Bálint Ágnes Mi újság a Futrinka utcában? című kötetéről
Hatvan éve, 1961 elején bízták meg Bálint Ágnest azzal, hogy írjon történeteket a Nagyapó meséi című műsorhoz, amit ő továbbgondolt, és megszületett a Mi újság a Futrinka utcában? című széria. A bábfilmsorozat körül komoly társadalmi vita alakult ki, a témához kapcsolódó indulatos cikkeket akár a mese Csőr című újságjában is lehozhatta volna Sün Sámuel. Főleg a megyei lapok vitáztak Böbe baba „individualizmusán”, „körúti modorosságán”.
A Futrinka utcai kalandozás könyvformátumban is megjelent, és a gyerekirodalom szinte önálló életet élő klasszikusa lett.
Ma már nehéz elképzelni azt a korszakot, amikor az oktondi baba olyan sikert arat, hogy egy generáció kabalája lesz
A babajavító műhelyek és cipészek kirakataiban évtizedekig ott porosodtak a gumiból készült Böbék, született róla dal is (Böbe baba vezeti a labdát), de ő testesítette meg a „pesties, körúti zsargont” a „gyermek-karrierizmust” és a „gyermek-primadonnáskodást”. Mondanunk sem kell, hogy a Mi újság a Futrinka utcában? című könyv is hatalmas siker lett, amelynek már a felütése is „megképezi” a Futrinka utcai „ellenvilágot”.
„A Futrinka utcába – mint ezt mindenki tudja – a 99-es autóbusszal lehet eljutni, csak azt nem tudja mindenki, honnan is indul ez az autóbusz. Ritka járat, néha fél órát, háromnegyed órát is várni kell rá, ezért aztán a Futrinka utca lakói ritkán jönnek be a városba. És minek is jönnének? A Futrinka utcában minden megtalálható: mozi, cukrászda, önkiszolgáló bolt, játszótér, park…”
Bálint Ágnes precízen kidolgozta a mesebeli lokációt, a városkában a Lépesméz cukrászda mellett van a Csokoládégyár, de itt található a Télapó háza, a Csodafazék étterem és a Vasmacska Tejivó is. És persze a szerző csak annyira billent el mindent a világunktól, hogy felismerjünk benne – akár még 2021-ben is – a közéleti törzsi háborúkat és a kibékíthetetlennek tűnő világnézeti ellentéteket.
Egy utcában lakik a róka a tyúkokkal, a macska a kutyával és az egér a macskával, de a könyv olyan közéleti kérdéseket is artikulál, mint a kilakoltatás.
„Egerentyű Elemér az Egérújság legfrissebb számával hadonászva, ingerülten kiabálni kezdett: Szeretném én látni azt, aki harminchét gyermekemmel ki mer innen lakoltatni engem! Még csak az kellene, hogy holmi macskabérencek parancsolgassanak itt!”
Egy képzeletbeli médiaháború színterei is megjelennek előttünk, egy olyan korban, amikor nem is létezik piaci verseny
Ott van például Sün Sámuel lapja, a Csőr, és riválisa, az Egérújság. Utóbbi periodika úgy próbálja az eladásokat növelni, hogy meghirdet egy játékot, melynek főnyereménye egy modern, szépen berendezett szoba-konyhás köcsögház. És itt kezdődnek csak a bonyodalmak, mert a győztes nem az egerek nemzetségéből való, a díjat a kényes macska, Cicamica nyeri.
A könyv hűen tükrözi a hatvanas évek észjárását is, például felmerül, hogy a nyertesek névsora csupa költött név lesz, azaz elcsalják a sorsolást. Mondhatjuk a kötetre, hogy része volt a kádári konszolidációnak, hogy afféle lakossági mese, de sokszor fogalmaz meg szórakoztató módon kritikus hangokat is.
Például a rejtvény második díja egy körutazás Budapest csatornahálózatában, ami, valljuk be, elég vagány beszólás. Ráadásul Bálint Ágnes olyan posztmodernnek tűnő eljárást is alkalmaz, mint a keresztrejtvény prózává emelése.
„Melyik egér ne tudná, hogy a macskák legfőbb fegyvere (vízszintes 8.) a karom, hogy járásuk (függőleges 15.) nesztelen, és ami legfőként jellemző rájuk (függőleges 23.), az a lustaság.
A Mi újság a Futrika utcában? visszatérő motívuma a polgári létforma megjelenítése, ami szintén nem volt túl konform az 1956 utáni időkben
Ott van például Sün Sámuel, a polgári újságíró figurája, aki olyan, mint a gyomorbajos hírlapíró a harmincas évek humoreszkjeiben.
„Kellemes álmodozásából Sün Sámuel hangja riasztotta fel. A tüskés szerkesztő hazafelé menet betért a Lépesméz cukrászdába, s mikor a tömérdek kis egeret a köcsögház felé áramlani látta, sietve felhörpintette kávéját, és kijött, hogy kellemetlenkedő megjegyzéseket tegyen…”
Jól sikerült a kötet szereplőinek (Farkinca Félix, Borz Benedek, Penészfalvi Paula… Kuvik Kelemen, Liba Leontin, Kacsa Karola, Kakas Kázmér, Sompolyogi-Mosolyogi) névadója is: Kuvik Kelemen, a Csőr újság munkatársa pedig eszünkbe juttathatja a III/III-as ügynököt is, aki beröppent hivatalokba, üzletekbe, lakásokba is, és miután hozzáidomította magát a faburkolathoz, nyugodtan végighallgatta a veszekedéseket. Másnap aztán öles betűk hirdették a Csőr címoldalán:
„A szarkahivatalban munka helyett cserregéssel, és fényes tárgyak csereberélgetésével töltik az időt! Ezért halad lassan a szarkafészkek javítása!”
Böbe baba eredettörténete is egy újsághoz köthető
Míg az egerek feladványára rengeteg megfejtés született, addig a Csőr rongybaba-pályázatára csak egyetlen pályamű érkezett, maga Böbe baba. Az oktondi baba a szerkesztőség munkatársa lett, és mindent elront, amit rábíznak. Csak a játék érdekli, folyton azt mondja, hogy „játszani akarok”, valahogy úgy, ahogy manapság a Pinkie Pie-féle „beszélő” pónik.
Egy betűt sem olvasott el a Csőrből, „az újságot csak nyirbálásra, ragasztásra, csákók és papírvitorlások készítésére használta”.
Később már sikerült az olvasói leveleket is osztályoznia, aszerint, hogy négylábúak vagy kétlábúak írták-e. A könyv leginkább azzal borította ki az egykori pártsajtót, hogy szalonképesé tette Cicamicát, aki a polgári elegancia és modorosság egyik utolsó hőse volt, mintha Honthy Hanna és Gábor Zsazsa ihlette volna a figuráját. Értékrendje is különös: „nagyon fontos ám, hogy miben lakunk, mert másképpen néznek arra, aki egy aranyozott fedelű porcelánházból jár boltba, fodrászhoz, ide-oda, mint arra, aki a föld alól bújik elő, vagy olcsó, mázas cserépköcsögben lakik”.
Böbe baba ennek ellenére lelkesedik érte: „Olyan jó vagy, és én úgy szeretlek!” De nem Cicamica a legkényesebb jószág a Futrinka utcában, hanem Csilla baba, aki olyan porcelánházban lakik, amelynek a padlója és a falai is tükörből készültek. Böbe baba, a nép egyszerű gyermeke így vélekedett erről:
„Hát van-e a világon olyan porcelánház, annyi fényes tükör és üvegpillangó, amit egy napon lehetne említeni a frissen pirított tökmaggal?”
Morzsa kutya, a Futrinka utca éjjeliőre a hétköznapi férfiasság megtestesítője, Cicamica ellensége
De Morzsát gyűlöli Sompolyogi, a róka is, aki szerint láncra kéne verni a hangos állatokat. (Persze manapság már bajos lenne láncon tartani egy kutyát, de a hatvanas években ez is rendben volt.)
Szintén reflektálnak korunkra a cyberbullingra emlékeztető írások, mint amilyenek a Morzsát bizonyítékok nélkül vádoló Csőr-írások és a Cicamicát gyalázó versek. „Jaj de lusta ez a macska, tviszt! / Hasára süt a napocska, tviszt!”
A könyvnek sajátosan bájos a humora, ott van például Egerentyűné véleménye, aki szerint, „a macskaellenes versek tudása hozzátartozik az általános egérműveltséghez”.
A kötet grafikáit Kende Mária készítette az azonos című mesejáték-sorozat karakterei alapján. Cicamica figuráját Bródy Vera, az összes többit Lévay Sándor tervezte. A belívek lágy, finom illusztrációi piros színűek, olyanok, mintha egy harmincas években készült játékkatalógust látnánk.
A mese sokat elárul a hatvanas évek elejének tárgyi világáról is
Liba Leontint például az érdekli, hogy Cicamicának van-e kuktája és beépített fürdőkádja.
A mese titokzatos alakja Sompolyogi, a róka, aki legelőpénzt szed a pulykáktól, miközben a legelő használata ingyenes, és folyamatosan lehúzza a naiv, dívára emlékeztető Cicamicát, Böbe baba szerint ő ette meg Cicamica kolbászkerítését is.
Sompolyogi a kor nyerészkedő, simlis figurája, aki a Hintalónak eladott egy zsák naftalinszagú zabot. A könyv igazi fináléval ér véget a Csodafazék étteremben, ahol megjelenik minden fontosabb szereplő. Előtte persze még vár ránk egy izgalmas, krimibe illő üldözés. És végül a sokáig csak lustálkodó Cicamicának is sikerült munkát találnia, pincérnő lett a Vasmacska tejivóban.
Mert a Futrinka utcai álomvilágban nincs helye a munkanélküliségnek, ahogy a hatvanas évek magyar társadalmában sem…
szöveg és fotók: Poós Zoltán
Bálint Ágnes: Mi újság a Futrinka utcában?
Móra Könyvkiadó, 1966-os kiadás
186 oldal
15 Ft