Vissza
  • 2023.05.05
  • Poós Zoltán

A szeretet nyelve: Dömdödöm

87 éve született Lázár Ervin

Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő című kötetét Poós Zoltán porolta le az író születésnapjának alkalmából.

Az ókor egyik megoldhatatlannak tűnő mértani feladványa a kör négyszögesítése volt

A tudósok szerint a kulcs a pí, azaz a 3,14, ami sokaknak legalább olyan nehezen érhető, mint amikor azt mondjuk: Dömdödöm. Utóbbi azt jelenti: valakit igazán szeretni.

Lazar Ervin Wikipedia-01
Lázár Ervin/ commons.wikimedia.org

A 3,14 valami mást jelent, a kör kerületének és átmérőjének hányadosát. Lázár Ervin meséjében, A Négyszögletű Kerek Erdőben azonban nincs semmilyen szabály, sem pí, sem más: mindenki az lehet, ami csak szeretne. Főleg szabad. A mese mágikus földrajza szerint itt bármi megtörténhet, s általában azért kellemes dolgok esnek meg. Előfordul, hogy igazoltatják a csavargókat, vagy jöhetnek a pomogácsok is, de valójában ezeket nem kell nagyon komolyan venni. Szóval kellemesek a dolgok errefelé, például lehet gondtalanul heverészni a napon, vagy az erdőlakók rendezhetnek versíró versenyt is: a lényeg, hogy mindenkinek sikerül megőriznie a kincseit, hiába akarják rekvirálni őket.

Nem lehet, mert az igazi kincs nem az arany vagy a drágakő, hanem hogy önmaguk maradjunk.

A Négyszögletű Kerek Erdő a mesebeli abszurd afféle füveskönyve is

Például egy helyütt azt magyarázta Ló Szerafin, hogy a nap nem tesz különbséget, egyformán süt mindenkire.
Lázár Ervin meséjében nem az óriásokat vagy a boszorkányokat kell legyőzni, hanem saját magunkat, ha véletlenül beleesnénk a hiúság csapdájába.
A Négyszögletű Kerek Erdőben nincs északi és déli pólus, sem koordináták, s Lázár Ervin nem osztja fel a mesebeli teret jóra és a rosszra sem. Feltűnik a rossz, például a pomogácsokkal fenyegetőző Zordonbordon, de valójában ő sem veszélyes.

Az erdő a menekültek otthona, olyan, mint egy modern kori Sherwood, csak a nyílvessző nem fából készült, mint Robin Hood esetében, hanem szavakból, mert bizony itt a szavak találnak célba, az olyanok, mint a Dömdödöm, ami azt jelenti: szeretni valakit.

A könyv „életrajzi adatai” sok olvasót hozhatnak zavarba

1985-ben jelent meg, és bizonyára vannak olyanok, akik privát életükben a Négyszögletű-élményt korábbra sorolják. Ennek az az oka, hogy hamarabb készült belőle tévéjáték, mint ahogy a könyv megjelent, illetve bizonyos részletei korábban is önálló életet éltek. 1979-ben Lázár már publikálta a Bikfi-bukfenc-bukferenc című kötetét, majd egy évvel később a Gyere haza, Mikkamakka! című mesét, s ezek más történetekkel kiegészülve az évek során összeálltak meseregénnyé, amely A Négyszögletű Kerek Erdő címet kapta. Tehát hasonló módon állt össze, ahogy 1986-ban – a Négyszögletű megjelenése után egy évvel – Esterházy egybefűzte a Bevezetés a szépirodalomba szövegeit. 

Lázár Ervin azokat zárja a gúny kalodájába, akik rosszat akarnak az erdő békés lakóinak. Ilyen például a Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, aki nem tűri a nevetést, betiltja a bukfencet, és el akarja lopni a többiek kincseit. De ő sem olyan, akitől félni kell, inkább olyan, akit érdemes az irónia eszközével önvizsgálatra kényszeríteni.

A Négyszögletű Kerek Erdő tehát mesék füzére, amelyet az erdő keretez/kerekít, ahová egyszer csak megérkeznek Lázár más történeteiből a szereplők.

A könyvnek nincs összefüggő története, magát a kerekséget a cím hordozza, az önálló mesék izgalmát nem kalandregényes fordulatok adják, hanem a nyelvi erőtér és maguk a szórakoztató alaphelyzetek.

Vannak, akik a városból menekültek, van, aki a cirkuszból, de nem tudjuk, hogy mi űzte-hajtotta őket az erdőbe, csak az biztos: van egy terület, egy védett világ, hol minden különc otthonra lel

Mikkamakka, mint afféle túravezető hívja meg az olvasót a mesék erdejébe, hogy aztán egy hippi kommunában a kreativitásról, a nyelvről vagy bölcseleti kérdésekről elmélkedjenek hőseink: Bruckner Szigfrid, Dömdödöm, Ló Szerafin, Aromo, Vacskamati, Nagy Zoárd és Szörnyeteg Lajos. Persze jó kérdés, hogy több mint négy évtizeddel a megírásuk után miért tudják még mindig lekötni a gyerekeket ezek a bűbájos történetek. Talán azért, mert csodás elmélkedések olvashatók benne a szeretet erejéről, és a gyerekek számára is nyilvánvaló – a nonszensz irodalmat idéző – abszurditásokról.

Lázár Ervin olyan konfliktusokat mutat meg, melyekre ráismernek a gyerekek, amelyek őket is foglalkoztatják.

Ilyen például a csalás, más ötletének, teljesítményének kisajátítása. De szembesülnek a közösség tagjainak jellemhibáival is, úgymint a csökönyösség vagy a kisszerűség. A konfliktusok kezelésében Mikkamakka szinte terapeutaként vesz részt, aki nemcsak az önismereti tréningeknek tűnő helyzeteken vezeti át barátait, de amikor Zordonbordon előáll a fakenews víziójával a pomogácsokról, Mikkamakka lesz az, aki egyensúlyt hoz a mese energetikai terébe.

Lazar Ervin NÉGYSZÖGLETŰ  Poós Zoltán-01

Tudjátok meg, hogy az erdőben rettenetesen elszaporodtak a pomogácsok!... Hiába is menekülnétek. Körül vagytok zárva. Bármerre futtok, a pomogácsok kezére juttok. Majd a pomogácsok kitömetnek benneteket az iskolai szertáraik számára, hogy a kis pomogácsok még száz év múlva is láthassák a világ leggyávább társaságát… a pomogácsok kétszer akkorák, mint egy elefánt. Öt lábuk van, és öt kezük. S mind az öt kezükben egy-egy gyilok.

Mikkamakka lesz az, aki az egymásnak ugrasztott erdőlakók számára leleplezi Zordonbordon mesterkedését, ő mutatja meg, hogy mindaz, amit pomogácsoknak hittek, csak egy bokor mögé rejtett keresztfűrész és benzineshordó.

De az igazi erő nemcsak Mikkamakka gondoskodó ösztönében van, hanem Dömdödöm elemi szeretetében is. Ehhez pedig megfelelő képi nyelv dukált, amit csak Réber László néhány vonalból megrajzolt, minimalista illusztrációi tudnak.

Réber abban is segített, hogy könnyebben képzelhessük el a történet szereplőit, mert – ahogy a mese mondja – ha valakit Mikkamakkának hívnak, az nem lehet akárki. És ez persze igaz a mese többi hősére is.

A Négyszögletű Kerek Erdő poétikai karakterének és alkotói koncepciójának előzménye az 1964-ben publikált A kisfiú és az oroszlánok, a kiérdemesült cirkuszi oroszlánnal, Bruckner Szigfriddel, aki innen sétál át A Négyszögletű Kerek Erdőbe, míg Mikkamakka a Hétfejű Tündér (1973) meséjéből libben át az erdei tisztásra.
A Négyszögletű Kerek Erdő – ahogy már említettük – egy részét az 1979-es Bikfi-bukfenc-bukferenc tartalmazta, a Gyere haza, Mikkamakka!  pedig már 1980-ban megjelent, tehát Lázár Ervin hősei, mint a finálékban, megérkeznek az erdőbe, a Dömdödöm-féle Árkádiába, ahol mindenki leckéket vesz a szeretet nyelvéből, ami kicsit abszurd, kicsit dada, de a miénk.

 Poós Zoltán

Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Illusztrátor: Réber László
Móra Könyvkiadó
2999 Ft
166 oldal