Nemrégiben hunyt el Rónaszegi Miklós (1930–2022), aki nemcsak saját könyvei jogán lett megkerülhetetlen alakja a magyar ifjúsági irodalomnak, de ő volt az, aki elindította a Delfin ifjúsági könyvsorozatot is. Olyan emlékezetes köteteket írt, mint A királynő kalóza, Az indián hercegnő, vagy éppen a Kartal-könyvek, melyek közül most a Kartal kalandos esküvője című, Károly Róbert idején játszódó történelmi regényt olvastuk újra, mert ebben a titkos alagutak nemcsak várakat és barlangokat kötöttek össze, hanem szíveket is.
Igen, a Kartal kalandos esküvője szerelmi történet
Melyből kiderül, hogy nemcsak a Szent Korona lehet hamisítvány, hanem az érzelmek is, de az igazi szerelemnek semmi sem állhat az útjába, még a király ellen hadba induló Csák Máté sem.
Rónaszegi Miklós egyik legismertebb hőse Kartal, aki négy történetből álló regényfolyamban mutatja be a XIV. századi Magyarországot, ami afféle előképe is lehetne a ma oly divatos fantasy elemeivel kevert történelmi sagáknak. (A sorozat első kötete volt a Rettenetes Kartal [1973], a második a Kartal kalandos esküvője [1976], ezután jelent meg a Kartal visszatér [1977], míg a történelmi utazást az 1989-ben publikált Kartal utolsó kalandja zárja.)
A mese aranyló, de egyben véres szőttese némileg még a Rómeót és Júliát is megidézi, hiszen Bankó Virág meg akar halni, mert nem tud a szerelme nélkül élni, miközben a szívét meghódító Kartal épp az ő megmentésén fáradozik. De őt is foglyul ejtik, így a könyv a szabadulások és menekülések nagy regénye.
Hőseinket ide-oda veti a sors, a történelem, miközben ők csak egyet akarnak, beteljesíteni a szerelmüket
A könyv egyik nagy erénye a XIV. század történelmi tájainak megidézése. A regény annyi művelődéstörténeti kisszínest tartalmaz, mint egy Ráth-Végh István-gyűjtés, ugyanakkor Rónaszegi nem tévesztette szem elől a mese dinamikáját sem. Megfesti a kor öltözködését, az étkezési szokásokat, a középkor hétköznapi létezésének életképeit, de könyvét nem tekinti oktatási segédanyagnak, a Kartal kalandos esküvője ízig-vérig történelmi regény, ármánnyal és szerelemmel.
„Szó ami szó, olyan volt a mi Fintorunk, akár egy kakadu; csak hát akkortájt még nem ismerték sem itt, sem Európában a kakadut, hiszen messze van még Amerika felfedezése, még csak a XIV. század első évtizedeit írják a naptárak. Ami pedig az öltözködést illeti, arra még nincsenek sem szabályok, sem a megszokások; aki gazdag, magára aggat minden szőrmét, gyöngyöt, pitykét, firlefáncot, aki pedig szegény, az bizony még a piszkot sem szégyelli.”
Rónaszegi mindent tud a kamaszkori ábrándokról, vágyfantáziákról, a kincskeresés és a nyirkos alagutak, barlangok levegőjéről, a titokzatos ládákról, amelyek nem aranyat rejtenek, hanem egy csonttemetőbe vezető nyílásokat.
A szerző a lányrablással megidézi a pogány ősök szellemét is, ami még a XIV. század elején sem tűnt el a Magyar Királyság területeiről, de addigra már csak népszokás maradt, mégis ez adja a könyv alapvető bonyodalmát, azt, hogy Bankó Virágot végül nem szerelme, Kartal rabolja el, hanem a rosszakarói, ráadásul Kartalt is foglyul ejtik, így először magát kell kiszabadítania ahhoz, hogy kedvese után indulhasson. A könyv végig kedélyes és humoros is.
Amikor Benedek frátertől számonkéri barátja, Fintor, hogy miért rágcsál füstölt kolbászt a pénteki böjt idején, ezt válaszolja:
„Ejnye, testvérem, Fényesfia Fintor, hát nem láttad-e, mit tettem, mielőtt enni kezdtem volna? A kereszt jelével megáldottam ezt a kolbászdarabot, miközben így fohászkodtam: fiat piscis! Vagyis hogy változzék hallá. És lehet, hogy te, amit a kezemben látsz, kolbásznak véled, én azonban hal gyanánt eszem. Hiszen ha a szentmisében a kenyeret Krisztus urunk testévé tudom változtatni, már igazán nem nagy művészet egy darab kolbászt hallá változtatnom.”
Ugyanakkor talán sok a „kövérkés nők” felemlegetése, és hogy a „húsuk olyan, mint a foszlós kalács”… Tegyük hozzá, hogy Virág személyében egy olyan, a férfiakkal szemben is helytálló nőt ajánl példaképül, aki jól forgatja a kardot, és lovagi tornán is vívott az apja helyett. Szintén a felnőtt humort idézi az alábbi dialógus:
– Bűnbocsánatért jöttem, atyám.
– Az előbb küldtelek el, gyermekem.
– Azóta vétkeztem, atyám.
– Mivel vétkeztél, gyermekem?
– Rád gondoltam, atyám.
A történet, ahogy egy jó kalandregényhez illik, a mágiát, a miszticizmust sem nélkülözi
Ott vannak például Csák Jánosnak, Virág fogva tartójának asztrológiával kevert, beteges képzelgései. Ráadásul a feleségét ki akarja cserélni Virágra, akit következetesen Ursulának hív, asszonyát pedig elzavarja, hogy álljon apácának a Nyulak szigetén.
Nem beszéltünk még Sárkányról, Kartal lováról, akinek nemcsak az a szerepe, hogy ide-oda vigye a gazdáját, hanem az is, hogy elrágja (!) a kötelet, amellyel Kartalt megkötözték. A mágián kívül vagabund, pikáns humort is mutat a könyv, és olyan kötelező kalandregényes kellékeket, mint az átöltözés (Orsolya, Csák János felesége és Virág cserél ruhát) s a kincskeresés. (A Károly Róbert trónra lépése előtti nagy interregnum idején Kartal összegyűjtötte a hamis koronákat, amelyeket egy alagútban rejtett el.)
Rónaszegi megenged magának egy sorok közé rejtett irredenta szlogent is. Amikor Virág a szénégetőkkel beszélget, elhangzik egy Nem, nem. Soha! is…
– Elcsatangol a lovad. Béklyó kéne rá.
– Nem, nem. Soha!
A kötet borítóját és a vékony rajzolatú, leginkább történelemkönyveket idéző illusztrációkat a szintén kilencven évet élt Győry Miklós (1905–1995) festő, grafikus készítette, aki műbútorasztalosként kezdte pályafutását, majd később plakátokat is készített, de illusztrálta Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán könyveit is.
A pikareszk történeteket idéző Kartal-regényben bejárjuk a történelmi Magyarország tájait, Temesvártól Budán át Visegrádig, miközben olvasunk Hérodotoszról, a középkori Budát övező falvakról, és magáról Csák Mátéról is.
Mégis leginkább talán a történet „kalandregényes” mondataiért szerettük a könyvet, az ilyenekért például „Két sisakos, vaskesztyűs hadfi markolászta a fakupát tollas kalapú vadászok társaságában…”
Poós Zoltán
Rónaszegi Miklós: Kartal kalandos esküvője
Illusztráció: Győry Miklós
Móra Könyvkiadó, 1976
278 oldal
18 Ft