Gazdag Erzsi (1912–1987) Meseboltjában nem árulnak játékokat
Ott történetek kaphatók, amelyeket nem lendkerék vagy áram hajt, hanem a gyermeki képzelet. És persze a rímek, mert verseskötettel van dolgunk. Nem is akármilyennel.
A bolt pultja tele híres versekkel, ott van például A vidám trombitások. Ha így nem ismerős, akkor mondjuk másképp:
„Egy kis malac, röf-röf-röf, / trombitálgat, töf-töf-töf.”
Na ugye!
Mindenki ismeri, ahogy az „Álmomban hol jártam? Erdőben. S mit láttam?” – kezdetű verset is.
És akkor még nem beszéltünk a címadó Meseboltról, amelyben olyan elemi erővel törnek fel a gyermeki vágyfantáziák, hogy ifjúsági irodalmunk nagy varázsversei közé emelik.
A boltban különös lények adják a személyzetet
Fiókokban ülő törpék, hegedülő vízilányok, táncoló manók és ugráló lidércek. A bolt cégérén tündér látható. Ki ne szeretne betérni oda, ahol a mesékért nem gyémánt félkrajcár a fizetség, hanem mosoly, és kíváncsi, érdeklődő tekintet?
A Kelnek a kiscsibék remek nyitóvers a születésről, az elindulásról, de látszik a szerkesztői szándék a zárlaton is: az utolsó költemény, A csavargó füstgyerek hőse elindul a világba, majd a szellőszekér elviszi egyenesen a felhőkig, azaz Gazdag Erzsi a Mesebolt történeteit kivezeti a végtelenbe. Köztük pedig pereg az idő, érzékletesen jelennek meg előttünk az évszakok színeváltozásai.
A szántóvető dala tavaszi vers, a Nyár természetesen a nyárról szól – „Itt a meleg, itt a nyár! /Mezítláb jár a madár”. Utóbbi szövegben tetten érhető Gazdag Erzsi remek humora is. A versek derűsek, megidézve a békebeli, időtlen vidéki élet képeit, a magvetéstől az aratáson át egészen addig, míg megőrlik a gabonát, s a végén begyújtják a kemencét. Olvashatunk persze őszi verset és számos téli rigmust is, például a Hóembert, amely szintén humoros kis etűd: arról szól, hogy Cézár kutya megijed a hóembertől.
Az évszakváltások mellett életciklusokat is dokumentál a könyv
Míg a Biztató bölcsődal egy csecsemőt ringat álomba, addig a Lépegető dal már arról szól, hogyan tanul meg a kislány járni. A Meseboltot tehát békebeli, afféle kisvárosi, vagy inkább falusi idill veszi körül, a külső gyűrűn pedig a zsongó természet, az erdők, a szántók, a rétek és a mezők. Gazdag Erzsi megverseli a nefelejcset (Kinyílt a nefelejcs), a margarétát (Margarét) és a pitypangot (Pitypangok) is,
úgy teremti a flórát és a faunát, ahogy megépül egy regényvilág.
A Mesebolt környéki házak udvaraiban és a közeli mezőkön állatok élnek, ezeket is számba vesszük, mintha csak egy birtokleltárt olvasnánk. Verset kap a csibe (Kelnek a kiscsibék), a kakas (A kis Kakas rézgarasa), a macska (Tarka cica, fehér cica), a nyúl, a szarka, a harkály (Álmomban), a keszeg, a rák (Tó partján egy csepüház), a gém (A gém bocskora), a cincér (A cincér bajusza), a méhecske (A méhecske inge), a csiga (Csigabiga néne), a disznó (Disznók serege, A vidám trombitások) és a vakond is (Házasodik a vakond).
Itt mindenki békességben él, a gyerekek dajkálják a csibéket, „etetik-itatatják, / simítják, lehelik. / Kibélelt zsomborban/ az asztalra teszik” (Kelnek a kiscsibék), Csigabiga néne pedig fehérre testi a házát, mert közeledik az ünnep. Persze az élet nemcsak szorgos munkából áll, hanem ünnepekből is. A Vidám vásárban minden van, amire a gyerekek csak vágynak: bicikli, rádió, játékpuska, kard, faló és malomkerék nagyságú perecek. A vers a címadó Mesebolt-költemény ikerpárja, a gyerekek vágyálmaiból készít listát. Ha nem vásárt tartanak, akkor vidám lagzik várnak ránk, elmehetünk a vakond esküvőjére (Házasodik a vakond) vagy a gólya lakodalmára, ahová hivatalos a gém is (A gém bocskora).
A megidézett foglalkozások a falusi, kisvárosi életre utalnak
A kötet egyfajta munkakönyv is, van itt halász, varga, molnár, és megismerjük a gyapotszedőket is. És itt álljunk meg egy pillanatra!
A kötet 1957-ben jelent meg, de nincsenek benne nyakkendős úttörők, semmi nem utal arra, hogy a XX. század egyik legellentmondásosabb évtizedében születtek a versek, minden olyan idilli, mintha a beszolgáltatásokat felügyelők is olyan meseszerűek lennének, mint a hétfejű sárkány.
Csak a Gyapotszedők sejteti, hogy a kötetnek köze van az ötvenes évekhez. (Már az első, 1949-ben elfogadott ötéves tervben is kitűzött cél volt, hogy 1954-re 100 ezer holdon kell majd termelni a növényt.)
„Jertek, lányok, versenyezzünk, / ki az ügyesebb!”; „Áll a verseny” – mondja Örzse, / a legsebesebb.”
Bár Gazdag Erzsi rímtechnikája közel sem olyan virtuóz, mint amilyennel Weöres Sándor vagy Tamkó Sirató Károly kápráztatott el minket, az atmoszférateremtés, a témaválasztások, a remek dramaturgiai érzékkel megírt, sokszor csattanóra kifutó líra olyan meggyőző, hogy Gazdag Erzsinek helye van a legnagyobbak gyerekversíróink között. Többek között a kötetben nem olvasható klasszikusai miatt is, mint az Árkot ugrott a szúnyog, de ott a Hull a hó, hull a hó mesebeli álom kezdetű remeklése is, amely téli ünnepkörünk egyik örökbecsű darabja. Gazdag Erzsinek egyébként a bátorságáért is kijár a tisztelet: a Vasi Hírlap 1956. november 1-i számában Ifjúság, Te vagy a Csillagunk című versével a forradalmat éltette.
„Ó szabadság! Teérted halni!
Ha élni nem lehet veled!
Hagyd börtönöd, s szaladj az égre!
S örökké tart majd életed.”
Ennek fényében meglepő, hogy 1957-ben megjelenhetett a Mesebolt, K. Lukáts Kató gyönyörű illusztrációival. K. Lukáts kivételes tehetséggel jeleníti meg mindazt, amit így hívunk: a gyerekkor varázsvilága. Ezek a formák, alakok köszönnek vissza a Gőgös Gúnár Gedeonban és az Ablak-Zsiráf illusztrációiban is. A kötet borítóján egy art deco-hatású kontyos meseház látható; ilyen, a két háború között épült házakat találunk Zuglóban és Rákosszentmihályon vagy a Balaton partján is, de egyik homlokzatán sem láthatunk tündért, csak Gazdag Erzsi Meseboltján. A kötet címlapján törpe nyitja ki a ház ajtaját, míg a hátsó oldalon már a csukott ajtó előtt áll. Biztosak lehetünk benne, hogy a kedvünkért bármikor újra kinyitja.
Fotók és szöveg: Poós Zoltán
Gazdag Erzsi: Mesebolt
Illusztrátor: K. Lukáts Kató
Móra Könyvkiadó (1957 óta folyamatos újranyomás)
72 oldal
2290 Ft