Nyolcvanhat éve, 1935-ben jelent meg Grätzer József Sicc – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok című könyve
Vajmi kevés köze van a macskákhoz, vagy éppen Kálmán Jenőtől a Sicc nevű cicus kalandjaihoz. Grätzer Sicce afféle gyűjtemény, amelyben rejtvényekkel, praktikus tanácsokkal és számos olyan mutatvánnyal ismerkedhetünk meg, melyek tantárgypedagógiai szemléltetésnek és bűvésztrükköknek sem utolsók.
Ilyen például a „vízvezeték” ismertetője, amelyben egyre kisebb poharakba madzag segítségével „átemeljük” a vizet, de hasonló izgalmat ígér a fizikát népszerűsítő „mutatvány” az „elektromos papír” is.
A Sicc kultikus kötet, Hauswirth Magda illusztrációi beégtek a retinánkba
Akár egy alternatív zenekar lemezborítóját is össze lehetne rakni ezekből a különös, két háború közötti rajzokból, ugyanakkor sajnos legalább ötféle borítóval jelent meg az elmúlt nyolcvanhat évben a könyv, miközben a grafikák, szemléltető ábrák alapvetően nem változtak.
Így aztán nem lett logó-értékű, korszakos brand a címlapja, miközben a Sicc az elmúlt közel száz év legdemokratikusabb játszótársa.
A közreadott varázslatos játékokhoz nincs szükség pénzre, drága társasokra, megfizethetetlen porcelánbabákra, csak az átlagos háztartásokban is megtalálható eszközökre. Szóval a legtöbb játékhoz nem kellenek slime gyurmák, spanyolul beszélő, táncoló unikornisok és Lol-babák, sokkal érdekesebb az, hogy egy tölcséren keresztül levegőt fújva miért nem sikerül eloltani a gyertya lángját, de ott vannak az egyensúlyjátékok is, az anatómia és az erő különös, gyerekek számára is izgalmas kalandjai. A fiúk és a lányok nyitottak lesznek a környezetismereti tananyagokra, miközben nem kell fejen állnia a pedagógusnak, itt van ugyanis a Sicc első fejezete, a Tízezermester, amelyben különféle természeti jelenségeket fedezhetünk fel, úgy, hogy az egészet játékként élik meg a gyerekek.
Rengeteg ötlet
A gyűjteményből megtudhatjuk, hogyan készítsünk otthon házi hangszereket, fuvolát, sípot, trombitát, de ha kedvünk támad hozzá, dió héjából alkothatunk a tücsökciripelést utánzó készséget is. És melyik fiút ne jönne lázba attól, ha egy villámlás alapján meg tudná állapítani, milyen messze a vihar?
A Siccet elolvasva a gyerekek számos praktikus, vagy épp a beavatottság érzését adó ismerettel lesznek gazdagabbak, olyanokkal, amiket a felnőttek sem feltétlenül tudnak, így elismerést kaphatnak az idősebb testvértől vagy épp a szülőktől.
A Sicc a szórakoztató ismeretszerzés gyerekbibliája, olyan izgalmakkal, mint a titkosírások különféle változatainak leírása, de mint a jó cserkészek, megismerkedhetünk a rovásírással, az indiánok titkosírásával és a morzézás rejtelmeivel is.
Talán még ezeknél is izgalmasabb a szemfényvesztésre emlékeztető, optikai illúziókat bemutató képek sora, de ott vannak az árnyjátékokat ismertető leírások is, amelyek kis túlzással a gyerekkori beavatások legmagasabb szintjét jelentik.
Hogyan lehet olló nélkül is eltépni egy vastagabb madzagot?
Hogyan lehet összekötni, meghosszabbítani két spárgát? Ezek nemcsak praktikus háztartási tanácsok, de egy cserkésztáborozás során is jól jöhetnek. Minden gyerek – akár már a nagycsoportos is – jót derülhet a könyv Eszperente szótárán, melyben minden kifejezést csupa „e” magánhagzós szavakkal írnak körül. Itt a gólyák emeletes verebek, az ébresztőóra pedig szerkezet, mely reggel csengetve felkelt.
Izgalmasak lehettek azok a beavatkozások, melyek eltüntették a két háború közötti jellegzetes tárgyi relikviákat. Például a Tízezermester című fejezetben egy kétforintos alól kell kirántani a papírt, miközben a harmincas években pengő volt forgalomban, itt pedig jól felismerhető a réz kétforintos sziluettje.
Egyébként meglepően könnyű volt a szocializmusra adaptálni a kötetet, aminek az lehetett az oka, hogy Grätzer ideológiamentesen, a gyermeki kíváncsiságot és leleményességet a középpontba állítva szerkesztette meg a könyvét, amelynek előszavát Karinthy Frigyes jegyzi.
A kapcsolat nem véletlen, a „rejtvénykirály” a Tanár úr kérem írójának személyi titkára volt, korának jellegzetes társasági alakja, aki kávéházakban, „pártikon ejtette ámulatba játékos feladataival az intelligencziát”.
Élete nem nélkülözi az irodalmibulvár-motívumokat
Grätzer valóságos iparággá fejlesztette a rejtvénykészítést, de sok lap nem fizetett tiszteletdíjat a rejtvényeiért, egészen addig, míg meg nem hekkelte a megfejtéseket, azaz olyan poénokat írt a feladványokba, mint a „Grätzertől lopva”. De nem csak a rejtvénykészítésben volt csalafinta: Karinthy feleségét, a bőszen költekező Böhm Arankát is megpróbálta leválasztani szeretett főnökéről, utóbbit összehozva a Gordon Iby álnéven író szépséggel, aki egyenesen Bécsig menekült Aranka haragja elől. Iby az egykori császárvárosban megismerkedett a később Nobel-díjas Elias Canettivel, aki még a hölgy verseit is megszerkesztette.
Grätzer József szerette a titkokat, tele volt praktikus tanácsokkal, maga volt a talpraesettség, ami rejtvénykirálytól el is várható. Viszont a történelem nagy rejtvénye rajta is kifogott. Bár végigharcolta az első világháborút, néhány évtized múlva, 1945 márciusában munkaszolgálatosként tífuszban halt meg a soproni téglagyárban.
Szöveg és fotók: Poós Zoltán
Grätzer József: Sicc
Móra (1986-os kiadás)
165 oldal
55 Ft