Nyolcvanegy éve jelent meg a Dante Kiadó gondozásában az akkor tizenkilenc éves Bálint Ágnes első meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony, Fániról, a boszorkánnyá változott kisegérről. A könyvnek számos tanulsága van, legfőképp az, hogy ne legyünk telhetetlenek, legyen helyén a szívünk, és semmiképp ne akarjuk beleharapni egy mézeskalácsból készült boszorkány cipőjébe.
Bálint Ágnes karrierje szinte összefonódott a Magyar Televízióval
A Futrinka utca, Mazsola és a Frakk történetei mind az Esti mesékben keltek életre, arról nem is beszélve, hogy magát az Esti mese kabaláját, a Tévémacit is Bálint Ágnes álmodta meg. Így aztán némileg furcsán hat, hogy Az elvarázsolt egérkisasszony akkor került a könyvesboltok kirakataiba, amikor azok még tele voltak revíziós plakátokkal, Felvidéket ábrázoló térképekkel, és Magyarország éppen eldöntötte, hogy megtámadja a Szovjetuniót.
Meséjének egyik nagy erénye, hogy remekül építi meg kétpólusú varázsvilágát
Az egyik különös hely az emberek lakta Furcsavár, amelynek központjában Cukoranyó mézeskalácsboltja található, míg létezik egy animális világ is, a Furfangos sziget, ahol jórészt állatokkal találkozunk, illetve itt él még a Vasorrú bába, a gonosz boszorkány is.
A veréb azt mondja a Cukoranyó házából menekülő Fáninak, hogy repüljön kelet felé, majd forduljon délnek, míg el nem éri a Furfangos Szigetet, ami épp neki való hely, hiszen ott „mindenféle bolondos népek” laknak.
A mese jó boszorkánya, Fáni a torkossága miatt változott boszivá, akkor, amikor beleharapott a mézeskalács banya cipőjébe.
Az Óz, a csodák csodájában szintén van Jó Boszorkány, és létezik Gonosz Keleti Boszorkány is, ráadásul L. Frank Baum meséjében szintén fontos szerep jut a banya cipőjének, hiszen a Piros cipellő varázserővel bír.
A szerző tudatosan játszik rá egy másik klasszikusra, Lewis Carroll Alice Csodaországban című meséjére is, mivel Fáni, miután boszorkánnyá válik, képes arra, hogy összemenjen, illetve hogy visszanyerje az eredeti alakját. Ez az Alice-kötet első fejezetének, a Lenn a nyuszi barlangjában című résznek emlékezetes Igyál meg!- és Egyél meg!-motívuma, amikor is a kislány hol összement, mint „valami távcső”, hol, pedig megnyúlt, mint a „világ legnagyobb távcsöve”.
Ezek a direkt rájátszások teszik kimondottan modernné Az elvarázsolt egérkisasszonyt.
„Miért is nem vagyok olyan pici, hogy kiférnék a kulcslyukon! – kiáltotta, és mérgében toppantott a lábával. Álmában sem gondolta volna, hogy ettől a toppantástól egészen picire zsugorodik össze, mint valami legyecske. Pedig ez történt, s Fáni nagyon megdöbbent. Hanem ahogy ijedtsége elmúlt, örvendezni kezdett: »Ha már így összementem, legalább kényelmesen átférek a kulcslyukon!« – gondolta. Csak mikor már indulni akart, vette észre, hogy a kulcslyuk, amelyhez előbb még le kellett hajolnia, most emeletes magasságban van.”
Bálint Ágnes kiváló dramaturgiai érzékkel sejteti velünk azt, ami elkerülhetetlenül be fog következni
Ezt mondja Cukoranyó Fáninak:
„[…] a mézeskalács boszorkány nem megenni való! Vedd figyelembe, hogy ez csupán dísz. Holnap kitesszük a kirakatba.”
Nos, a kisegér nem bír magával, és gyorsan vége lesz az idillnek, amelyben Cukoranyó édesebbnél édesebb falatokkal traktálja a kisegeret a selyemmel bélelt, szalaggal díszített varródobozában. Fáni megeszi a mézeskalács boszorkány cipőjét, s ezáltal nemcsak kiűzetik az egérparadicsomból, de egyben boszorkánnyá is változik. A bibliai dimenzió az elcsábulás folyamatának bemutatásával teljesedik ki.
A „tiltott gyümölcs” maga a mézeskalácsdísz, Fáni monológja pedig igazi lélektani tanmese arról, miképp győzzük meg magunkat arról, hogy mi minden jár nekünk.
„Ha Cukoranyó látná, mennyire fáj nekem, hogy ezt a mézeskalács boszorkát sajnálja tőlem, bizonyára így szólna hozzám: »Édes kicsi Fánikám, hiszen csak tréfáltam! Neked sütöttem ezt a mézesbábot, csakis neked! No, ne sírj! Edd meg szépen! […] Fáni, ha nem kóstolod meg, igen nagy fájdalmat okozol nekem!« Én pedig egy világért sem akarnék fájdalmat okozni a drága jó Cukoranyónak! – kiáltott Fáni elérzékenyülve. S miután már teljesen beleélte magát, hogy Cukoranyó így szólna hozzá, ha sírni látná, gyorsan beleharapott a mézeskalács boszorkány barna cukormázzal bevont cipőjébe.”
Az atmoszférateremtés mellett megkapóak az írónő lírai futamai is
„A mézeskalács házikóban találkozóra gyűlt egybe a citrom, vanília, szegfűszeg és fahéj illata.”
Egyben nagyszerű névadó is. A Fánit befogadó macskát Hercsulának hívják, a kis húsvéti nyulakat többek között Fülezengnek, Rág-Rágnak, Ugorkának, Mázolkának és Csupalábnak, de a zöld hátú gyík is vicces, beszélőnevet kapott, őt Osoninak hívják.
A kötetet Reich Károly meseszép, jellegzetes rajzai díszítik, ami sorvezető is lehet, ha leblokkolna a fantáziánk, hiszen nem könnyű elképzelnünk milyen is lehet egy egérből lett jó szándékú boszorkány.
A történetben Fáni többször is átalakul. Épphogy átváltozott kis boszorkánnyá, amikor is megfagy, és a gyerekek azt hiszik, hogy szobor, így fel akarják avatni. Miután kiolvadt, befogadta (illetve felvette cselédnek) Hercsula Macska.
Fáninak az a szerencséje, hogy boszorkányseprűje nemcsak egy alternatív közlekedési eszköz, de egyben szobainas is, „aki” kitakarít, rendet rak, csak azt várja el, hogy este fektessék le, és takarják be.
Aztán a történet egyre bonyolultabb lesz…
Hercsula megharap egy mérgezett egeret, majd krónikus álmatlanság gyötri, amit a gonosz Vasorrú bába szerint csak a kacsáinak a mája gyógyítana meg. A boszorkány egy tükröt kér a kacsákért cserébe, de miután megtollasodtak a baromfik, mindet visszalopja. Akkor még Fáni nem tudja, hogy a törött tükör a jövőbe lát. Azt mondja a boszorkány, hogy „háromszor rá kell lehelni, és puha nyúlfarokkal háromszor fényesre dörgölni, akkor a tükörtől választ kaphatsz minden kérdésre”. Azaz tudás fája helyett itt a tudás tükre köré szerveződnek az események.
Amikor megjelenik a színen Surranó, a vándor egér, a gonosz boszorkány feladatul adja neki, hogy lopja el a tükröt a Hercsula házból… Aztán egy árvizes kaland során kiderül, hogy Surranó valójában csak megtévesztett, de jó szándékú egérfiú, aki Fáninak is nagyon megtetszett.
A finálé egészen hollywoodi, a Hercsulától elköszönő Fáni visszaváltozik egérré. Az erdei búcsúban földre pottyan Cukoranyó mézeskalács egere, amit Fáni mohón bekap. Innen már semmi akadálya nincs az egérszerelem beteljesülésének, nem maradhat el a hetedhét országra szóló esküvő és – ez már a valóság – minden esküvő átalakulás, az élet legnagyobb átalakulása, amikor a fiúból férj, a lányból feleség lesz.
Poós Zoltán
Bálint Ágnes: Az elvarázsolt egérkisasszony
Illusztrátor: Reich Károly
Móra Könyvkiadó, 2014
160 oldal
2699 Ft