Bizonyára sokan emlékeznek a Nyitnikék című, alsó tagozatosoknak szánt foglalkoztató füzetekre, amelyeknek karakteres, a négy évszakot idéző címlapjai hívogatták a gyerekeket, és azokat a szülőket, akik együtt lélegeztek a tanmenettel. Kisfiú és kislány bámul ki az ablakon. Az első kötet borítóján téli tájban gyönyörködnek, a másodikban már a tavaszt köszöntik. A sorozathoz tartozik még két kiegészítő kötet, a zene birodalmát bemutató „nyári szám”, és az őszi betakarítást idéző, a számok világáról szóló kiadvány.
A Nyitnikék két alapkötete főleg az irodalom és a környezetismeret terepén mozog
Méghozzá kiváló ízléssel válogatva a gyerekirodalom remeklései közül. Klasszikus versek és novellák éppúgy szerepelnek a szerkesztő, Huszár Tiborné ajánlatában, mint kortárs költők, Weöres Sándortól Juhász Ferencen Csoóri Sándoron át Tamkó Sirató Károlyig. És ahogy kell, Szabó Lőrinc Nyitnikék című verse a felütés. Az átgondolt szerkesztésre utal az is, hogy az első nagy egység „Szülőföldem” az identitás kérdését járja körül, Petőfi, Ady és József Attila szülőházának bemutatásával, de megismerünk egy képzeletbeli útlevelet, az egykori címert, és néhány lexikális adatot is. Magyarország területe: 93031 km², lakossága: 10 032 000…
Ügyesen indítanak az identitás meghatározásánál
„Először megszereted a szobát, az udvart, a házat, ahol gyerek voltál. Azután egy utcával, egy községgel vagy várossal kötsz barátságot, ahol a szüleid élnek, ahol iskolába jársz.” A klasszikus olvasmány-feldolgozásokat követve, megmerhetjük a tündéres részletet Móra Ferenc Kincskereső kisködmönjéből, majd a kötet a képzelet és a jóság elvont fogalmait próbálja közel hozni a gyerekekhez, és megkéri őket, hogy rajzolják le a tündért.
A Nyitnikékből megismerjük az évszakok változásait, de a foglalkozásokat is
Weöres Sándor Sehallselát Dömötör című gyerekversében megjelenő foglalkozásokhoz (pék, szűcs, ács, kovács, szakács, stb.) rajzokat rendeltek, a feladat az, hogy melléjük kell írni azokat a foglalkozásokat, amelyeket Dömötör összekevert. És amikor a termésekről esik szó, beszerkesztenek olyan versrészleteket, mondókákat, amelyek a terméseket hozzák helyzetbe. (Őszi éjjel izzik a galagonya, Dombon törik a diót).
Míg a klasszikus környezetismeret-tankönyv nem hozza közös nevezőre az irodalmat és a zenét, viszont a Nyitnikék megmutatja, hogy a különböző ismeretek, tantárgyak milyen izgalmas, egymással összefüggő szövetet alkotnak.
Ha a szél a hívószó az Időjárás című fejezetben, akkor Szabó Lőrinc és Kiss Dénes verseivel melegítünk be, és máris ott vannak a szókincsfejlesztő gyakorlatok… Mit tesz a szél? Fúj, zúg, üvölt, süvít, susog, tombol stb… és a végén egy mesét is kapunk arról a királyról, aki elkergette a lányát, mert azt mondta: úgy szeretlek, mint a levegőt. Ezután jött a tündér, aki egy forgószéllel egy barlangba fújta a királyt, ahol nem volt levegő.
Az 1976-ban megjelent füzet utolsó fejezete a téli ünnepkörrel foglalkozik
És milyen meglepő: egy betlehemes népi játékot is kapunk, kottával, szövegkönyvvel. Kár, hogy a második kötetbe több propagandaszöveg is bekerült (Marton Ilona: Vörös katona unokája vagyok, Donkó László: Egy szovjet harcos), de alapvetően ez a kötet is remekül használható.
Az agitprop-oldalakból hajtogassunk papírrepülőt, így meg tudjuk mutatni például azt, hogy mi a légáramlat!
A Nyitnikék-füzetek remek ötleteket adhatnak ma is a pedagógusoknak, a szülőknek, de arra is jók, hogy megfejtsük: hogyan is formálódott a mai negyvenesek identitása, és ezt nemcsak a már az írásunk elején említett feladat írta körül, hanem Gábor Éva emlékezetes illusztrációi, Móra Ferenc történetei, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor és Nemes Nagy Ágnes versei is.
Poós Zoltán
Nyitnikék – Kisiskolások könyve I. félév
Szerkesztő: Huszár Tiborné
MRT Minerva
112 oldal
32 Ft
Nyitnikék – Kisiskolások könyve II. félév
Szerkesztő: Huszár Tiborné
MRT Minerva
80 oldal
23 Ft
Nyitnikék – Kisiskolások könyve – Csupaszám-Országban
Szerkesztő: Huszár Tiborné
MRT Minerva
64 oldal
21 Ft