Vissza
  • 2022.04.07
  • MeseCentrum

Mintha minden kiadvány kapott volna egyfajta pasztellárnyalatot

Kisszínesek Bolognából

A Pagony Kiadó munkatársait Bolognában szerzett tapasztalataikról kérdeztük.

A Pagony Kiadó több munkatársa személyesen is jelen volt Bolognában, elsőként Győri Hanna válaszolt kérdéseinkre:

Miért olyan fontos a személyes bolognai jelenlét a kiadó számára?

Érdekes egyben látni a nemzetközi kínálatot, a trendeket, valamint a kiadók mellett az illusztrációs és az iparági irányokat is.  

Győri Hanna Bologna-01

Milyennek ítélted a két év kihagyás után megrendezett bolognai gyerekkönyvvásár idei felhozatalát? Mik voltak a feltűnő trendek az illusztrációk és a szövegek terén?

A non-fiction eddig is erős volt, most talán a szép, klasszikus non fiction mellett még hangsúlyosabb lett a meglepő perspektívák, az interdiszciplináris megközelítések, a narratív non fictionök aránya.

A silent bookok (szöveg nélküli képeskönyvek) is feltörnek, nemcsak a kiállításokon, hanem a mindennapi kínálatban is. Mindenhol megfigyelhető trend az olvasás könnyítése a tipográfiával, a szöveget kiegészítő képekkel, illetve a nem lineáris vagy éppen játékossá tett történetmeséléssel.

Grafikában az avantgárd, a groteszk, az absztrakt jelenléte nagyon érdekes, ehhez kapcsolódóan pedig több olyan művészkönyvet láttam, ahol direktszíneket nyomnak egymásra.

Mi volt a legemlékezetesebb esemény idén Bolognában számodra?

Győri Hanna Bologna-03

Az illusztrátor- és a silentbook-kiállítás tetszett legjobban, valamint a Wanderer című holland silent book.

Sikerült-e valami az eredeti, előzetes terveidből, és megosztható-e, ha igen? Vagy legyen inkább meglepetés?

Mivel a Pagonyban széles körű megbeszélés után, demokratikusan születnek a szerkesztőségi döntések, nincs olyan, hogy ott helyben megveszek egy könyvet. De meg tudtam nézni sok mindent, ami érdekel, és megmutattam a munkatársaimnak. A döntések most következnek.

Mennyire illeszkedik a nemzetközi trendekhez a magyarországi gyerekkönyvkínálat az illusztrációk, illetve a szövegek tekintetében?

Van pár könyvünk, ami rendben van e szempontból, de az, hogy szinte nincsenek képeskönyveink, mivel nem eladhatók, és alig vannak (a piac mérete és a bekerülési költség, valamint az állam rugalmatlan szerepvállalása miatt) saját fejlesztésű non-fiction könyveink, azzal kilógunk a trendekből. Jók a rajzolóink, jók az íróink (de még milyen jók!), de a szűkös anyagi erőforrások és időkeretek miatt bátor, különleges, kimunkált könyvtervekre, részletgazdag, nagy rajzokra, különleges papírokra, technikákra kevesebb idő és pénz jut.

Jó példa a különleges, interdiszciplináris non fictionre, a retróra és a remek nyomdai kivitelezésre két ukrán alkotó könyve, akik nem lehettek itt a vásáron, de mutatja, hogy az ukrán könyvkultúra milyen színvonalú

Győri Hanna Bologna-01

ITT nagyobb méretben is láthatók a könyvek.

Kovács Eszter, a Pagony Kiadó egyik alapítója és főszerkesztője:

Milyen terveitek voltak idén Bolognában?

eszter_hanna
Kovács Eszter és Győri Hanna Bolognában

Extra terveink nem voltak, de két év kimaradt a Covid miatt, és ezzel párhuzamosan elkezdtek csökkenni a külföldi címeink a portfóliónkban. Nálunk eddig is túlsúlyban voltak a magyar és a saját gyártású kiadványok, de most már nyolcvan-kilencven százalék között van ez a szám. Ami egyfelől klassz, másfelől nehéz, hiszen sokkal több munka a semmiből valamit létrehozni. Hiányoztak az inspirációk. Úgy vagyunk itt Bolognában, hogy ami szembejön, és megtetszik, arról elkezdünk beszélgetni. Vannak persze partnereink is, akikkel tárgyalunk. Idén sokan eljöttünk Bolognába, itt van az összes tulajdonos és még öt munkatársunk. Élvezzük az egész vásárt.

Sárdi Dóra, a Pagony társalapítója az idei trendekről beszélt:

Úgy tűnik, most a problémaorientált picture book uralja a piacot. Ha például csak egy állatos meseregényt keresek, mint amilyenek a Janosh-könyvek voltak, nemigen látok ilyesmit.

Győri Hanna Bologna-03
Sárdi Dóra és Both Gabi Bolognában

Minden könyv valami „nagyot akar mondani” a gyereknek, pedig jobb volna, ha inkább gyerekregényekből ismerhetne rá a saját megéléseire, és nem mi oktrojálnánk rá a képekkel és a szövegekkel.

Hogy egyszerűen csak egy mesét olvasson, amit átélhet. Mint például a Titi-sorozat: ez mindenféle mondanivalójával együtt is csak egy meseregény egy kisfiúról, és teljesen mindegy, hogy ő most árva vagy nem árva, mert nem ezzel kell foglalkozni. Ha ezt most írná meg valaki, abból indulna ki, hogy „szörnyű tragédia történt”.

Kicsit rosszkedvűek a könyvek és az illusztrációk is, visszafogottak a színek. Nem a harsány dolgokat hiányolom, de tény, hogy sokkal kevesebb a humor. Mintha minden kiadvány kapott volna egyfajta pasztellárnyalatot.

Olvassátok el Csapody Kinga válaszait is ITT!

Korábban megjelent Bolognáról szóló írásainkat is érdemes elolvasni ITT, ITT és ITT 

további Interjúk

„A nézőt fel kell emelni, kiragadni a hétköznapi közegéből, és elgondolkodtatni”

Kovács Gézával, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatójával Turbuly Lilla beszélgetett.

Tovább
„Nemcsak olvasni és beszélgetni, hanem (meg)hallgatni és bekapcsolódni is jó”

A Pagony Kiadó iskolai projektjének koordinátorát és pedagógiai szakértőjét, Vinczellér Katalint kérdezte Zólya Andrea Csilla.

Tovább
„A népmesékről is elmondhatjuk, hogy nem ismernek határokat”

Ayhan Gökhan interjúja Tasnádi Edittel.

Tovább