozója című könyvéről.

Tovább
A végén még kiderül, hogy az elsüllyedt sziget legendája is igaz!

Berg Judit Rumini és az elsüllyedt világ című könyvéről Kovács Gegely írt kritikát.

Tovább
Régimódi kalandregény mai gyerekeknek

Sylvia Bishop Az éjszakai vonat titka című, izgalmas, gyerekeknek szóló krimijéről Mizsur Dániel írt kritikát.

Tovább